Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 47. szám

858 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 47. szám A mezőgazdasági üzemek építcszervezetei által végzett munkák hibás teljesítésének jogi következményei (A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium együttes közleménye) Az 1025/1969. (VII. 1.) Korm. számú határozat 3/a. pontja értelmében gondoskodni kell arról, hogy a mezőgazdasági üzemek építőszervezetei megismerkedjenek az általuk végzett építési-szerelési munka hibás teljesítésének szerződési következményeivel. Ennek alapján a következő tájékoztatást adjuk. A mezőgazdasági üzemek (állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és ezek társulásai) építőszervezetei, valamint egyéb szocialista szervezetek között 10.000 Ft-ot meghaladó értékű építési-szerelési munkára létrejövő építési vállalkozási szerződésekre az 5/1968. (IV. 6.) ÉVM számú rendelettel (hatálybalépett 1968. január 1-én) közzétett építési szerződés alapfeltételei (a továbbiakban: Alapfeltételek) vonatkoznak. Azokban a kérdésekben, amelyeket az Alapfeltételek nem szabályoznak, a vállalatok vállalkozási szerződéseiről szóló 44/1967. \XI. 5.) Korm. számú rendeletet, valamint a Polgári Törvénykönyv XXXV. fejezetét és általános rendelkezéseit kell alkalmazni. 1. A szerződés hibás teljesítésének következményei Az építési-szerelési munkát a szerződés (a kivitelezési tervdokumentáció), a jogszabályok, az Építőipari Kivitelezési Szabályzat kivitelezési előírásai, az egyéb műszaki előírások, a szabványok, valamint a hatósági engedélyek feltételei szerint kell kivitelezni. Ha a szolgáltatásban (az építési-szerelési munkában) az átadáskor nincsenek meg az említett törvényes, vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságok, a megrendelőt különböző szavatossági jogok illetik meg, továbbá — a vállalkozó vétkessége esetében — kötbért és kártérítést is igényelhet a megrendelő. a) Szavatossági jogok és azok elévülése A szavatossági jogok a megrendelőt arra tekintet nélkül megilletik, hogy a vállalkozó a hibás teljesítésben vétkes-e vagy vétlen. Szavatossági jogok: a kijavítás, a díj leszállítás és a szerződéstől való elállás. E jogok gyakorlásának meghatározott feltételei vannak, amelyeket a következőkben ismertetünk. Ha a szolgáltatásban az átadáskor nincsenek meg a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságok, a szolgáltatás rendeltetésszerű használatra azonban alkalmas és a hiba aránytalanul nagy költség nélkül kijavítható, a megrendelő szavatossági igényként csak a munka kijavítását követelheti. Ha a vállalkozó a kijavítást megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a megrendelő a hibát a vállalkozó költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. Ha a hibát egyáltalán nem, vagy csak aránytalanul nagy költséggel lehet kijavítani, feltéve, hogy a javítás elmaradása a szolgáltatást a rendeltetésszerű használatra nem teszi alkalmatlanná, a megrendelő csak díjleszállítást igényelhet. A megrendelőt a díjleszállítás akkor is megilleti, ha a munka a hiba kijavítása után is csökkent értékű marad. Ha a szolgáltatás az átadáskor a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan és a hiba megfelelően nem javítható ki, a megrendelő a szerződéstől elállhat. Alkalmatlan szolgáltatás esetében a kivitelező a munka újból való elvégzését felajánlhatja; a megrendelő azonban ezt a vállalkozóval szemben szavatossági jogként nem érvényesítheti. A megrendelő szavatossági jogait csak meghatározott ideig érvényesítheti, mert ezek a jogok elévülnek. A megrendelő szavatossági jogait az átadás-átvételi eljárás befejezésétől számított egy éven belül, illetve alkalmatlan szolgáltatás esetében három éven belül érvényesítheti. A megrendelő az átadás-átvételi jegyzőkönyvben fel nem tüntetett hibákat felfedezésük után haladéktalanul köteles közölni a vállalkozóval. Ennek elmulasztása — az említett egy-, illetve három éven belül — a szavatossági igények elvesztésével nem jár, de a közlés késedelméből eredő kárért a megrendelő felelős. (Pl. azért a kárért, amely a kijavítási többletköltségek miatt éri a vállalkozót.) A megrendelő azonban már az átadás-átvételt megelőzően is érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a munka végzése során a körülmények arra engednek következtetni, hogy a teljesítés hibás lesz, a megrendelő a fogyatékosság kiküszöbölésére tűzött megfelelő határidő sikertelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat. b) Hibás teljesítés esetén fizetendő kötbér és kártérítés Ha a hibás teljesítés a vállalkozónak felróható (a vállalkozó vétkes), a megrendelőnek kötbért és kártérítést tartozik fizetni. A vállalkozó akkor vétkes, ha a szerződés teljesítése érdekében nem az adott helyzetben általában elvárható módon iárt el. Hibás teljesítés esetén a törvényes kötbér mértéke: — kijavítás esetén, feltéve, hogy a kijavítás ideje az egy hónapot nem haladja meg, napi egynyolcad ezrelék; a második hónapban napi egynegyed ezrelék, a harmadik hónaptól kezdve pedig