Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 41. szám

754 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 41. szám sére irányuló követelését fizetési meghagyás úlján is érvényesítheti. (2) Az EK 5. §-ának (2) bekezdésében felsorolt szervezetekkel szemben a követelés fizetési meghagyás útján nem érvényesíthető. 43/B. §. (1) A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmet — a 16. §-ban szabályozott eljárás mellőzésével — a szerződésben kikötött fizetési határidő eltelte után, ilyen határidőre vonatkozó megállapodás hiányában pedig a számla elküldését követő nyolc napi határidő eltelte után lehet előterjeszteni. (2) A kérelmet az erre rendszeresített űrlapon, három példányban a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező gazdasági döntőbizottságnál kell benyújtani. (3) A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének és kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél beadásának és kézbesítésének. 1 43/C. §. (1) A szabályszerűen előterjesztett kérelem alapián a gazdasági döntőbizottság a fizetési meghagyást a kötelezett meghallgatása nélkül bocsátja ki. A fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell azt a felhívást, hogy a kötelezett a meghagyásnak a kézbesítéstől számított nyolc nap alatt tegyen eleget és az összegszerűen meghatározott eljárási illetéket is fizesse meg; tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést is, hogy a meghagyás ellen ellentmondásnak van helye. (2) Ha a kérelem hiányos, vagy nyilvánvalóan alaptalan, a gazdasági döntőbizottság a fizetési meghagyás kibocsátását megtagadja. A meghagyás kibocsátását megtagadó végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye, ha azonban a jogosult a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül újabb fizetési meghagyás iránti kérelmet, vagy pedig keresetlevelet terjeszt elő, a korábbi fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemhez fűződő joghatály [43'B. § (3) bekezdése] fennmarad. 43/D. §. (1) A kötelezeit a fizetési meghagyás ellen a kézbesítéstől számított nyolc nap alatt írásban ellentmondást terjeszthet elő; a fizetési meghagyás bármilyen címen előterjesztett megtámadása ellentmondásnak számít. A fizetési meghagyást akkor is egészében megtámadottnak kell tekinteni, ha az ellentmondás csak egyes rendelkezésekre vonatkozik. (2) Az ellentmondás tartalmi kellékei, mellékletei, példányszáma és kézbesítése tekintetében a 27. § (2)—(4) bekezdése értelemszerűen irányadó. 43/E. §. (1) Ha a kötelezett a fizetési meghagyás ellen nyolc napon belül ellentmondást nem terjeszt elő, a meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik. A fizetési meghagyás erre vonatkozó záradékkal ellátott egyik példányát a gazdasági döntőbizottság a jogosult részére kézbesítheti. A jogosult ennek alapján a követelését az illetékes pénzintézetnél azonnali beszedési megbízással érvényesítheti. (2) Az elkésetten előterjesztett ellentmondást a gazdasági döntőbizottság végzéssel visszautasítja. (3) A Központi Gazdasági Döntőbizottság elnöke a 49. § szabályai szerint a jogerős fizetési meghagyást is megsemmisítheti. 43/F. §. A kellő időben előterjesztett ellentmondás esetében a keresetlevéllel megindított eljárás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy felperesnek a jogosultat, alperesnek pedig a kötelezettet keíl tekinteni." 3- §• Ez a rendelet 1S69. évi október hó 1. napján lép hatályba. Timár Mátyás s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese Miniszteri rendeíelek A belkereskedelmi miniszter 12/1969. (Viíl. 23.) Bk M számú rendelete egyes kereskedelmi létesítmények megvalósításának pályázati rendjéről A Minisztertanács Tanácsszervek Osztályával," valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem. l §• (1) A belkereskedelmi tevékenységet folytató vállalat, szövetkezet, más gazdálkodó szerv, társadalmi szervezet és magánkereskedő (a továbbiakban együtt: vállalat) a középtávú hálózatszükségleti terv fejlesztési célkitűzései közül a) a városok (városi kerületek), járási székhelyek üzleti negyedeiben, közlekedési főútvonalain, az állami és szövetkezeti erőből épített lakótelepeken kiskereskedelmi (vendéglátóipari) létesítményt, üzletközpontot (az abban elhelyezésre kerülő létesítmények, alapterületének nagyságától függetlenül), továbbá b) 20 vagy ennél több férőhelyet magába foglaló közhasználatú szálláshelyet, c) olyan létesítményt, amelynek megvalósításához — a területhasználati díj, telekhasználati díj, kommunális adó mérséklésével, vagy elengedésével, tanácsi fejlesztési alap juttatásával —> kedvezményt nyújtanak, csak az általa elnyert pályázat alapján létesíthet. (2) Pályázati felhívást lehet közzétenni az (1) bekezdésben meg nem határozott egyéb kereskedelmi létesítmény megvalósítására is. (3) Szanált kereskedelmi létesítmény pótlását (helyreállítását) szolgáló létesítmény megvalósítására nern kell pályázatot hirdetni. Ilyen esetben a nem lakás jellegű létesítmények lakóépületekkel kapcsolatos szanálásáról szóió 1027/1968. (XII.