Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 1. szám

2 TANÁCSOK vetkezett változásokat, továbbá ellenőrzi az állami földnyilvántartás adatainak a tényleges állapottal való egyezőségét; az érdekeltek részére szolgáltatja az állami földnyilvántartás adatait. (3) A megyei földhivatal — illetékességi területén — irányítja és ellenőrzi a járási földhivataloknak az állami földnyilvántartással összefüggő nyilvántartási és földminősítési munkálatait; kijelöli a földminősítéssel kapcsolatos járási mintatereket; nyilvántartja a járások, a járási jogú városok, valamint a megye és a megyei jogú város művelési ágak szerinti' területét, valamint azok változásait; készíti a megyei, megyei jogú városi földterületi összesítőket; gondoskodik a mező- és erdőgazdasági nagyüzemek területének üzemhatáros kimutatására)." 3. §. A Vhr. 5- §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép; „(3) A földrendezési vagy más jogszabály alapján kijelölt zártkertet elkülönítve kell nyilvántartani." 4- §• A Vhr. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „9. §. Rét az a füves terület — ideértve a mesterségesen füvesített területeket is — amelynek fűtermését rendszeresen kaszálással hasznosítják, tekintet nélkül arra, hogy esetenként legeltetik." 5. §. A Vhr. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „11. § (1). Kert a belterületen és a zártkertben az a terület, amelyen zöldséget, virágot, vagy dísznövényt termesztenek. (2) Kert művelési ágban kell nyilvántartani 1499 m2 (416 négyszögöl) kiterjedésig bezárólag a község belterületén és a zártkertben azokat a területeket is, amelyek egyébként szántónak minősülnek-" 6. §. A Vhr. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „13. §. Legelő az a füves terület — ideértve a mesterségesen füvesített területeket is — amelynek fűtermését rendszeresen legeltetéssel hasznosítják, tekintet nélkül arra, hogy esetenként kaszálják. A legelő művelési ágba tartoznak még az állandóan legeltetésre használt fásított legelők is." KÖZLÖNYE 1. szám. 7. §. A Vhr. 15- § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: ,,c) az erdészeti csemetekerteket és szaporító-j anyag termelését szolgáló ültetvényeket;" 8. §• A Vhr. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a kö* vetkező rendelkezés lép: „(2) A legkisebb területi mérték a) a község belterületén és zártkertjében — szőlő, kert, gyümölcsös művelési ágnál és művelés alól kivett területnél 200 m2 (56 ntgyszögöl); — rét, legelő, nádas és erdő művelési ágnál 400 m2 (111 négyszögöl); — szántó művelési ágnál 1500 m2 (417 négy* szögöl); b) a község külterületen — szőlő, gyümölcsös művelési ágnál és művelés alól kivett területnél 400 m2 (111 négyszögöl); — szántó, rét, legelő, nádas és erdő művelési ágnál 1500 m2 (417 négyszögül)." 9. §. A Vhr. 18. §~ának (2) bekezdése helyébe a kö-« vetkező (2)—(4) bekezdés lép: „(2) A kataszteri tiszta jövedelmi fokozatokat,1 továbbá a becslőj árások (osztályozási vidékek) határait a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — megváltoztathatja. (3) Ha valamely művelési ág-talajának minőségére kataszteri tiszta jövedelmi fokozatot még nem állapítottak meg, az új fokozatot a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — a pénzügy? miniszterrel egyetértésben — állapítja meg, (4) A föld kataszteri tiszta jövedelmének (értékszámnak) nem a művelési ág Változásából eredő módosítása kérdésében — a járási (járási jogú városi, kerületi) tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályával egyetértésben — a járási (fővárosi kerületi) földhivatal határoz." 10. §. A Vhr. 20. §~a helyébe a következő rendelkezői lép: „20. §. (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezet és a halászati termelő "következet közös használatában levő földrészletek használójaként — ideértve a háztáji gazdaság céljára a termelőszövetkezeti tagok hasznalatába adott földeket is — a,