Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 41. szám

770 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 41. szám A munkaruha eladása esetén a dolgozó olyan helyzetbe kerül, mintha a munkaruha helyett pénzbeli megváltást kapott volna. Ez pedig jogszabályi tilalomba [Mt. V. 73. § (3) bek.] ütközik. A munkaviszony fennállása alatti elidegenítés társadalomra veszélyességi fokának a vizsgálatánál jelentősége van annak, hogy a munkaruha átvételétől az elidegenítésig a kihordási időből mennyi telt cl. Minél közelebb van az elidegenítés időpontja a kihordási idő leteltéhez, olyan mértékben csökken a cselekmény társadalomra veszélyessége is. A kihordási idő részbeni eltelte kihat az elidegenítéssel okozott érdeksérelem mértékére is. A sikkasztás ilyenkor nem a munkaruha átvételkori, hanem a kihordási idő még hátralevő részére eső — kiskereskedelmi ár alapul vételével számított — értéke erejéig valósul meg. A munkaviszonynak a juttatási idő eltelte előtti megszűnése esetén sikkasztásról akkor lehet szó, ha a kollektív szerződés a visszaszolgáltatást kötelezően írja elő. Kötelező megváltás esetén, valamint akkor is, ha a dolgozó választhat a visszaszolgáltatás vagy a még hátralevő időre eső értékben történő megváltás között, büntetőjogi felelősségre vonásnak nincs helye. Ilyenkor a kollektív szerződés alapján, illetve a dolgozó nyilatkozatához képest a munkaruha tulajdona vétel útján a dolgozóra száll át. A nyilatkozat lehet hallgatólagos is. A. vissza nem szolgáltatás tényéből a megváltásra irányuló ügyleti akarat vélelmezhető. A vétel létrejöttéhez, illetve a tulajdon átszállásához a vételár kiegyenlítése nem szükséges. A vállalatnak csupán polgári jogi követelése áll fenn a dolgozóval szemben, ami a munkavállalói igazolási lapon tartozásként való feltüntetés útján vagy más módon érvényesíthető. A munkaruha jogtalan eltulajdonításával elkövetett társadalmi tulajdont károsító sikkasztás bűntette miatt, ha a kisebb súly szerinti minősítés feltételei egyébként fennforognak, általában a fegyelmi útra terelés a helyes intézkedés. (Az állásfoglalásokat az Ügyészségi Közlöny 1969. évi 8. száma közli.) Áruvásárlási köicsönakció keretében árusítható cikkek jegyzékének módosítása Az áruvásárlási kölcsönről szóló 6/1968. (K. É. 7.) Bk. M. számú utasítás és a 13/1963. (K. É. 13.) Bk. M. számú utasításban foglalt felhatalmazás alapján a Belkereskedelmi Minisztérium — a Pénzügyminisztériummal és a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben — 1969. szeptember 1-től a következő cikkekkel bővíti az áruvásárlási köicsönakció keretében árusítható cikkek körét Jawa 250 és 350 cm3-es motorkerékpár. Az árukölcsönakcióba újonnan bevont cikkeket a pénzintézetek az általános feltételekkel hitelezik meg. A belföldi gyártmányú elektromos háztartási hűtőszekrényt 7959. szeptember 15-től a pénzintézetek kedvezményesen, 10%-os előleg lizet^se mellett hitelezik. BELKERESKEDELMI MINISZTÉRIUM Gyermekgondozási segélyben részesülő nők iüeíményíöld-Iiasználata (A MÉM Munkaügyi és Szociálpolitikai Főosztály közleménye) A gyermekgondozási segélyben részesülő nők illetmény-földhasználatához való jogának elismerése kérdésében a gazdaságok, vállalatok egymástól eltérő, gyakran jogszabállyal ellentétes gyakorlatot folytaínak. Az illelményföld-használatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések egységes értelmezése és gyakorlati végrehajtása, a szülő nők törvényes jogainak védelme érdekében az alábbiakra hívjuk fel a gazdaságok, vállalatok figyelmét. Az állami szervek, termelőszövetkezetek és más szocialista szervezetek dolgozóinak illetményföldhasználati joga a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. sz. törvény (FTT) 24. §-ában foglalt rendelkezésen alapul. Az illetményföld használatára jogosító munkakörökéi a 12/1988. (III. 16.) MÉM számú rendelet 1. §-a állapítja meg. A földhasználatra jogosító munkakörben dolgozók földhasználatát az FTT végrehajtására kiadott 35/1967. (X. 11.) Korm. számú rendelet (FR) 35. §-a szerint csak a jogszabályban meghatározott esetekben lehet korlátozni, illetőleg megvonni. A földhasználat megszűnésének eseteit az FR 35. §-ának (4) bekezdése taxatíve felsorolja. Ennek értelmében a földhasználat akkor szűnik meg, ha — a jogosult arról lemond, — a jogosult használatába az illetményföld kiadása után bármilyen címen föld kerül és emiatt a földhasználatot meg kell vonni; — a jogosult a földhasználat jogának átengedésére vonatkozó tilalmat megszegi; — a jogosultat más — földhasználatra nem jogosító — munkakörbe helyezik át; —a jogosult munkaviszonya megszűnik. Téves és a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban nem álló az a munkáltatók részéről követett gyakorlat, amely a gyermekgondozási segélyben részesülő nők illetményföld-használatára vonatkozó jogosultságot nem ismeri el, mert — mint arra már utaltunk — a munkáltató az illetményföld használatát csak a jogszabályban meghatározott esetekben korlátozhatja, illetőleg vonhatja meg, ezek között pedig a gyermekgondozási segélyben való részesülés nem szerepel. Nem lehet a földhasználatot megvonni azon a címen sem, hogy az érdekelt nő gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Az 5/1969. (I. 28.) Korm. számú rendelettel módosított 3/1967. (I. 29.) Korm. számú rendelet l. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis gyermekgondozási segélyben az a nő részesülhet, aki az ott felsorolt feltételeknek megfelel és gyermeke gondozása céljából az Mt. V. 57. §-a (2) bekezdésében biztosított fizetés nélküli szabadságot igénybe veszi. A segélyre jogosultság feltétele