Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 13. szám

276 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám; tén a tagság véleményének kikérésére, továbbá a demokratizmus széles körű érvényesítésére legke­vesebb 3 szövetkezeti tagból álló jelölő bizottságot célszerű választani. Jelölő bizottságot az előző közgyűlésen vagy küldöttgyűlésen kell megválasztani. Különösan indokolt ez a vezetőség vagy az ellenőrző bizott­ság megválasztása esetében. A jelölő bizottság el­nökére és tagjaira általában a termelőszövetkezet vezetősége tegyen javaslatot. A jelölő bizottságot úgy célszerű létrehozni, hogy abban vegyenek részt a különböző üzemágakban (brigádban, üzem­egységben) dolgozó tagok, fiatalok, idősebb ter­melőszövetkezeti tagok és nők egyaránt, hogy a jelöléseiket körültekintően tudják megtenni. A jelölő bizottságba lehetőség szerint olyan szövet­kezeti tagokat indokolt beválasztani, akik példa­mutatóan, fegyelmezetten dolgoznak, köztisztelet­ben állanak és a szövetkezet egészének ügyét szí­vükön viselik. Javasoljuk, hogy a jelölő bizottsá­got nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel válasszák meg. A jelölő bizottság elnökét a köz­gyűlés (küldöttgyűlés) külön válassza meg. 4. A jelölő bizottság a javaslatának összeállítá­sánál nyílt, őszinte közvélemánykutatást végez. Helyes, ha a jelölő bizottság igényli a pártszer­vezet segítségét, javaslatát. Elképzelhető, hogy termelési, illetve munkaszervezeti egységenként a tagság véleményének kikutatására jelölő gyű­léseket tartanak. A jelölésnél elsősorban azokat kell javasolni, akik a politikai és szakmai követelményeknek megfelelnek, továbbá tevékenyen részt vállalnak a vezetői testület munkájából és eddigi tevékeny­ségükkel rászolgáltak a bizalomra, akik tevékeny­ségükhöz a szövetkezeti tagság támogatását meg tudják nyerni, vezetőkészséggel és tekintéllyel rendelkeznek. A jelölésnél ügyelni kell az össze­férhetetlenségre, a fontos és bizalmas munkakö­rökről, a személyzeti munkáról szóló [1001/1868. (I. 5.) Korm. hat. 14/1988. (IV. 24.) MÉM számú rendelet] jogszabályi rendelkezésekre. A jelölés­nél törekedni kell arra, hogy a jó munkát végző vezetők, szakemberek újraválasztásra kerüljenek. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy olyan vezető­ket, vezetőségi tagokat célszerű megválasztani, akik nincsenek túlterhelve társadalmi megbíza­tással. 5. A jelölő bizottság a javaslatát a közgyűlé­sen terjeszti elő. A jelölő bizottság a közgyűlésen részletes indokolással tesz javaslatot a jelöltekre, külön az elnökre, az elnökhelyettesre és az ellen­őrző bizottság elnökére. A jelölő bizottság által ja­vasolt személyeken kívül a termelőszövetkezeti tagok, illetőleg-a közgyűlésen résztvevők további jelölteket is javasolhatnak tisztségük megjelölésé­vel együtt. Először a jelölő bizottság, azután a tag­ság által javasolt személyek kerülnek fel a sza­vazólapra. E kérdésekben a közgyűlés nyílt sza­vazással, eg3?szerű szótöbbséggel határoz, A szavazatszedző bizottság működése 6. A szavazatok összeszámlálására legkevesebb 3 tagú szavazatszedő bizottságot a közgyűlésnek kell megválasztania nyílt szavazás útján, egyszerű szótöbbséggel. A szavazatszedő bizottság feladat­körében gondoskodik arról, hogy a jelöltek neve a szavazólapra kerüljön és azok el legyenek látva a termelőszövetkezet bélyegzőjével, feladata to­vábbá megvizsgálni, hogy az úrnák üresek-e és a szavazás céljára alkalmasak-e, levezetni a titkos szavazást, elvégezni a szavazatok összeszámlálását, elkészíteni a jegyzőkönyvet, továbbá megállapí­tani az eredményt, amelyet a szavazatszedő bi­zottság elnöke útján hirdet ki. A vezetőság a sza­vazatszedő bizottság működéséhez teremtse meg a megfelelő munkafeltételeket. A választás lefolyása és a szavazat érvényessége 7. A közgyűlésen a termelőszövetkezet elnöke, elnökhelyettese, akadályoztatásuk esetén a veze­tőség által kijelölt más vezetőségi tag elnököl. Ha a vezetőség minden tagja érdekelt, akkor a tagság soraiból közgyűlést levezető elnököt kell választani, aki gondoskodik a közgyűlés rendjé­ről, a szavazás lebonyolításának zavartalanságá­ról és törvényescégéről. A választás úgy kezdődik, hogy az elnök ismerteti a titkos szavazás rendjétj a szavazás módját. Nagyon fontos, hogy a válasz­tás technikailag is jól előkészített legyen. A fül­kében a szavazón kívül másnak nem lehet tartóz­kodnia. A jelöltekre úgy lehet szavazni, hogy a sza­vazó a szavazólapot érintetlenül hagyja. A jelölt ellen úgy, hogy a nevét áthúzza és helyette az általa javasolt személy nevét írja. A szavazáson a termelőszövetkezet tagjai vesznek részt. Nem szavazhatnak az alkalmazottak és a családtagok. A családtagok még abban az esetben sem, ha rendszeresen részt vesznek a közös munkában. 8. Érvénytelen az a szavazat, amelyről nem tű­nik ki, hogy kire adták (eltépték, összefirkálták stb.). Érvénytelen az a szavazat is, amelyet nem a hivatalos, tehát a termelőszövetkezet bélyegző­jével ellátott szavazólapon adtak le. Nem érinti a szavazat érvényességét az, ha a szavazólapon több jelölt nevét hagyták meg. Ez esetben a sza­vazat a sorrendben elsőként feltüntetett jelöltre érvényes. A szavazólapra írt esetleges megjegyzé-í sek, feltételek stb. a szavazat érvényessége szem­pontjából figyelmen kívül hagyandók. Azok a je­löltek kerülnek megválasztásra, akik a törvényi előírásoknak megfelelő szavazatot kapták. A jegyzőkönyv elkészítése 9. A titkos szavazásról — a törvényesség biz­tosítása érdekében — jegyzőkönyvet kell készí­teni. A titkos szavazásról készített jegyzőkönyv-* nek a következőket kell tartalmaznia: — a szavazás helyét és időpontját (év, hó, nap,1 óra);

Next

/
Thumbnails
Contents