Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 45. szám

45. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 825 kezdésében foglaltaknak megfelelően a szerződés bemutatásától számított 30 napon belül határozatot kell hoznia, és ezt a határidőt az ügyfél egyidejű értesítése mellett az igazgatási osztály vezetője egy ízben legfeljebb 30 nappal meghosszabbít­hat; A R. 2. § (4) bekezdésének az a rendelkezése te­hát, hogy a szerződéseket jóváhagyottnak kell te­kinteni, ha az igazgatási osztály a szerződések bemutatásától számított 60 napon belül nem nyi­latkozik, nem jelenti az 1957. évi IV. tv. 37. § (4) bekezdésében előírt 30 napos határidő meghosz­szabbítását, hanem csupán az államigazgatási szerv esetleges hallgatásának speciális jogkövetkez­ményét vonja le. d) Az igazgatási osztálynak a jóváhagyás kér­désében a meghatározott időn belül nyilatkoznia, vagyis erre vonatkozó határozatát az ügyfelekkel közölnie kell. Az 1957. évi IV. tv. 41. § (2) bekez­dése szerint a közlés napjának a határozat átvé­telének (kézbesítésének) napját kell tekinteni. A határozat időben történő meghozatalára és gyors kézbesítésére különös gondot kell fordítani, mert ha ez 60 napon belül nem történik meg, a szer­ződést jóváhagyottnak kell tekinteni akkor is, ha az igazgatási osztály a szerződés jóváhagyásának megtagadásáról rendelkezett. e) Az 1957. évi IV. tv. 32. §-a rendelkezik az eljárás felfüggesztéséről. A felfüggesztéssel minden eljárási határidő, így a R. 2. § (4) bekezdésében meghatározott 60 napos határidő is megszakad. Előfordulhat ugyanis, hogy a szerződés jóváha­gyása előtt más államigazgatási szerv eljárására (pl. a mezőgazdasági szakigazgatási szerv hozzá­járulása a mező- vagy erdőgazdasági ingatlan megszerzéséhez) van szükség. A szerződés mielőbbi érdemi elbírálása érdekében azonban helyes és szükséges, hogy az igazgatási osztály az illetékes szervnél szorgalmazza az előzetes kérdés eldön­tését. 2. A szerződések módosításának, átváltoztatásának bejelentésével kapcsolatos eljárás A R. 3. §-a szerint a tartási stb. szerződések módosítását, felbontását, megszüntetését, továbbá a tartási szerződések életjáradéki szerződéssé át­változtatását be kell jelenteni az igazgatási osz­tályhoz, de nem rendelkezik arról, hogy ilyen ese­tekben kell-e alakszerű határozatot hozni. Az 1957. évi IV. tv. 37. § (1) bekezdésében, valamint a R. 1. § (1) bekezdésében foglalt ren­delkezések értelmében az igazgatási osztály alak­szerű határozatot köteles hozni, ha a) a szerződés tartalma olyan mértékben válto­zik, hogy az a szerződés jellegére is kihat, pl. a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé változ­tatták át, vagy b) a szerződésbe újabb kötelezettek vagy jogo­sultak lépnek be. Más esetekben — pl. a szerződés megszüntetése — a bejelentés alapján a szerződés nyilvántartását kell megfelelően módosítani, illetőleg a szükséges bejegyzést megtenni. 3. Jogi személy által kötött életjáradéki szerződés Kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában a jogi személy által kötött életjáradéki szerződés ható­sági jóváhagyásának nincs akadálya. 4. Mező- vagy erdőgazdasági ingatlan tulajdon­jogának átruházásával kapcsolatos tartási szerződés hatósági jóváhagyását megelőző eljárás Azokban az esetekben, amikor a szerződés alap­ján az eltartó mező- vagy erdőgazdasági ingatlan tulajdonjogát szerzi meg, felmerült az a kérdés, kötelező-e a szerződés jóváhagyása előtt a mező­gazdasági szakigazgatási szerv hozzájárulását kérni az ingatlan megszerzéséhez. A helyes eljárás az, hogy ilyen esetben az igaz­gatási osztály a szerződő feleket a hozzájárulás beszerzésére felszólítja és csak ennek megtörténte után dönt a szerződés jóváhagyása tekintetében, [1957. évi 10. számú tvr. 10. § (1) bekezdés, ille­tőleg a 3/1957. (II. 3.) FM számú rendelet 12. § (2) bekezdése.] Dr. Kovács Tibor s. k., a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának helyettes vezetője

Next

/
Thumbnails
Contents