Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 27. szám

498 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 27. szám jének, szövetkezeti használójának) a nevét és cíxnét, b) az épület (építmény) helyének és rendeltetésének megjelölését, c) az építési engedély számát és keltét. (4) A kérelemhez egy-egy példányban a következő mellékleteket kell csatolni: a) a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy az építési munkát az építési engedélynek és az ahhoz tartozó helyszínrajznak és műszaki terveknek megfelelően végezte-e el, b) — ha az építési munkát az építési engedélyhez tartozó helyszínrajztól vagy műszaki tervektől eltérően végezték el — az engedélyezett és a kivitelezett állapot közötti eltérést feltüntető helyszínrajzot és műszaki terveket, illetőleg építési szerződés alapján végzett építési munka esetében az átadási tervdokumentációt, továbbá c) — nem termelő jellegű beruházás esetében — az építési munka átadás-átvételéről készült jegyzőkönyvet. A kérelem elbírálása 3. §. (1) Az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás során — az e rendelet melléklete szerint érdekelt, a hatósági előírások megtartásának ellenőrzésére az adott esetben jogosult szakhatóságok és közművek közreműködésével, illetőleg az esetleg már rendelkezésre álló írásbeli nyilatkozatuk alapján — a helyszínen köteles megvizsgálni, hogy a) az építési munkát az építési engedélynek és az ahhoz tartozó helyszínrajznak és műszaki teryeknek megfelelően végezték-e el, továbbá b) az épület (építmény) az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e. (2) Az építtető építési szerződés alapján végzett építési munka esetében az átadás-átvételi eljárásra, illetőleg termelő jellegű beruházás esetében az üzembehelyezés előkészítése során tartott helyszíni szemlére köteles az első fokú építésügyi hatóságot, továbbá az (1) bekezdésben említett szakhatóságokat és közműveket meghívni. (3) A meghívott szakhatóságok és közművek távolmaradását — ellenétes tartalmú írásbeli nyilatkozatuk hiányában — hozzájárulásnak kell tekinteni. (4) Az épület (építmény) rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának megállapításához szükséges vizsgálatok elvégeztetéséről és szakvélemények beszerzéséről az építtető köteles gondoskodni. A határozat meghozatala és tartalma 4- §• (1) Az első fokú építésügyi hatóság az engedély megadása vagy megtagadása felől a szabályszerű kárelem előterjesztésétől számított 30 — építési szerződés alapján végzett építési munka esetében az átadás-átvételtől, illetőleg termelő jellegű beruházás esetében az üzembehelyezés előkészítése során tartott helyszíni szemlétől számított 15 — napon belül határozatban dönt. A döntést akkor is határozatba kell foglalni, ha az első fokú építésügyi hatóság az átadás-átvétel, illetőleg az üzembehelyezés előkészítése során készült jegyzőkönyvben a használatbavételi engedély megadásának kilátásba helyezése felől előzetesen már nyilatkozott. (2) A használatbavételi engedély csak akkor adható meg, ha a) az épület (építmény) a 3. § (1) bekezdésében említett követelményeknek megfelel, és b) az engedély megadásához a hatósági előírások megtartásának ellenőrzésére jogosult és az eljáráson megjelent szakhatóságok — esetleges kikötésekkel vagy ezek nélkül — hozzájárultak. (3) A használatbavételi engedély megadásáról hozott határozatnak tartalmaznia kell: aj az építtető, továbbá — ha nem azonos az építtetővel — az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, szövetkezeti használóiának) a nevét és címét, b) az építési engedély számát és keltét, c) az épület (építmény) helyének és rendeltetésének megjelölését, d) az épület (építmény rövid leírását, állandó vagy ideiglenes jellegét, továbbá — típus- vagy tipizált terv, illetőleg hatósági alkalmazási engedély alapján gyárilag előállított vagy a kereskedelemben forgalomba hozott épület (építmény) változtatás nélküli alkalmazása esetén — a típusvagy tipizált terv (alkalmazási engedély) jelét és számát, e) — a biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetében határidő kitűzése és pénzbírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett — a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges építési munkált elvégzésére vonatkozó kötelezést, f) figyelmeztetést arra, hogy az építtető köteles az építési munka elvégzése által a földmérési alaptérkép (nyilvántartási térkép) tartalmában bekövetkezett változás térképi átvezetése végett a helyszínrajz (megvalósulási térkép, épületfeltüntetési vázrajz) két példányát a járási (fővárosi kerületi) földhivatalhoz benyújtani. (4) Az első fokú építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását az észlelt hibák és hiányosságok megszüntetéséig — az egész épületre (építményre) vagy annak egy részére — a hiányosságok jellegétől függően megtagadhatja