Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 44. szám

810 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 44. szám. ibeli ellenszolgáltatás iránti követeléseiket a peres döntőibizottsági eljárásnál egyszerűbb módon és lényegesen gyorsabban szedjék be. I A fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelkezések egységes alkalmazása érdekében a Központi Gazdasági Döntőbizottság és a Magyar Nemzeti Bank — tájékoztatás lláljából — a következőket közliks ! 1. A jogszabály szerint fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a szerződés alapján járó pénzbeli ellenszolgáltatás és járulékai megfizetése iránt lehet előterjeszteni. Pénzbeli ellenszolgáltatáson nemcsak a vételárat, a vállalkozási díjat, illetve hasonló egyenértéket, hanem a szerződésben meghatározott mellékköltségeket is érteni kell (pl. az árban nem foglalt fuvarozási, csomagolási költséget). Kötbér, kártérítés stb. iránti követelést azonban fizetési meghagyás útján érvényesíteni nem lehet. 2. A jogszabály szerint a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmet a szerződésben kikötött fizetési határidő eltelte után lehet előterjeszteni. Ennek kikötése rendszerint a szolgáltatáshoz kapcsolódik és a teljesítéstől (a termék átadásától stb.) számított annyi napot jelent, amennyiben a felek megállapodtak. Ilyen megállapodás hiányában a 43/B. § (1) bekezdésének második fordulata szerint a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a számla elküldését követő 8 napi határidő eltelte után lehet előterjeszteni. Az előbbiekben megjelölt határidők előtt fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének helye nincs és a gazdasági döntőbizottság az ilyen — idő előtti — kérelem teljesítését mint nyilvánvalóan alaptalant, megtagadja. , 3. A fizetési késedelem fennállását a jogosultnak kell megállapítania annak figyelembevételével, hogy a 34/1967. (XII. 24.) PM számú rendelet 10. §-a szerint, ha a fizetés bankszámlák közötti elszámolás útján történik, a fizetést akkor kell megtörténtnek tekinteni, amikor a pénzintézet a fizetésre kötelezett bankszámláját megterheli, illetve a bankszámlára készpénzben teljesített fizetésnél akkor, amikor a készpénzt a pénzintézet pénztáránál vagy a postán befizetik. A jogosult a fizetésről általában csak 1—3 nap múlva értesül oly módon, hogy a pénzintézet az öszszeg jóváírásáról értesíti. Fontos, hogy a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátásának kérése előtt az előbbiek figyelembevételével győződjék meg arról, hogy nem történt-e fizetés, mert ha már kiegyenlített követelésére kéri fizetési meghagyás kibocsátását, ezzel felesleges munkát okoz a gazdasági döntőbizottságnak és a kötelezettnek, továbbá eljárási illetéket is kell fizetnie. 4. A jogosultnak a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem (43/B. §) megalapozottságát okmányokkal vagy más bizonyítékokkal nem kell igazolnia. Nem elegendő azonban annak puszta megjelölése, hogy a követelés miből ered. A kérelem tartalma tekintetében követelmény, hogy az az igénybejelentési felhívás kellékeivel rendelkezzék, tehát hogy a kötelezett a fizetési meghagyás kézhezvétele után abból meg tudja állapítani, hogy a jogosult tőle milyen jogalapon és mennyit követel. Előfordulhat, hogy a fizetési meghagyás iránti kérelem tartalma nem szabatos, nem felel meg az igénybejelentési jellegű felhívás követelményeinek sem. A jogszabály nem ad lehetőséget arra, hogy a gazdasági döntőbizottság a kérelem helyes tartalmát akár a kérelmező meghallgatásával tisztázza, akár a kérelemtől eltérő tartalmú fizetési meghagyást bocsásson ki. Ennek megfelelően az ilyen nem szabályszerűen előterjesztett kérelem alapján a döntőbizottság a fizetési meghagyás kibocsátását megtagadja. A jogosultnak azonban lehetősége van arra, hogy újabb — szabályszerű tartalmú — fizetési meghagyás iránti kérelmet vagy keresetlevelet terjesszen elő. Ha a jogosult ezt a megtagadó végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül terjeszti elő, a korábbi fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemhez fűződő joghatály fennmarad. 5. A jogszabály szerint a gazdasági döntőbizottság a szabályszerűen előterjesztett kérelem alapján a fizetési meghagyást a kötelezett meghallgatása nélkül bocsátja ki. A gazdasági döntőbizottság a fizetési meghagyást csak a kötelezettnek adja ki, a jogosult csak — ellentmondás esetén — a tárgyalás kitűzéséről szóló értesítést, ennek hiányában pedig a fizetési meghagyásnak jogerősségi és végrehajthatósági záradékkal ellátott példányát kapja kézhez. 6. Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet nem a hatáskörrel vagy illetékességgel rendelkező gazdasági döntőbizottságnál terjesztik elő, a döntőbizottság értelemszerűen az ER 23. §-ának (1) bekezdését alkalmazza. Ennek megfelelően, ha az iratokból meg lehet állapítani az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező gazdasági döntőbizottságot, a kérelmet végzéssel ahhoz átteszi, különben a fizetési meghagyás kibocsátását megtagadja. Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem tartalmából az tűnik ki, hogy a jogosult által érvényesíteni kívánt követelés elévült, a gazdasági döntőbizottság az ER 24. §-ának megfelelően ezt hivatalból észleli és a kérelem teljesítését megtagadja. Ha a jogosult ezzel nem ért egyet, módjában áll követelését keresettel érvényesíteni. Erre természetesen lehetőség van a megtagadás minden más esetében is. Bár a jogszabály a fizetési meghagyás kibocsátását megtagadó végzés ellen nem ad lehetőséget a jogorvoslatra, a végzést a döntőbizottság minden esetben röviden indokolja.