Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 40. szám

746 TANÁCSOK veként vagy az örökbefogadó leánykori vagy meghalt férje családi nevét lehet megállapítani. (3) Egyedülálló örökbefogadó nő vérszerinti szülőként való anyakönyvi bejegyzése esetében [1963. évi 33. számú tvr. 8. § (4) bek.], ha az örökbefogadandó — a (2) bekezdés szerint — a férj (volt férj) családi nevét fogja viselni, a gyámhatóság a képzelt apa neveként a férj (volt férj) családi nevét állapítja meg. A képzelt apa egyéb személyi adatai a férj (volt férj) adataival nem egyezhetnek. (4) Egyedülálló örökbefogadó férfi vérszerinti szülőként való anyakönyvi bejegyzése esetében [1963. évi 33. számú tvr. 8. § (4) bek.] anyaként képzelt személyt kell az anyakönyvbe bejegyezni. Ennek adatait belátása szerint állapítja meg a gyámhatóság. (5) Ha házastársak fogadnak örökbe, és őket vérszerinti szülőkként kell az anyakönyvbe bejegyezni, az örökbefogadandó az örökbefogadó anya leánykori családi nevét csak akkor viselheti, ha az örökbefogadó anya házasságkötése után is kizárólag azt viseli. Ha a szülők a születendő gyermekük nevére vonatkozóan a házasságkötéskor megegyeztek, az örökbefogadandó is csak ezt viselheti. Ha az örökbefogadóknak az örökbefogadás engedélyezésekor már van közös gyermekük, az örökbefogadandó csak azt a családi nevet viselheti, amit a korábbi közös gyermek visel. Eszerint kell eljárni akkor is, ha az örökbefogadó házastársának korábbi házasságából született gyermekét fogadja örökbe. (6) A gyámhatóság kivételesen megengedheti, hogy az örökbefogadandó megtarthassa eddigi családi nevét. Ilyen kivételes eset lehet különösen az, ha az örökbefogadandó szülei, nagyszülei a szocializmus építésében vagy védelmében rendkívüli érdemeket szereztek. 177. §. Az örökbefogadást engedélyező határozat rendelkező részének tártai máznia keli a) az örökbefogadandó családi és utónevét, szüKÖZLÖNYE '40. szám letési helyét és idejét, születési bejegyzésének anyakönyvi folyószámát; b) az örökbefogadó nevét, születési helyét és idejét, foglalkozását és lakóhelyét, ez utóbbi adatokat — várszerinti szülőként történő anyakönyvi bejegyzés esetén — az örökbefogadandó születése időpontjában fennállott állapotnak megfelelően is; c) az örökbefogadandó családi nevét az örökbefogadás után; d) egyedülálló örökbefogadó vérszerinti szülőként való anyakönyvezése esetében, az anyakönyvbe bejegyzendő képzelt szülő személyi adatait; e) vérszerinti szülőként való anyakönyvi bejegyzés mellőzése esetén az örökbefogadó erre irányuló kérelmét; f) annak megállapítását, hogy az örökbefogadás az engedélyező határozat jogerőre emelkedésével lép hatályba (Csjt. 50. §). Az intézeti gyámság alatt álló kiskorú örökbefogadása 178. §. Állami gondozott kiskorú örökbefogadása esetén az örökbefogadás általános eljárási szabályait — a 179—182. §-okban foglalt eltérésekkel — kell alkalmazni. 179. §. A gyámhatóság az intézeti gyám útján beszerzi az örökbefogadandó állami gondozott kiskorú egészségi állapotára vonatkozó orvosi igazolást, amit az örökbefogadókkal ismertet; ennek megtörténtét jegyzőkönyvbe foglalja. 180. §. (1) Ha a várszerinti szülő gyermekének örökbefogadása felől történő meghallgatása céljából nem jelenik meg és távolmaradását nem menti ki, a gyámhatóság a második idézésben figyelmezteti