Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 50. szám

890 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 50. szám Kormányrendeletek A Magj ar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 34/1969. (X. 28.) számú rendelete a nyereségadózás és a vállalati érdekeltségi alapok képzésének rendszeréről szó'.ó 42/1967. (X. 22.) Korm. számú rendelet* módosításáról 1. §. A 43/1968. (XII. 4.) Korm. számú és a 21/1969. (V. 13.) Korm. számú rendelettel módosított 42/1967. (X. 22.) Korm. számú rendelet 1. számú •melléklete I. részének a szénbányászat adókedvezményére vonatkozó rendelkezése hatályát veszti. 2- §• A szénbányászati vállalatok adózatlanul képezhető részesedési alapjának mértekét a pénzügyminiszter a munkaügyi miniszterrel és a nehézipari miniszterrel egyetértésben állapítja meg. 3. §. Ez a rendelet 1970. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit első ízben az 1969. évi eredmény után esedékes nyereségadó és vállalati érdekeltségi alapok kiszámításánál kell alkalmazni. Timár Mátyás s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1967. évi 42. számáflban. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 35/1969. (X. 30.) számú rendelete az építőipari kivitelezési jogosultság szabályozásáról szóló 9/1937. (III. 12.) számú kormányrendelet* módosításáról és kiegészítéséről 1. §• Az építőipari kivitelezési jogosultság szabályozásáról szóló 9/1967. (III. 12.) számú kormányrendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: §- Az építőipari tevékenységet a) az építőipari szervezetek (állami és tanácsi építőipari vállalatok, építőipari szövetkezeti vál* Megjelent a Tanácsok Közlönye 1967. évi 11. számában. lalatok, közös vállalatok és építőipari szövetkezetek), b) az állami szervek, a társadalmi szervezetek és a szövetkezetek, valamint ezek társulásainak szervezeteben működő építőipari részlegek (ideértve a szövetkezetek építőipari közös vállalkozását vagy építőipari egyszerűbb gazdasági együttműködését is), c) az építőipari kisiparosok a tevékenységi körre és a szakképzettségre vonatkozó előírások keretei között gyakorolhatják." A R. 2. § (4) bekezdése helyébe a következő (4)—(7) bekezdések lépnek: „(4) A mezőgazdasági nagyüzemek (mezőgazdasági termelőszövetkezet, halászati termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet, állami gazdaság, erdőgazdaság, erdő- és vadgazdaság) és ezek társulásának építőipari részlege, továbbá a mezőgazdasági nagyüzemek építőipari egyszerűbb gazdasági együttműködése — a saját építési igények (beleértve tagjaik és alkalmazottaik építési igényeit) kielégítésén túlmenően — illetékességi területén a) elsődlegesen a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felügyelete és állami felügyelete alá tartozó szervek építési igényeit, továbbá b) időszakosan jelentkező szabad kapacitása terhére a tanácsi és társadalmi szervek, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeti szervek, továbbá a lakosság építési igényeit elégítheti ki. (5) Az időszakosan jelentkező szabad kapacitás terhére végezhető építőipari munka az építőipari éves teljes termelési érték egyharmadát nem haladhatja meg. Az építőipari részleg, illetve az építőipari egyszerűbb gazdasági együttműködés azonban — feltéve, hogy illetékességi területén az előző bekezdés a) pontjában felsorolt építtetők építési igényei kielégítettek — az illetékes járási tanács (Budapesten a Fővárosi Tanács) végrehajtó bizottságának hozzájárulásával a (4) bekezdés b) pontjában felsorolt építtetőktől az említett mértéket meghaladóan is vállalhat építőipari munkát. (6) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, halászati termelőszövetkezetek és mezőgazdasági szakszövetkezetek építőipari közös vállalkozása illetékességi területén a) elsősorban a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felügyelete és állami felügyelete alá tartozó szervek részére, továbbá b) a tanácsi és társadalmi szervek, valamint az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeti szervek és a lakosság részére végezhet építőipari munkát. (7) A mezőgazdasági nagyüzemek a (4) és (6) bekezdésekben meghatározott feladatok ellátására irányuló melléktevékenységét a tevékenységi kör megállapítása során az alapítást elrendelő határozatban, alapszabályban, illetve működési szabályzatban fel kell tüntetni."