Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 42. szám

42. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 787 c) A partvonal meghatározása folytán bekövetkezett tulajdoni és területi változásokért a volt telektulajdonosoknak nem jár kártalanítás. 16. Ha a Balaton partvonalának végleges rendezése során végzett mederfeltöltés folytán a) valamely eredetileg és jelenleg is vízparti fekvésű ingatlan elvesztette a vízparti jellegét, emiatt a tulajdonos jogszabályban megállapított mértékű kártalanítást igényelhet; b) jelenleg vízparti fekvésű olyan ingatlan vesztette el a vízparti jellegét, amely korábban az előtte levő ingatlan mederré válása folytán lett vízparti, a tulajdonos kártalanítást nem igényelhet. A Vízügyi Alap terhére végzett mederfeltöltésből nyert földrészleteket a tanács végrehajtó bizottságának a rendelkezésére kell bocsátani, a Vízügyi Alap részére azonban meg kell téríteni a mederf eltöltés és az ezzel kapcsolatos partkialakítás költségeit. 17. A balatonparti telkekkel kapcsolatos részletes rendelkezéseket az építésügyi és városfejlesztési miniszter, az igazságügyminiszter és a pénzügyminiszter — a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a belkereskedelmi miniszterrel, valamint az Országos Vízügyi Hivatal elnökével egyetértésben — rendelettel állapítja meg. 1. Záró rendelkezések 18. A földreform során vagy azt követően juttatott házhelyeket a beépítési kötelezettség elmulasztása miatt igénybe venni (a juttatást visszavonni) nem lehet. 19. E határozat rendelkezéseit a központi fejlesztési programokban meghatározott területeken az ezek jóváhagyásáról szóló határozatokban megállapított kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni. 20. E határozat a kihirdetése napján lép hatályba. Az érdekelt miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) oly időpontig gondoskodjanak a határozat végrehajtásához szükséges jogszabályok kiadásáról, illetőleg megalkotásuk kezdeményezéséről, hogy a telekgazdálkodás új szabályai legkésőbb 1970. január 1. napján életbe lépjenek. 21. E határozat hatálybalépésével egyidejűleg a 4364/1949. (XII. 31.) MT számú rendelet 5—7. §-a, a 155/1951. (VIII. 14.) M T számú rendelet, az 1045/1954. (VI. 23.) Mt h. számú határozat, az 1015/1S57. (I. 27.) Korm. számú határozat 4. pontja és a 2035/1960. (V. 25.) Korm. számú határozat, 1970. január 1. napján pedig a 35/1957. (VI. 21.) Korm. számú rendelet és a 44/1958. (VII. 14.) Korm. számú rendelet hatályát veszti. Fehér Lajos s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese Miniszteri rendeletek és utasítás Az egészségügyi miniszter 6/1969. (IX. 4.) Eü M számú rendelete a fodrász-, a kozmetikus- és a lábápolóipar, valamint i körükbe tartozó tevékenységek folytatásának közegészségügyi szabályairól A könnyűipari miniszterrel, a belkereskedelmi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem^ 1. §• (1) A fodrász-, a kozmetikus- és a lábápolóipar, valamint az e körbe tartozó tevékenységek (a továbbiakban együtt: fodrászipar) folytatásánál az egészségügyi követelmények biztosítása érdekében e rendelettel kiadott közegészségügyi szabályokat kell alkalmazni. (2) A közegészségügyi szabályokat az Egészségügyi Közlöny, a Könnyűipari Értesítő, a Kereskedelmi Értesítő, az OKISZ Értesítő közli. 2. §. (1) A rendelet hatálybalépésekor már működő fodrászipari üzemben (üzletben) a közegészségügyi szabályoknak — e rendelet hatálybalépéséig hatályban volt 3141/1/1949. (IX. 20.) NM számú rendelet 24. §-ában foglaltakon túlmenő — rendelkezéseit a közegészségügyi szabályokban megállapított határidőig folyamatosan kell végiehajtani. (2) A közegészségügyi szabályzat egyes rendelkezései alól 5000-nél kevesebb lakosú községek-: ben, a külterületeken az illetékes járási [városi,' városi (fővárosi) kerületi] állami közegészségügyijárványügyi felügyelő, magánkisiparos ipargyakorlása esetén a KIOSZ meghallgatásával, indokolt esetben eltérést engedélyezhet. 3. §. (1) A fodrásziparban dolgozókat, a munkavi-* szony megkezdése előtt előzetes, a munkaviszony tartama alatt pedig évenként időszakos orvosi vizsgálat alá kell vonni. A dolgozót abból a szempontból kell megvizsgálni (röntgen, és serológiai,stb. vizsgálatok igénybevételével), hogy egészségi-: leg alkalmas-e arra a munkakörre, melyben dol-i gozik, vagy dolgozni kíván és nem szenved-e fer-i tőző, vagy arra gyanús betegségben, illetőleg hastífusz, paratífusz, vagy dizentéria kórokozói szervezetében nem mutathatók-e ki. Az ilyen dolgozókat — egészségügyi adataik nyilvántartása és az egészségügyi vizsgálatok megtörténtének igazolása céljából — „Egészségügyi könyv"-vel kell ellátni*