Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 45. szám

45. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 815 tári időszak forintban kifejezett kiadási forgalma alapján: a) gyári törzskönyvezett gyógyszerkészítmények és az elszámolás szempontjából e csoportba tartozó egyéb cikkek (kötszer, gyógyvíz stb.) után 0,30%. b) gyógyszeralapanyagok, vegyszerek, segédanyagok, galenikumok stb. után 4,00%, . c) tiszta szesz után 0,00%. A kábítószerek természetes mennyiségi csökkenése tekintetében, a kábítószerek gyógyászati célra rendelésének és kiadásának szabályozására vonatkozó jogszabály rendelkezései az irányadók. 12. A természetes mennyiségi csökkenésnek olyan módon való eltüntetése, hogy a ténylegesen kiadott menynyiség az okmányoltnál kevesebb, szabálytalan. 13. A természetes mennyiségi csökkenésen felüli hiány esetében a hiány okát meg kell állapítani és arról jegyzőkönyvet kell felvenni. ^ 14. Az egyes anyagcsoportokra vonatkozóan, jelen utasításban meghatározott veszteségek mértékén belül az intézet vezetője saját hatáskörben az elszámolható veszteBég mértékét, az elszámolás, nyilvántartás módját tovább részletezheti, finomíthatja. 15. Ezen utasítás az Egészségügyi Közlönyben való közzététel napján (IX. 23.) lép hatályba. Hatálybalépésével a 33/1958. (Eü. K. 16.) Eü. M. számú utasítás hatályát veszti. Dr. Tóth Béla s. k., egészségügyi miniszterhelyettes Függelék a 35/1969. (Eü. K. 18.) Eü. M számú utasításhoz Irányelvek az anyagok természetes mennyiségi csökkenésének megállapítása elszámolásához Az Utasítás végrehajtásához még az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: L A leltározás folyamán megállapított hiányt, ha az imég a normán belüli mennyiségben jelentkezik is, csak abban az esetben szabad figyelembe venni és kálóként elszámolni, ha az nem gondatlan kezelés, vagy visszaélés következtében keletkezett. 2. Olyan esetekben, amikor az Utasítás a káló százalékot nem egy anyagra meghatározva, hanem féleségekre adja meg, pl. „húsfélék", a leltározásnál minden egyes ide tartozó raktári anyagnál külön-külön kell a nyilvántartott és a meglevő készlet összehasonlításával az esetleges eltérési megállapítani. Nem lehet tehát pl. a sertéshús „x" kg hiányát a húsfajták összes súlyához viszonyítani, csupán a sertéshús súlymennyiségéhez. 3. Az ömlesztve tárolt anyagok tárolási és kezelési hiányait általában a tárolt mennyiség teljes kiadása után lehet elszámolni (burgonya, zöldségfélék, szemes- szálastakarmány). Különös nehézség a tüzelőféleség tárolásánál adódhat, a tárolóhelyiségek adottságai miatt. A gazdasági vezetőnek gondoskodni kell arról, hogy az egyes nagy tüzelőanyagszállítmányokat egymástól elkülönítve prizmákba tárolják, vagy legalább a naptári évben beszerzett tüzelőmennyiséget ne keverjék össze a következő évivel. Az ilyen tárolási, forma lehetővé teszi, hogy a legkisebb készlet tárolása alkalmával, egy naptári évben a mennyiségi felmérést elvégezzék. Az Utasításnak a tűzifára vonatkozó káló adata csupán egy évre vonatkozik. Amennyiben nagy tűzi fa-készlettel rendelkezik a kezelő szerv, aminek a felhasználása több éven át történik, ellenőrző köbméter kálót kell kialakítani és a készlet súlyváltozásánál ezt kell figyelembe venni. 5. Nem tekinthető kálónak a zöldség- és gyümölcsféléknél tapasztalható rothadás folyamán keletkezett veszteség; szénféleségeknél előálló porosodás; fűtőolajoknál leülepedés folytán keletkezett víz menynyisége; a darabszám nyilvántartott építési anyagoknál pL téglának, cserépnek, eternitcsőnek, idomnak stb. töréséből keletkezett vesztesége; gyógyszer-vegyszer esetében a lejárt, az alapanyagok hibás, tisztátlansága miatt fel nem használható anyagok (pl. infúziós oídat) keletkezése. Ezek keletkezését jegyzőkönyvileg rögzíteni és selejtezni kell. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 23/1969. (Ép. Ért. 29.) ÉVM számú utasítása a területrendezési-tervezési jogosultságról Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. számú rendelet 21. §-ának (2) bekezdése alapján — a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a művelődésügyi miniszterrel, továbbá a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetőjével egyetértésben — a következőket rendelem. li §• (1) Területrendezési-tervezési munkát — gene-. ráltervezőként — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó tervező vállalat, a tanácsok végrehajtó bizottságai felügyelete alá tartozó tervező vállalat (iroda), illetőleg földhivatal, a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal felügyelete alá tartozó földmérési és térképészeti vállalat, a területrendezés-tervezés ismereteit oktató egyetem, valamint a Fővárosi Ingatlanrendezési Iroda (a továbbiakban együtt: tervező szerv) — a jelen utasításban előírt körben,illetőleg feltételek között — végezhet. (2) Az utasítás alkalmazása szempontjából területrendezési-tervezési munka a regionális, valamint a város- (község-) rendezési tervfajták készítése. 2. §. (1) A regionális rendezési tervfajták körét külön jogszabály állapítja meg. (2) A város- (község-) rendezési tervfajták az alábbiak: A) az általános rendezési tervfajták: 1. Általános rendezési tervművelet 2. Egyszerűsített általános rendezési tervművelet 3. összevont rendezési tervművelet 4. Községrendezési program