Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 26. szám

484 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 26. szám 21. Hatáskör a társadalmi tanulmányi ösztöndíj szerződéssel kapcsolatos jogviták elbírálására. A joggyakorlat az 1988. január hó 1. napja előtt kötött társadalmi tanulmányi ösztöndíj szerződésből eredő jogvitákkal kapcsolatos hatásköri kérdésekben nem egységes. Több esetben előfordult, hogy az említett szerződésből eredő jogvitákat munkaügyi vitának tekintették, és a munkaügyi viták elintézésére irányadó szabályok szerint bírálták el. Ez az álláspont nem helytálló. Ha ugyanis a felek a társadalmi tanulmányi ösztöndíj szerződést 1968. év január hó 1. napja előtt kötötték, akikor a 19/1959. (IV. 12.) Korm. számú rendelet 11. §-ának (1) bekezdése, illetőleg a 22/19S3. (IX. 21.) Korm. számú rendelet 17. §-a értelmében a szerződéssel kapcsolatos jogvita elbírálása bírósági hatáskörbe tartozik. Az új Mt. 21. §-ának (2) bekezdése, valamint az Mt. V. 15. §-a a tanulmányi szerződéseket újból szabályozta, azokra általános rendelkezéseket tartalmaz. Az esti és levelező tagozaton való tanulásra vonatkozó tanulmányi szerződés részletes szabályait az 5/1957. (X. 8.) Mü. M. számú rendelet 4—7. §-ai állapítják meg. E rendelet 7. §-a értelmében az esti és levelező tagozaton tanulásra kötött tanulmányi szerződéssel kapcsolatban felmerült viták esetén a munkaügyi viták eldöntésére vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Ez a rendelet tehát nem érintette a nappali tagozaton iskolai képzésben részt vevőkkel köthető tanulmányi szerződést, tehát a bírósági hatáskört nem vonta meg. Ekként a nappali tagozaton tanulásra létesített tanulmányi szerződéssel kapcsolatos jogviták változatlanul — a 6/1968. (VIII. 11.) MM. számú rendelet megjelenése előtt is — bírósági hatáskörbe tartoztak, mert a keletkezett jogviták munkaügyi vitáknak nem tekinthetők. Az Mt. 21. §-ának (2) bekezdéséhez és az Mt. V. 15. §-ához fűzött rendelkezések, nevezetesen az 5/1967. (X. 8.) Mü. M. számú rendelet 4—7. §-ai értelmében tehát kétségtelen, hogy e rendelkezéseket csak akkor lehet alkalmazni, ha a dolgozó esti vagy levelező tagozaton tanul és ha a jogvita nem az 1963. január 1. napja előtt kötött társadalmi tanulmányi ösztöndíj szerződésből ered. A jogvita elbírálásánál alkalmazandó hatásköri szabályok szempontjából tehát közömbös, hogy a szerződés megkötésekor, illetve megszűnésekor a peres felek között fennállott-e a munkaviszony, vagy sem. Egymagában az a tény, hogy a peres felek között nem az 5/1967. (X. 8.) Mü. M. számú rendeletben szabályozott tanulmányi szerződésből, hanem társadalmi tanulmán} i ösztöndíj szerződésből eredő jogvitáról van szó, kizárja a munkaügyi viták eldöntésére vonatkozó szabályok alkalmazását. Ezt ez időközben megjelent 6/1968. (III. 11.) MM. számú rendelet 21. §-a kifejezetten is tartalmazza. A nappali tagozaton tanulásra kötött tanulmányi szerződőssel kapcsolatos vita nem munkaügyi vita, ezért az ügyben a munkaügyi döntőbizottság nem járhat el. Az ilyen szerződésből eredő igényeket közvetlenül a bíróság előtt kell érvényesíteni. A fenti állásponttal a Legfelsőbb Bíróság is egyetértett. (P. tön?. III. 21. 12C/1968/2. számú határozat.) 23. A családi pótlék ügyben kibocsátott fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése iránti per nem illetékmentes. A gyakorlatban vitássá vált, hogy a 16/1966. (VI. 1.) Korm. számú rendelet V. fejezetében foglalt az a rendelkezés, amely szerint a családi pótlék iránti beadvány illetékmentes, alkalmazandó-e az ilyen ügyben a munkáltató által — a társadalombiztosítási szerv részéről kibocsátott •— fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése iránt indított perben is. Ebben a kérdésben a helyes álláspont a következő: A 16/1968. (VI. 1.) Korm. számú rendelet 31. §-a a rendelet