Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 50. szám

1038 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 50. szám helyét, szesztartalmát, a minőségre utaló megjelölést, a palackozás (csomagolás) időpontját, a minőségi és a különleges minőségű bor palackján (csomagolásán) az évjáratot is. A cimkén tilos a fogyasztók megtévesztésére alkalmas bármilyen rajz vagy szöveg alkalmazása.. A borok megnevezése és megjelölése 52. §. (1). Aki bor forgalombahozatalával foglalkozik, köteles a pincéjében, raktárában és kimérő helyiségében levő italok tartályán az italok fajtáját, minőségét, Malligand fokát, termőhelyét, évjáratát, illetőleg e jogszabályban meghatározott elnevezését feltüntetni. (2) Az ugyanazon borvidéken, községben (városban), termőhelyen termelt szőlőből előállított mustokból, illetőleg borokból házasított must és bor az illető borvidékre, községre (városra), termőhelyre utaló megnevezéssel hozható forgalomba. Ugyanabból a szőlőfajtából nyert mustok, illetőleg borok házasítása esetén a must és a bor — a termőhelyre való tekintet nélkül — az illető szőlőfajtára utaló megnevezéssel hozható forgalomba. Ha a különböző származási helyek egy borvidékhez tartoznak, a házasított must és bor a borvidék nevét is viselheti. (3) Különböző borvidékekről, községekből (városokból), termőhelyekről származó vagy különböző szőlőfajtákból nyert mustok és borok házasítása esetén a házasított mustot és bort borvidékre, községre (városra), termőhelyre, szőlőfajtára, illetőleg évjáratra utaló megnevezéssel akkor szabad forgalomba hozni, ha annak legalább 70 százaléka a megnevezésben használt borvidékről, községből (városból), termőhelyről, szőlőfajtából, illetőleg évből származik és a házasított must vagy bor ennek a borvidéknek, községnek (városnak), termőhelynek vagy szőlőfajtának átlagos minőséget és jellegét a házasítás után is megtartotta. (4) Különböző borvidékekről, községekből (városokból), termőhelyekről vagy különböző szőlőfajtákból származó mustok, illetőleg borok házasítása esetén — amennyiben a (2)—(3) bekezdésben foglalt rendelkezések a must vagy bor származás szerint történő megjelölésére nem nyúj-, tanak lehetőséget — a házasított mustot vagy bort csupán általános vagy fantázia megjelöléssel (must, fehérbor, vörösbor, pecsenyebor, Hableány stb.) szabad forgalomba hozni. (5) A kivitelre kerülő bor elnevezésére, jellegzetes nevére, minőségi jelzőire, továbbá származási helyére (helység, vidék, völgy stb.) a korábban használt idegen, nyelvű (latin, német, lengyel stb.) megjelölést is lehet használni. Állami ellenőrzőjegy 53. §. (1) Az állami ellenőrzőjegy alkalmazásának engedélyezése iránti kérelmet a 8. szárflú mellékletnek megfelelően az Országos Borszakértő Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) kell beadni; a kérelemhez csatolni kell: a) a származási bizonyítványt (54. §), b) egy, a palackozásra felhasználni kívánt palackot címkével és egyéb kellékkel, illetőleg a palack megnevezését, továbbá a címke és egyéb kellék rajzát és leírását, valamint c) a forgalomba hozni kívánt borból fajtánként három félliteres és két egyliteres átlagmintát. (2) Az állami ellenőrzőjegy alakját, rajzát és szövegét a 9. számú melléklet tartalmazza. 54. §. (1) A származási bizonyítványt a megyei szakigazgatási szervtől kell kérni. A szakigazgatási szerv helyszíni eljárás során állapítja meg, hogy a bor kezeletlen állapotban megfelél-e a meghatározott követelményeknek; ehhez képest a származási bizonyítványt kiállítja vagy a kérelmet elutasítja. (2) A megyei szakigazgatási szerv elutasító határozatát a kérelmező 15 napon belül a Bizottsághoz fellebbezheti meg. Ebben az esetben a szakigazgatási szerv a szabvány szerint mintákat vesz, s egyet a Bizottságnak megküld. A Bizottság határozata végérvényes.