Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 13. szám

272 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám. 3. §. (1) Ezen utasítás 1969. március 1-én lép hatályba és ezzel egyidejűleg hatályát veszti a kerületi bányaműszaki felügyelőségek illetékességi területéről szóló 593/1958. (NIM. É. 12—13.) OBF számú utasítás. (2) Az utasítás hatálybalépésekor folyamatban levő olyan ügyekben, amelyekben jelen utasítás szerint más kerületi banyaműszaki felügyelőség lenne illetékes, a korábbi rendelkezések szerint illetékes kerületi bányaműszaki felügyelőség jár el. Havrán István s. k., elnök Vegyes rendelkezések 304/1969. PM III. számú közlemény az építési-szerelési adóról szóló 42/1968. (XII. 28.) P M számú rendelet* egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 1. A 42/1968. (XII. 28.) PM számú rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdésében hivatkozott építőipari részlegeknek kell tekinteni — az építőipari kivitelezési jogosultság szabályozásáról szóló 7/1987. (X. 19.) ÉVM számú rendelet 1. §-a (1) bekezdésének 3. pontja alapján — az építőipari munkát nem fő tevékenységként végző szervezetek (állami szervek, társadalmi szervezetek, állami vállalatok, szövetkezetek stb.) építőipari termelő egységét. Az építőipari munkát nem fő tevékenységként végző szervezeteknél a belső szervezeti megoldástól függetlenül (az egyes szervezeteken belül vagy külön épületkarbantartó részlegként szervezett építőipari egység vagy TMKszervezeten belül az ingatlan jellegű állóeszközök fenntartásával, illetve karbantartásával foglalkoztatottak tevékenysége) építőipari részlegnek kell tekinteni — az adózás szempontjából — minden olyan termelő egységet, amely a R. 1. §-ának (2) bekezdésében rögzített építésiszerelési munkákat állandóan vagy időszakosan végzi, tekintet nélkül a foglalkoztatottak létszámára. 2. A R. 1. §-ának (2) bekezdése határozza meg, hogy a R. alkalmazása szempontjából mit kell építési-szerelési munkának tekinteni. Ennek értelmében az építési-szerelési tevékenységnek az adókötelezettség tekintetében való minősítésénél kizárólagosan azt kell mérlegelni, hogy az építési-sze-elési tevékenység előirányzatát, illetve árbevételét (aktiválási értékét) a R. 1. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett utasítások szerint szabályozott rendszerű költségvetésben (számlában, részszámlában) szerepeltetik-e előírásszerűen vagy sem. Az adóköteles tevékenység megállapításánál tehát nem a költségvetés egyes tételeinek árszabályozási rendelkezései az irányadók, hanem az, hogy az egész tevékenység minek minősül, [így pl., ha egy technológiai szereléshez tartozó költségvetésben a csövek festésének és mázolásának egységárait az ÉKN alapján alakítják ki, de a költségvetés egésze technológiai szerelési költségvetés, az egész munka mentes az építési-szerelési adó fizetése alój: Fordított eset* Megjelent a Tanácsok Közlönye 1968. évi 62. számában. ben, ha pl. valamilyen költségvetésen belül az egyes tételeket — ÉKN tétel hiányában — a 68.030/1968. (AT 8.) KGM—ÁH számú utasítás szerint számolják el, akkor — ha egyébként a munka a szabad árformába tartozik — az egész tevékenység építési-szerelési adó fizetési kötelezettség alá esik.] 3. A R. 2. §-ának (1) bekezdése alapján a szabad (megegyezéses) árforma jellegét nem a szerződésben rögzített megállapodás, hanem a vonatkozó árszabályozó rendelkezések határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy: — a R. 1. §-a (2) bekezdésének a) pontjában hivatkozott utasítás hatálya alá tartozó építési-szerelési munkák árforma-jellegét — a szerződés létrejöttének időpontjától függetlenül (tehát az 19G8-ban megkötött szerződések esetében is) — az építési-szerelési munkák áráról szóló 44/1967. (AT 19G8. 1.) ÉVM—ÁH számú utasítás kiegészítéséről és módosításáról szóló 2/1969. (ÁT 4.) ÉVM—ÁH számú utasítás 11. §-ában foglaltak szerint kell megállapítani ; — a R. 1. §-a (2) bekezdésének b) pontjában hivatkozott utasítás hatálya alá tartozó építési-szerelési munkák árforma-jellegét a 3/1968. (ÁT 4.) NIM—ÁH számú utasítás 21. §-ában foglaltak szerint kell megállapítani. Az árforma jellegének meghatározása szempontjából nem minősül állami költségvetésből (tanácsi fejlesztési alapból) való vissza nem térítendő hozzájárulásnak, ha a kisipari és háziipari termelőszövetkezetek, általános fogyasztási és ériékesítő szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok részére idegen kivitelező által vagy saját vállalkozásban saját részre végzett építési -szerelési munkákhoz az OKISZ vagy a SZÖVCSZ a Kölcsönös Támogatási Alapból hozzájárulást biztosít. Felhívjuk a figyelmet továbbá arra, hogy a 45/1967. (ÁT 1968. 1.) ÉVM—ÁH számú utasítás 2. §-ának hatálya alá tartozó építési-szerelési munkák, valamint a 3/1968. (ÁT 4.) NIM—AH számú utasítás 26. §-ának hatálya alá tartozó villamos-hálózatszerelési és térvilágítási munkák a maximált jellegű árszabályozás hatálya alá tartoznak, és így mentesek az adófizetési kötelezettség alól. Az alvállalkozási szerződés alapján közreműködő alvállalkozók — az építési-szerelési adó fizetési kötelezettsége szempontjából — mindenkor a fővállalkozóra érvényes előírások szerint kötelesek megállapítani *az árforma jellegét. A saját vállalkozásban végzett munkák vonatkozásában is az előzőekben ismertetett módon kell az árformát meghatározni. 4. A R. 2. §-ának (2) bekezdése rögzíti az építési-szerelési adó fizetési kötelezettság alóli alanyi mentesség körét. A bekezdés c) pontjával kapcsolatban felhívjuk a figyelmet arra, hogy általában a szerződéses jogviszonyt kell figyelembe venni a mentesség fennállásának elbírálásakor. Kivételt képez azonban az Állami Biztosító részére végzett építési-szerelési munka akkor, ha az a lakossági kái'biztosítási szerződés alapján teljesített szolgáltatás. Ez ugyanis lakosság részére végzett munkának minősül. 5. Az adó alapjának helyes megállapítása érdekében a következőket közöljük: a) A R. 3. §-ának (1) bekezdésével kapcsolatban az adó . alapja minden esetben — tehát akkor is, ha az adott munka részben vagy teljes egészében az építtető által adott anyásból valósult meg — az- árbevételkánt elszámolt számla (részszámla) összege. Ez az érték csak az alvállalkozói járandóság összeséve! (alvállalkozói számla, részszámla összegével) csökkenthető. b) A R. 3. §-ának (2) bekezdése szerint a saját vállalkozásban végzett beruházások után fizetendő építésiszerelési adó alapja a 12/1963. (III. 25.) FM számú rendelet előírásai szerint megállapított teljesítményérték. Az árbevétel, illetve az aktivált érték megállapításánál a teljesítményérték építési-szerelési adóval növelt összegét kell