V. fejezetéhez tartozik, amely a családi pótlék ügyvitelét szabályozza. E szerint csupán a családi pótlékiránti beadvány illetékmentes, ideértve a jogorvoslati beadványt, vagy az ezt pótló jegyzőkönyvet, továbbá minden olyan okiratot (igazolást) is, amely a családi pótlékra jogosultság megszerzésére vagy igazolására szolgái. A jogszabály rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy a rendelet V. fejezete szerint csak a társadalombiztosítási szervek kizárólagos hatáskörébe tartozó, a bíróság előtt keresettel meg nem támadható eljárással kapcsolatos és csak családi pótlék iránti, családi pótlék jogosultság megszerzésére, vagy igazolására szolgáló beadvány, vagy okirat illetékmentes. Nem vonatkozik az illetékmentesség a rendelet VI. fejezete 33. §-ának (1) bekezdésében szabályozott arra a peres eljárásra, amelyet a munkáltató a rendelet 28. §-a alapján kibocsátott fizetési meghagyás ellen az illetékes járásbíróság előtt indít. Sem az említett rendelet, sem a rendelet végrehajtásáról szóló 2/1988. (VI. 1.) SZOT számú szabályzat nem érintette a 3/1961. (XI. 25.) IM. számú rendelettel módosított 2/1958. (II. 16.) IM. számú rendelet 18. §-ának azt a rendelkezését, amely szerint az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt illeték megfizetésére a feleket pervesztességük arányában kötelezni kell. A fenti állásponttal a Legfelsőbb Bíróság is egyetértett. (P. törv. III. 20.839/1968. számú határozat.) 24. A társadalmi bíróság határozatának az a rendelkezése, amely a munkabér egy részének a házastárs kezéhez való kiutalását rendelte cl, a felülvizsgálati eljárásban nem mellőzhető azon a címen, hogy a társadalmi bíróság a dolgozót nem részesítette figyelmeztetésben vagy megrovásban. Az 1962. évi 24. számú tvr. (továbbiakban: Tvr.) 21. §-a értelmében a társadalmi bíróság kérelemre elrendelheti, hogy a családja eltartását elhanyagoló dolgozó munkabérének egy részét a család számára valamely családtag vagy a gyermek gondozója kezéhez utalják ki, ha a társadalmi bíróság egyúttal a Tvr. 20. §-ban felsorolt egyéb intézkedést is hozott. Előfordul, hogy a társadalmi bíróság a dolgozó házastársának a kérelmére elrendeli a dolgozó munkabére egy részének a házastárs kezéhez való kiutalását, anékkül azonban, hogy egyidejűleg a dolgozót kifejezetten megrovásban vagy figyelmeztetésben részesítené, vagy a Tvr. 20. §-ában felsorolt egyéb intézkedést hozna. Kérdés, hogy emiatt a felülvizsgálati eljárásban a járásbíróság a Tvr. 30. §-ának b) pontja alapján mellőzheti-e a társadalmi bíróság intézkedését? A kérdés megválaszolásánál a Tvr. 30. §-ának abból a rendelkezéséből kell kiindulni, hogy a járásbíróságnak a felülvizsgálati kérelmet el kell utasítania, ha a társadalmi bíróság határozatát helyesnek tartja. Ha a határozat megalapozott és a társadalmi bíróság rosszalása a határozat tartalmáéból kitűnik, akkor érdemben annak ellenére helyes, hogy a rendelkező része nem tartalmaz kifejezett, alakszerű figyelmeztetést vagy megrovást, az ezt kifogásoló felülvizsgálati kérelmet tehát el kell utasítani. Ezt az álláspontot a Legfelsőbb Bíróság is elfogadta.' (P. törv. II. 21.072/1968. számú határozat.) (Az állásfoglalásokat az Ügyészségi Közlöny 1969. évi 5. száma közli.) Szerkeszti: Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága Szerkesztésért felelős: dr. Kormos Géza Kiadja: Lapkiadó Vállalat Budapest, VII.. Lenin körút 9—11. Telefon: 221—285 Felelős kiitló: Sala Sándor Szerkesztőség: Budapest. V.. Baji:sy-2s. út. 78. IV. em. Telefon: 121—592. Terjeszti a Magyar Fosla Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., Jc/sef nádor tér 1.) Előfizetési díj: egy évre 120 Ft, fél évre 60 Ft. Csekkszámlaszám: egyéni 61.028 közületi 61.066, átutalás a MNB 8. sz. fiókjánál vezetett folyószámlára Index: 25.301 693023 2 — zrínyi Nyomda. Budapest. •=» ff. v.i Bolgár Imre