Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 40. szám

40. szám TANÁCSOK K07LÖNYE 741 tétele céljából — gondnokot rendel. Ezt az eljá­rást akkor is le kell folytatni, ha az anya a gyer­mek születése idején előreláthatóan már nagy­korú lesz. Intézkedések a családi jogállás rendezésére irányuló pereknél 157. §. (1) Családi jogállás rendezésére irányuló a per, ha tárgya annak megállapítása, hogy a) a gyermeknek ki az apja; b) a gyermek apjának az anya utólagos házas­sága folytán az anya férjét kell tekinteni; c) az anya férje, vagy volt férje a gyermeknek nem apja; d) az, aki a gyermeket teljes hatályú apai el­ismerő •nyilatkozattal a magáénak elismerte, a gyermeknek nem apja; e) az apai elismerő nyilatkozatnak a törvényes előfeltételek hiányában nincs teljes hatálya; f) a gyérmeknek ki az anyja. (2) Az (1) bekezdés szerinti perekben a szülők gyermekük törvényes képviselőjeként nem jár­hatnak el, pert gyermekük nevében nem indít­hatnak, és a per megindítására gyermekük nevé­ben meghatalmazást nem adhatnak (Csjt. 88. §). Ha ilyen per megindítása szükséges vagy tizen­kettedik életévét be nem töltött gyermek ellen ilyen pert indítanak, a gyámhatóság a törvényes képviselet ellátása céljából eseti gondnokot ren­del ki. A gyámhatóság, ha indokoltnak látja, eseti gondnokot rendelhet ki a gyámság alatt álló kis­korú részére is az (1) bekezdés szerinti perekben való képviseletére [47. § a) pont]. 158. §. i (1) A családi jogállás rendezése iránti perek megindításához az eseti gondnok kirendelését az anya és a tizenkettedik életévét betöltött gyer­mek kérhetik, azonban az eseti gondnok kirende­lésének hivatalból is helye van, j (2) Ha az eseti gondnok kirendelése iránti ké­relem a 157. § (1) bekezdésének c)—e) pontjai­ban felsorolt perekkel kapcsolatos, a gyámható-; ság különös gonddal vizsgálja azt, hogy a per megindítása a kiskorú érdekében áll-e. Ha a gyámhatóság megítélése szerint az nem áll a kis-; korú érdekében, az eseti gondnok kirendelése iránti kérelmet elutasítja. 159. §. (1) A családi jogállás rendezésére irányuló pert a cselekvőképtelen jogosult helyett, a.gyám-j hatóság hozzájárulásával, a törvényes képviselője (gyám, gondnok, eseti gondnok) indíthatja meg: A korlátozottan cselekvőképes jogosult pedig a pert törvényes képviselőjének a hozzájárulásával csak maga indíthatja meg (Csjt. 44. §). (2) Az (1) bekezdés rendelkezéséhez képest a gyámhatóság hozzájárulása akkor is szükséges; ha a tizenkettedik életévét még be nem töltött gyermek helyett gyámja, vagy a részére kiren­delt eseti gondnok kívánja a családi jogállás ren-» dezése iránti pert megindítani. 160. §. (1) Ha korlátozottan cselekvőképes jogosult tör* vényes képviselője a hozzájárulás megadásában; tartósan gátolva van vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pó-« tolja. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéséhez képest a gyámhatóság hozzájárulása szükséges, ha a csa­ládi jogállás rendezése iránti pert a) a tizenkettedik életévét betöltött kiskorú kí«s vánja megindítani és a gyámja a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van, vagy a hoz* zájárulást' nem adja meg; | b) a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló jogosult kívánja indítani, és gondnoka a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van,1 vagy a hozzájárulást nem adja meg. j

Next

/
Thumbnails
Contents