Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 49. szám

49. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1009 A rendelet hatálybalépése H. §. (1) Ez a rendelet 1971. január hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit az elsü fokon még el nem bírált, folyamatban levő államigazgatási ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a tanácsi rendeleteknek a közterülethasználatra vonatkozó, e rendelettel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik. (3) E rendelet rendelkezései nem érintik a) a vásárcsarnoki és a piaci hely használat engedélyezésére és az ezzel kapcsolatos díj fizetésére, b) a gépjármű őrzőhelyek területén tartózkodó gépjárművek után fennálló díjfizetési kötelezettségre, valamint c) a hajók és egyéb úszóművek kikötése esetében fennálló díjfizetési kötelezettségre vonatkozó külön rendelkezések hatályát. Bondor József s. k., építésügyi és városfejlesztési miniszter Dr.Csanádi György s.k., közlekedésés postaügyi miniszter A közlekedés- és postaügyi miniszter 7/1970. (XI. 13.) KPM számú rendelete az utak igazgatásáról Az utakról szóló 1962. évi 21. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) végrehajtása tárgyában kiadott és a 19/1970. (VI. 7.) Korm. számú rendelettel módosított 34/1982. (IX. 16.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 8. f-a alapján — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben — az alábbiakat rendelem: Fogalommeghatározások h §• A Tvr. alkalmazása szempontjából: a) műtárgy: a híd (pontonhíd, hajóhíd), az áteresz, a támfal, a bélésfal, a mellvédfal és az alagút. A 2 méternél nagyobb nyílású áthidaló műtárgy: híd, a 2 méter vagy ennél kisebb nyílású áthidaló műtárgy: áteresz; b) úttartozék: a jelzőtábla, a forgalomirányító berendezés, a vezetőoszlop, a jelzőkő, a korlát és az egyéb üzemi létesítmény, valamint az út fenntartói inak kezelésében álló területen levő véderdő és védő fásítás, továbbá külterületen az 1945. évi január hó 1. napja előtt létesített közút rézsűjének külső szélétől számított 2 méter távolságon belül ültetett fa — az összefüggő üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével; c) a közút határa: a közút árka rézsűjének, illetőleg töltésen haladó közútnál — ha árok nincs — a töltésnek, bevágásban haladó közútnál a bevágás rézsűjének külső széle, kivéve ha a közút céljára kisajátított vagy kezelésbe átvett terület határa ezt meghaladja. Belterületen a közút legfeljebb a járdának a közút felé eső széléig terjed. Űíügyi hatóságok 2. §. (1) Az országos közutak, a tanácsi közutak és a sajáthasználatú utak igazgatását — a (2) és a (3) bekezdésben említettek kivételével — a R. 6. §-ában megjelölt szervek látják el. (2) Nagyközségek területén a tanácsi közutak és a tanácsi hatáskörbe tartozó sajáthasználatú utak igazgatását — a R. 9. §-ának (1) bekezdésében, valamint 12. és 20. §-ában meghatározott teendők kivételével — első fokon a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve látja el. (3) A Budapest területén haladó országos közutaknak a Duna-balparton a Hungária körút vonalában létesítendő autópályán, a Duna-jobbparton a Hamzsabégi úton, az Osztapenko emlékművön, illetőleg a Flórián téren kívül eső g)7orsforgalmú szakaszai igazgatását a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium alsófokú útügyi terület' szerve látja el. A közúti hálózat kialakítása 3. §. (1) Az országos közúti hálózatba fel kell venni azokat az utakat, amelyek a) a nemzetközi forgalom lebonyolítására szolgálnak, b) összekötik — a fővárost a megyeszékhelyekkel és a megyeszékhelyeket egymással, — a járásszékhelyeket a megyeszékhelyekkel és egymással, — a községeket (városokat) a megye- és járásszékhelyekkel, — a városkörnyéki községeket a várossal, — a vasút- és hajóállomásokat az előbbi utakkal. (2) Ha — a községeket (városokat) a megye- és járásszékhelyekkel, — a városkörnyéki községeket a várossal, — a vasút- és hajóállomásokat az országos közutakkal