Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)
1969 / 49. szám
49. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 879 c) Mivel a részközgyűlések tartását elsősorban lebonyolítástechnikai szempontok indokolják, a határozatképességet csak szövetkezeti szinten indokolt megkövetelni. Amennyiben a részközgyűléseken megjelent szövetkezeti tagok száma összesen meghaladja az 50 százalékot — az egyes részközgyűlések megjelenési arányától függetlenül —, meg kell állapítani a határozatképességet. d) A települési adottságok miatt a fogyasztási szövetkezet közgyűlése (részközgyűlés) kimondhatja, hogy a közgyűlésről alapos ok (magas életkor, betegség, szülés, katonai szolgálat, iskolai tanulmányok végzése, fő foglalkozás szerinti munkaköri kötelezettség végzése a gyűlés időpontjában vagy más helységben, stb.) miatt távollevők a közgyűlés határozatképességének megállapítása szempontjából figyelmen kívül hagyhatók. A távollét igazolása a közgyűlési jegyzőkönyv megőrizendő melléklete. e) Az alapszabály-tervezet beterjesztése, elfogadása, illetve annak részközgyűlési kiegészítése — az országos szövetség ajánlásának megfelelően *— az alábbiak szerint történhet; Az első részközgyűlés idejét 3 héttel megelőzően az igazgatóság által elkészített alapszabálytervezetet ki kell függeszteni a szövetkezet központi irodájában és a szövetkezet minden egységében (kiskereskedelmi, vendéglátó, felvásárló, szolgáltató bolt, telep stb.) és az érintett községi tanácsoknál. Az alapszabály-tervezettel ezen kívül el kell látni a szövetkezet választott testületeinek tagjait és a küldötteket is. A felhívásban kell pontosan megjelölni azokat a helyeket — pl. a szövetkezet irodája, a helyi intéző bizottság elnökének irodája, vagy lakása, stb. —, ahol a tagok észrevételeiket, javaslataikat előterjeszthetik és ahol azokat jegyzőkönyvbe foglalják. A beérkezett észrevételeket, módosító javaslatokat a szövetkezet igazgatósága jegyzékben összesíti, s elfogadás végett az alapszabály-tervezettel együtt a részközgyűlések elé terjeszti. Nem kell előterjeszteni azokat az indítványokat, amelyek jogszabállyal ellentétesek. A kifüggesztett alapszabály-tervezethez érkezett javaslatokat egységesen úgy kell a részközgyűlések elé terjeszteni, hogy ott az egyes javaslatok felett a tagok külön-külön szavazhassanak. Amennyiben az egyes javaslatokat a részközgyűlésen a tagoknak több mint kétharmada elfogadja, úgy azokat alapszabályba kell iktatni. Amelyik javaslat nem kapja meg a minősített szavazattöbbséget, azt nem lehet az alapszabályba felvenni. Amennyiben egyes részközgyűléseken a szavazásra egységesen beterjesztett javaslatokon felül további javaslatok is elhangzanak, amelyeket a szóban forgó részközgyűlésen résztvevő tagok kétharmada az alapszabályba való felvételre javasol — mivel azokat nem lehet minden részközgyűlésre beterjeszteni (pl. a részközgyűlések egy részét akkorra már megtartották) — a tagság ilyen véleményének érvényesítése érdekében ezeket a javaslatokat a részközgyűléseket követő kül-* döttgyűlésre kell egyenként előterjeszteni. Az ilyen javaslatokat nem lehet az alapszabályba ik« tatni (mivel azok nem kapták meg az érvényességhez szükséges szavazatokat), hanem küldöttgyűlési határozatkánt kell megvalósítani. Ezzel a módszerrel biztosítani lehet, hogy a tagok által tett valamennyi javaslat kivétel nélkül érvényesülhessen. A részközgyűlésekkel összefüggő egyéb kérdésekben (pl. a második részközgyűlés összehívására, a szavazatok összeszámolásának módja, írásba foglalása, stb.) a SZÖVOSZ ad ki ajánlást a szövetkezetek számára. 2. A kisipari és a háziipari szövetkezetek sajátosságai a) A kisipari és a háziipari szövetkezetek vonatkozásában: a közgyűlés a szövetkezetet érintő bármely kérdésben jogosult dönteni. Az alapszabály olyan rendelkezést is tartalmazhat, hogy a közgyűlés hatáskörét teljes egészében, vagy részben helyi részközgyűlésekre ruházza át. Ha az alapszabály a közgyűlés teljes hatáskörét átruházta a helyi részközgyűlésekre, a szövetkezetet érintő bármely kérdésben a helyi részközgyűlések jogosultak dönteni. Ha az alapszabály a közgyűlés hatáskörét csak részben ruházta át helyi részközgyűlésekre, meg kell határozni azokat az ügyeket, amelyekre vonatkozóan csak a közgyűlés jogosult dönteni. A szövetkezet alapszabálya a közgyűlés hatáskörének egy részét küldöttgyűlésre (választmányra) ruházhatja át. Ilyen esetben az alapszabályban pontosan meg kell határozni a küldöttgyűlés hatáskörét. Ügyelni kell arra, hogy nem lehet küldöttgyűlés hatáskörébe utalni a következő, kizárólag a közgyűlés hatáskörébe utalt ügyeket: az alapszabály megállapítása és módosítása, a szövetkezet vezető szerveinek, valamint a szövetkezeti munkaügyi bizottság és a szövetkezeti bizottság megválasztása, visszahívása és elmozdítása, az év végén készített mérleg megállapítása, az egyesülés, szétválás és megszűnés elhatározása, a vezető munkakörűek javadalmazásának megállapítása. Azoknál a szövetkezeteknél, ahol nagy létszámú, nem közös műhelyben dolgozók részére helyi részközgyűléseket tartanak, az alapszabály olyan rendelkezést is tartalmazhat, hogy az alapos ok (így pl. magas életkor, betegség, szülés, katonai szolgálat, iskolai tanulmányok végzése, vagy egyéb nyomós ok) miatt távollevők a helyi részközgyűlés határozatképességének megállapítása szempontjából figyelmen kívül hagyhatók. A részközgyűlés határozatképességéhez azonban ebben az esetben is szükséges a termelési (munkaszervezeti) egységhez tartozó tagok 50 százalékának jelenléte. b) Ajánlatos, hogy a kisipari szövetkezetek alapszabályai a szavazás módjával, valamint a tagok és alkalmazottak arányával, kapcsolatban
