Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 40. szám

40. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 721 c) az ismeretlen, távollevő vagy ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy jogainak megóvása érdekében, különösen hagyatéki eljárás [6/1958. (VII. 4.) IM számú rendelet 15. § (1) bek. d) pont, 43. § (4) bek.] vagy külföldi jogosultat illető tartásdíj behajtása iránt indított eljárás [7/1961. (XII. 23.) IM számú rendelettel módosított 9/1957. (IX. 13.) IM számú rendelet 12. §], továbbá d) a kiskorú állami gondozása miatt vagyonának kezelése érdekében (94. §) szükséges. 48. §. Az eseti gondnok — kivéve a vagyonkezelő eseti gondnokot — a működéséről félévenként és a kirendelés alapjául szolgáló ügy befejezését követő 8 napon belül jelentést köteles tenni a gyámhatóságnak. Az ügygondnok 49. §. (1) A gyámhatóság megkeresésre vagy hivatalból ügygondnokot rendel i a) az apaság megállapítása vagy vélelmének megdöntése iránti per esetén, ha az, aki ellen a pert meg kellene indítani nem él vagy ismeretlen helyen tartózkodik, és egyenesági rokonai nincsenek vagy ismeretlenek, illetőleg, ha nem állapítható meg, hogy egyenesági rokonok vannak-e, végül pedig, ha felperesként maga az .egyenesági rokon lép fel [Pp. 295. § (3) bek.]; b) a szülői felügyelet megszüntetése, visszaállítása (Pp. 302—303. §), valamint a gondnokság alá helyezés megszüntetése (Pp. 312. §) iránti per esetén; ! c) az államigazgatási [Áe. 15. § (4) bek.] vagy a devizahatóság előtti (1950. évi 30. számú tvr. 51. §) eljárásban, ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud önállóan eljárni és törvényes képviselője vagy meghatalmazottja nincs. j (2) Az ügygondnok, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a gyámhatóság, illetőleg a bíróság külön felhatalmazása nélkül pénzt vagy dolgot nem vehet át, továbbá egyezséget csak akkor köthet és a vitás jogot csak akkor ismerheti el, illetőleg arról csak akkor mondhat le, ha ezzel megóvja az általa képviselt felet a nyilvánvaló károsodástól, (3) Az ügygondnok a 48. § szerint köteles jelentést tenni. (4) A kirendelt ügygondnokot munkadíj illeti meg. Az ügygondnok munkadíjának viselése felől a gyámhatóság határoz. Az ügygondnok mun: kadíját az ügyvédi munkadíjról és az ügyvédi díjszabásról szóló rendelkezések figyelembevétel lével kell megállapítani. Az összeg meghatározásánál figyelembe kell venni az ügygondnok munkateljesítményét. A méhmagzat gondnoka 50. §. A gyermek részére már megszületése előtt a gyámhatóság gondnokot rendel, ha ez jogainak megóvása érdekében szükséges, különösen, ha közte és törvényes képviselője között érdekellentét van (Ptk. 10. §), vagy, ha a leendő anya még kiskorú vagy gondnokság alatt áll. A Csjt. 86J §-ának rendelkezéseit a méhmagzat esetében is alkalmazni kell. A zárgondnok 51. §. (1) A gyámhatóság bíróság megkeresése alap-: ján zárgondnokot rendel az alperes vagyonának kezelésére, ha a bíróság a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránt indított perben az alperes vagyonára zárlatot rendel el (Ptké: 9. §)• (2) A zárgondnok a vagyont leltár mellett veszí át [114. § (2) bek], A zár alá vett ingóságokat köteles a zárlat feloldásáig, illetőleg a per jogerős befejezése után a gondnok kirendeléséig megr őrizni. (3) Mezőgazdasági ingatlan zárgondnokául a gyámhatóság elsősorban községekben és nagyközségekben a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerve, egyébként a városi, városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerve által javasolt személyt jelölheti ki. A szakigazgatási szerv nyolc napon belül köteles nyilatkozni arra vonatkozólag, hogy kíván-e valakit zárgondnokként javaslatba hozni. 52. §. (1) A zárgondnok köteles az ingatlant a rendes gazdálkodás szerint kezelni, működéséről a gyámhatóságnak negyedévenként jelentést tenni, az ingatlan jövedelméről pontosan elszámolni és az ingatlan tiszta jövedelmét az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: OTP) illetékes fiákintézeténél gyámhatósági fenntartásos takarékbetétkönyvbe helyezni. (2) A zárgondnok díjazását a bíróság állapítja meg.