Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 52. szám

'928 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 52. szám tás előírásainak megfelelően kell a Külügyminisztérium részére megküldeni. A pénzintézetek közül a Magyar Nemzeti Banknak, a Pénzintézeti Központnak, illetőleg az Általános Értékforgalmi Banknak van joga arra, hogy a tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerveitől külföldre továbbítás céljára okiratok kiállítását közvetlenül kérje. Ha a külföldi hatóságok annak igazolását is megkívánják, hogy az okirat kiállítására a hatóság jogosult volt-e, az okiratot az Igazságügyminisztériumhoz kell felterjeszteni, mivel a vonatkozó tanúsítványt az Igazságügyminisztérium adja ki. A törvény 11. §-ához 3. Az államigazgatási szerv ügyintézőjének eljárási kötelezettsége A tv 11. § (2) bekezdése értelmében az államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó ügyekben illetékescégi területén eljárni köteles. Ez az eljárási kötelezettség a szerv valamennyi érdemi, az adott feladatkörben jártas ügyintézőjét terheli (pl., ha közvetlen veszélyt lát fennforogni, azonnal köteles intézkedni). Az ügyintéző intézkedése — annak jellegétől függően — a tv 41. § (1) bekezdése érteimébei szóban kihirdetett határozatnak minősül. Az ilyen intézkedés tartalmát ezt követően haladéktalanul írásba kell foglalni és a határozatot az erdekeltek részére kézbesíteni kell. 4. Az ügyfél értesítése az eljárás hivatalból történő folytatásáról A tv 11. § (3) bekezdése értelmében az ügyfél az általa kezdeményezett eljárás folytatásától elállhat, az államigazgatási szerv azonban — ha ennek feltételei megvannak — az eljárást hivatalból folytathatja. Az ügyiéi által kezdeményezett eljárás megszüntetéséről, az eljárás esetleges hivatalból való folytatásáról, valamint az eljárás hivatalból való megindításáról az ügyfelet — az ügyfél jogai és jogos érdekeinek biztosítása érdekében — rövid időn belül nem határozati formában kell értesíteni. A törvény 13. §-ához 1. A beadvány előterjesztésére biztosított kedvezmény igénybevételének lehetősége A tv 13. § (3) bekezdésével kapcsolatban az ügyfél az eljárás megindítására irányuló beadványát a felsorolt szerveknél csak a tv 1. §-ának hatálya alá tartozó államigazgatási ügyben és csak az alapeljárásban terjesztheti elő. A beadvány előterjesztésére biztosított kedvezmény a beadvány átvételére, illetőleg a kérelem jegyzőkönyvbe foglalására és továbbítására vonatkozik. Nem köteles az államigazgatási szerv olyan kérelemről, javaslatról, vagy bejelentésről jegyzőkönyvei: felvenni, amely intézkedés az államigazgatási szervek hatáskörébe nem tartozik. Ilyen esetben az államigazgatási szerv eljáró dolgozójának az állampolgár részére csupán megfelelő szóbeli felvilágosítást kell adnia. Kivétel ez alól a tv 56. § (4) bekezdés értelmében az államigazgatási határozat megtámadására irányuló kereset, amelyet az első fokú határozatot hozó államigaz-, gatási szerv is köteles átvenni, azonban ilyen kereset jegyzőkönyvbe foglalása már nem feladata. A törvény 15. §-ához 4. Az államigazgatási eljárásban az ügygondnokra az 1959. évi IV. tv (Ptk) 225. §-á,ban foglalt eseti gondnokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni A tv 15. § (4) bekezdése tartalmazza az államigazgatási eljárásban az ügygondnok kirendelésének feltételeit. Az ügygondnok jogköre az eseti gondnok jogkörével azonos. Az eseti gondokságra vonatkozó rendelkezéseket pedig az 1959. évi IV. tv (Ptk) 225. §-a tartalmazza. A fentiekre tekintettel tehát az államigazgatási szervnek a Fik eseti gondnokra vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe vennie. A törvény 18. §-ához 4. A kizárásra vonatkozó rendelkezések megsértésének jogkövetkezménye Ha a fellebbezési vagy panaszeljárásban, illetőleg a felettes szerv felügyeleti jogának gyakorlása során az eljárásra illetékes szerv tudomására jut, hogy az államigazgatási határozat meghozatalában kizárás alá eső személy vett részt, e körülményt a felettes szervnek határozata meghozatalánál figyelembe kell vennie és a kizárásra vonatkozó rendelkezések megsértését meg kell állapítani. Csupán e rendelkezés megsértése miatt azonban nem indokolt a határozat megsemmisítése, ha az egyébként érdemben nem jogszabálysértő. Ha a határozatot mérlegelési jogkörben hozták, akkor a mérlegelést a jogorvoslati eljárás során felül kell vizsgálni. A vonatkozó határozat indokolásában a korábbi eljárás, illetőleg határozathozatal törvénysértő voltára utalni kell azzal, hogy azt is figyelembe véve hozta meg az illetékes szerv újabb határozatát. Fentieken kívül a felettes szervnek figyelmeztetnie kell az eljárt szerv vezetőjét arra, hogy a kizárásra vonatkozó rendelkezéseket a jövőben gondosabban vegye figyelembe. A törvény 17. §-ához 4. A tényállás tisztázásának egyszerű, korszerű módjai A tényállás tisztázásánál — bár abban az ügyfeleknek tevékenyen közre kell működniök (L: a tv 17. §-ához fűzött 2. számú állásfoglalást) — lehetőleg kerülni kell az érdekeltek szankciók alkalmazásának kilátásba helyezésével való behívását, illetőleg megidézését, mert e mód a jogban járatlan állampolgároknál kedvezőtlen hatást válthat ki. A hivatalból indított vagy az ügyfél kérelmére indult, de hivatalból folytatott államigazgatási eljárásnál is törekedni kell arra, hogy az ügyfelek