Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 47. szám

47. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 849 (2) Jogszabály a képzési követelmények figyelembevételével a szakmunkásképesítés megszerzésének egyéb módját is meghatározhatja. HATODIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 33. §. Az, aki a szakmunkásképző iskolai tanulmányait eredményesen befejezte, elsősorban a dolgozók középisicoláiban - közvetlenül, vagy különbözeti vizsga letétele után — tanulmányi időbeszámítással tanulhat tovább. 34. §. A Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló 1961. évi III. törvényben a „Szakmunkástanulók képzése" cím helyébe a „Szakmunkásképzés", a 9. § helyébe pedig a következő rendelkezés lép: „9. §. A szakmunkásképzésről külön törvény rendelkezik." 35. §. (1) Ez a törvény 1970. január hó 1. napján lép hatályba. (2) E törvény végrehajtásáról a Kormány a munkaügyi miniszter útján gondoskodik, aki a végrehajtáshoz szükséges szabályokat rendelettel állapítja meg. Ennek során a szövetkezeteknél, valamint a magánmunkáltatóknál folytatott szakmunkásképzésre vonatkozóan — azok sajátos körülményeire tekintettel — eltérő rendelkezéseket határozhat meg. (3) A hatálybalépéssel egyidejűleg az ipc.rostanulókról és kereskedő tanulókról szóló 1049. évi IV. törvény, a kisiparosok ipargyakorlásáról szóló — s az 1968. évi 27. számú, valamit t az 1964. évi 22. számú törvényerejű rendeletekkel módosított és kiegészített — 1958. évi 9. számú törvényerejű rendelet 14. § (1) bekezdésének az ipari tanulókra és a tanulószerződésekre vonatkozó rendelkezései, továbbá a 15. § (5) bekezdése és a 24. § (2) bekezdésének e) pontja hatályukat vesztik; a 15. § (1) és (3) bekezdésében az „iparitanuló" szó helyébe „szakmunkástanuló", a „szerződtethet" szó helyébe pedig a „vállalhat gyakorlati oktatásra" szöveg lép. Losonczi Pál s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Cseterki Lajos s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára 1989. évi VII. törvény a gázenergiáról I. FEJEZET A TÖRVÉNY CÉLJA ÉS HATÁLYA 1. §. E törvény célja, hogy a lakosság és a népgazdaság növekvő energiaigényének gázenergiával való biztonságos és gazdaságos kielégítése érdekében — az ipar-, a mezőgazdaság- és az energiapolitikai irányelvekkel összhangban — meghatározza az energiafelhasználást szolgáló gáz termelésének, szállításának és szolgáltatásának szabályait; a törvény megállapítja továbbá a gázszolgáltató és a fogyasztó alapvető jogait és kötelességeit. 2. §. (1) A törvény hatálya alá tartozik: a) az 1. §-ban meghatározott célt szolgáló természetes éghető gáz (földgáz, propán-butángáz) és a gyártott gáz (városi gáz és az egyes technológiai folyamatokban melléktermékként keletkező éghető gáz) — a továbbiakban együtt: gáz — termelése, gázvezetékben, tartályban vagy palackban történő szállítása, tárolása, szolgáltatása és felhasználása, b) a gázüzem létesítése és üzemeltetése, c) a felhasználáshoz szükséges berendezés (készülék) előállítása. (2) Az ipari nagyfogyasztó technológiai célú gázfelhasználó berendezése csak műszaki-biztonsági szempontból tartozik a törvény hatálya alá. (3) Nem tartozik a törvény hatálya alá: aj a gáz vegyipari alapanyagként történő felhasználása, b) a külön jogszabályban meghatározott gáz termelése, szállítása és felhasználása, illetőleg a sajátos rendeltetésű vagy kisebb teljesítőképességű berendezés (készülék) létesítése és üzembentartása. 3. §. A természetes éghető gázzal összefüggő tevékenységre, ha ez a törvény másképp nem rendelkezik, a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény (a továbbiakban: Bt.) rendelkezései irány-* adók. II. FEJEZET A GÁZ TERMELÉSE ÉS SZÁLLÍTÁSA Minőségi követelmények 4. §. (1) A gázszállító vezetékbe csak olyan mi-* nőségű földgázt szabad juttatni, amely nem veszélyezteti a gáz továbbszállítását és felhasználását. (2) A gázelosztó vezetékbe olyan minőségű szagosított földgázt szabad juttatni, amely az általánosan használt fogyasztókészülékekben biztonságosan és gazdaságosan eltüzelhető. (3) A közhasználatra kerülő gyártott gáz minőségét szabvány határozza meg. (4) Az önálló gázvezeték útján ellátott fogyasztó részére termelt gáz minőségére a felek* megállapodása irányadó; a megállapodás az általános biztonsági előírásoktól nem térhet el.