Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 46. szám

832 TANÁCSOK KÖZLÖNY^ 4b. szám. 10. §. (1) A vevőnek a vételárat az elidegenítéssel megbízott szervhez kell befizetnie. (2) A vételárból származó bevétel a) tanácsi házkezelési és tanácsi költségvetési szerv esetében az illetékes városi (fővárosi, községi) tanács fejlesztési alapját, b) központi költségvetési szerv esetében pedig az állami költségvetést illeti meg. (3) A (2) bekezdésben nem említett állami szervek a vételárból származó bevételt — tekintet nélkül arra, hogy a házingatlan elidegenítése magánszemély, illetőleg nem állami szerv részére történt-e — a társadalmi tulajdonban levő állóeszközök hasznosításának és selejtezésének pénzügyi szabályai szerint kötelesek elszámolni. (4) A lakás céljára szolgáló házingatlanok elidegenítéséből származó bevételt a) a tanácsok elsősorban lakásépítésre és az állami tulajdonban álló lakóépületek lakóház javítási munkáinak végeztetésére, b) az egyéb állami szervek pedig általában lakásépítésre használhatják fel. 11. §• A házingatlant az adásvételi szerződés alapján •— az esetleges részletfizetési kedvezményre tekintet nélkül — a vevő tulajdonába kell adni. 12. §. (1) Ha a házingatlant magánszemély vásárolta meg, a vételár hátraléka és járulékai erejéig a házingatlanra a telekkönyvbe jelzálogjogot kell bejegyezni. A házingtlant, a tartozás fennállásának idejére, legalább azonban öt évre elidegenítési és terhelési tilalom terheli; a telekkönyvbe e tilalmat is be kell jegyezni. (2) A vevő személyi vagy egyéb körülményeinek lényeges változása esetében a tulajdonjog, az elidegenítési és terhelési tilalom tartama alatt, a kijelölésre jogosult szerv vezetőjének (a végrehajtó bizottság elnökének) előzetes engedélyével átruházható. Ha a házingatlannal kapcsolatban még vételárhátralék áll fenn, az átruházáshoz az elidegenítéssel megbízott szervnek a hozzájárulása is szükséges. (3) Az (1) bekezdésben említett terhelési tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha az elidegenített házingatlanon lakóház javítási munkát kell végeztetni és a vevő e célból kíván kölcsönt igénybe venni. 13. §. A 4. és 5. §-ban, illetőleg a 12. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére kötött adásvételi szerződés semmis. 14. §. Ha az elidegenített és jelzálogjoggal biztosított, még ki nem egyenlített követeléssel terhelt házingatlan valamely oknál fogva visszakerül a Magyar Állam tulajdonába, újabb elidegenítése esetén a befolyó vételárból ki kell elégíteni a követelés jogosítottját. A házingatlanok cseréje 15. r (1) Az e rendelet alapján elidegeníthető házingatlan — a tulajdonossal kötött megállapodás alapján — nem állami tulajdonban álló házingatlannal elcserélhető, ha a nem állami tulajdonban álló a) házingatlanra szolgálati lakás céljára vagy más közérdekű célra szükség van, illetőleg azt ilyen célra használják; b) házingatlan tulajdonosa az általa használt, állami tulajdonban álló házingatlan tulajdonjogát kívánja megszerezni; c) házingatlan csere útján való megszerzése a vegyes tulajdon megszüntetését vagy csökkenté-sét szolgálja. (2) Ha a cserére kerülő állami, illetőleg nem állami tulajdonban álló házingatlanok vételára eltérő, az árkülönbözet megtérítésének feltételeit — a 8—9. §-ban foglalt rindelkezések figyelembevételével — a csereszerződésben kell megállapítani. (3) Az (1) bekezdés alapján végrehajtott cserére az állami szervek magánszemélyektől történő ingatlanvásárlására vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Vegyes rendelkezések 16. §. (1) Ha az elidegenítésre kijelölt házingatlanban levő lakásra létesített bérleti (használati) jogviszony megszűnik, a kezelő a lakást — a házingatlan beköltözhető állapotban való elidegenítése céljából — üresen tarthatja. (2) Az e rendelet alapján magánszemélyek részére elidegenített házingatlanok, illetőleg lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek a lakásbérletre, továbbá a közületi szervek és a magánszemélyek elhelyezésére vonatkozó jogszabályok