Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 44. szám

1 44. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 805 ' leti állami földeket megosztva értékesíteni lehessen és azokat az állampolgárok személyi tulajdonukba megszerezhessék. Az egyes állami tulajdonban levő külterületi földek értékesítéséről, illetőleg haszonbérbe adásáról szóló 18/1968. (V. 23.) MÉM—ÉVM számú együttes rendelet alapján nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmas állami tulajdonban levő külterületi földek kertszerű művelés céljára megosztott részletekben történő értékesítése és haszonbérbe adása elsődlegesen a területek megművelésének érdekét szolgálja. Egyúttal azonban számos időszerű társadalmi igény kielégítését is segíti. Lehetőséget ad a mezőgazdasági termeléssel nem élethivatásszerűen foglalkozó dolgozók szabad idejének társadalmilag és egyénileg hasznos felhasználására. A területek mezőgazdasági jellege és rendeltetése — annak ellenére, hogy azokon szerszámkamrák és hétvégi házak is létesíthetők — megosztásuk után sem szűnik meg. Vannak állami tulajdonban levő nagyüzemi művelésre nem alkalmas olyan külterületi földek is, amelyeket üdülőterület céljára, üdülőövezet fejlesztésére jelöltek ki, vagy arra kijelölhetők (művelés alól kivett vízparti területek, nádasok, egyes erdőterületek, stb.). Ezeknek a területeknek az értékesítésére, hasznosítására a 18/1968. (V. 23.) MÉM—ÉVM együttes rendelet szabályait alkalmazni nem lehet, hanem azokat — belterületté nyilvánítva — a telkekre vonatkozó általános szabályok szerint (lásd II. fejezet) üdülő telekként lehet értékesíteni. I. A kertszerű művelés céljára szolgáló külterületi állami földek értékesítésénél, haszonbérbe adásánál, valamint beépítésénél az alábbi irányelveket kell figyelembe venni: 1. Az akció céljára mezőgazdasági rendeltetésű, de nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmas olyan külterületi állami föld használható fel, amelyet >— a községi, városi, fővárosi, városi kerületi tanács végrehajtó bizottsága saját kezelésében tart, vagy haszonbérbeadás útján hasznosít* — amelyet állami gazdaság, állami erdőgazda-: ság, illetőleg vízügyi igazgatóság a végrehajtó bizottság kezelésébe ad át, — amely úgy került a végrehajtó bizottság kezelésébe, hogy a termelőszövetkezet annak tartós használatáról önként lemondott, vagy használati jogát a Polgári Törvénykönyv alapján visszavonták. 2. Nem alkalmas nagyüzemi gazdálkodásra az állami tulajdonban levő olyan külterületi mező-. gazdasági rendeltetésű föld, amely zártkertben* vagy zártkert jellegű területen van, vagy magánszemélyek tulajdonában levő földek közé ékelődik, gépi erővel csak nagy ráfordításokkal, vagy egyáltalán nem művelhető, alacsony terméshozamú; általában azon nagyüzemi mezőgazdasági termelés gazdaságosan távlatban sem folytatható. 3. Az akció céljára felhasználható területeket 200—400 n. öl (719—1439 m2) nagyságú földrészletekre lehet csak megosztani. A 200 n. ölnél kisebb földrészletek kialakítására irányuló előterjesztést el kell utasítani. 4. A jogszabály szerint csak azok a külterületi állami földek értékesíthetők, amelyek a közeljö-: vőben (mintegy 5 éven belül), vagy távlatban, bel-: területi, regionális tervben meghatározott üdülőterületi sáv és az ahhoz közvetlenül csatlakozó terület, illetőleg ipartelepítés vagy más közületi elhelyezés céljára nincsenek kijelölve. Ezért á kijelölésre vonatkozó előterjesztés kapcsán a járási földhivatal az első fokú (a fővárosban és a megyei jogú városokban a másodfokú) építésügyi hatóságokkal együttesen tisztázza, hogy a javaslatba hozott földek között vannak-e ilyen területek. A' rendezési terveket az építésügyi hatóság — szükség szerint — felettes szakigazgatási szervének közbejöttével szerezze be vagy tekintse meg. A jogszabály szerint nem értékesíthető terüle-í tekét haszonbérbe adás útján kell hasznosítani A haszonbérbe adott földeken csak ideiglenes jel-í legű szerszámkamra vagy hétvégi ház építése engedhető meg, a regionális tervben meghatározott üdülőterületi sávon azonban még ilyen építkezés sem engedélyezhető. Erre a körülményre — kü*