Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 5. szám

103 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 5. szám. (2) A levont adókat a) az adóköteles tevékenységet folytató kifizető szervek az általuk fizetett egyéb adót kezelő pénz­ügyi szervhez; o) az adóköteles tevékenységet nem folytató ki­fizető szervek a székhelyük szerint illetékes me­gyei, megyei jogú városi illetékkiszabási és for­galmi adóhivatalhoz, a fővárosban pedig a kerü­leti tanáes vb pénzügyi osztályához kötelesek a tárgyhónapot követő hónap 15. nap­jáig, illetőleg a forgalmi adó befizetésére megálla­pító.t időben bejelenteni és befizetni. (3) A bejelentésben meg kell jelölni, hogy mi­lyen összegű bruttó kifizetés után mennyi adó ke­rült levonásra és befizetésre. (4) A levont adó helyességét az adó nyilván­tartására illetékes, illetőleg az erre kijelölt más pénzügyi szerv köteles ellenőrizni. (5) Ha a jövedelem nem adólevonásra kötelezeti szervtől származik, az önálló szellemi tevékenység­ből származó jövedelem után az aí^ót a 8—13. íj­ban szabályozott módon adókivetés (adóátalány, állandó adókulcs, vagy állandó adótétel) útján kell megállapítani. Vhr. 29. § (1) Ha az önálló szellemi tevékeny­tégből származó jövedelmet az R. 6. §-ának (5) be­kezdése alapján adóbevallásadási kötelezettség mellett adókivetés, vagy adóátalányozás útján kell megállapítani az adó alapja nem lehet kisebb, mint a nyersbevétel 50—80%-a. 1 (2) Az orvost, az állatorvost és a magánoktatót az R. 6. §-ának (5) bekezdésében meghatározott jövedelme után — amennyiben a Vhr. 52. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt kizáró ok nem áll fenn — az adóátalányra vonatkozó szabályok sze­rint kell adóztatni. i (3) Nem lehet adólevonás útján adóztatni a bel­földi előadóművész külföldi vendégszereplésével kapcsolatos jövedelmét sem. Ilyen ésetben a köz­vetítő szerv az előadóművész elszámoltatásakor köteles a bruttó jövedelemből 3%-os állandó adó­kulccsal az általános jövedelemadót beszedni és az azt követő hónap 15. napjáig a székhelye szerint illetékes adóhatósághoz [Vhr. 20. § (1) bek.] "be­fizetni. Ha az adó beszedése nem lehetséges, azt az előadóművész lakóhelye szerint illetékes adó­hatósághoz kell előírás végett kimutatni. b) Az adó megállapítása közösségi rendszerben történő adózás útján 7- §. (1) A jogszabály alapján létrejött közösségekbe (ügyvédi, oktatói stb. munkaközösségekbe és al­kotóközösségek?: e) tömörült személyek adóját a közösség állapítja meg, vonja le és fizeti be. Az adó levonásáért és befizetéséért a közösség egye­temlegesen felelős. Az adó alapját és az adózás módját — az érdekelt miniszterrel egyetértésben — a pénzügyminiszter szabályozza. Vhv. 30. § (1) A jogszabály alapján működő alkotó- és munkaközössegek (a továbbiakban: munkaközösségek) tagjai a munkaközösségben végzett tevékenységükből származó jövedelmük után közösségen beiül egyénileg adóznak olykép­pen, hogy a munkaközösség az általa teljesített ki­fizetéskor kiszámítja az adó alapját, az utána járó adót és azt a kifizetésre kerülő ellenértékből le­vonja, valamint befizeti. (2) A munkaközösség — működési engedélyé­nek bemutatása mellett — működésének megkez­dését vagy megszüntetését a székhelye szerinti illetékes adóhatóságnál [Vhr. 20. § (1) bek.] 8 na­pon belül köteles bejelenteni. Vhr. 31. § (1) Az adó alapja: a) ügyvédi munkaközösségeknél annak az csz­szegnek 10%-kal csökkentett része, amely a tag vagy vezető részére — figyelemmel a Vhr. 56. §-ának (1) bekezdéséhez csatolt melléklet 5. pont-s jában foglaltakra — nem segély vagy szociális juttatás címén kifizetésre kerül; b) képzőművészeti alkotóközösségeknél annak az összegnek 30%-kal csökkentett része, amelyet az alkotóközösség a tag részére tiszteletdíj, vagy egyéb juttatás címén kifizet; c) zene- balett- és tánctanítói munkaközössé­geknél az az összeg, amely a közösséget terhelő — és legfeljebb a nyersbevétel 40%-áig terjedhető — fenntartási költségek levonása után a közösségi tag részére kifizetésre kerül; d) egyéb munkaközösségeknél az az összeg, amely a közösséget terhelő — és legfeljebb a nyersbevétel 10%-áig terjedhető — fenntartási költségek levonása után a közösségi tagot meg­illeti. (2) Ügyvédi munkaközösségeknél segély vagy szociális juttatás címén a családi pótlékot helyet­tesítő juttatást, a házassági, a szülési és a temet­kezési segélyt, valamint a táppénzt helyettesítő juttatást lehet adómentesen elszámolni. (3) Ugyanazon munkaközösségi tag részére a munkaközösség által az adóév (naptári év) folya­mán előzőleg már kifizetett összegeket is figye­lembe kell venni és a kifizetett együttes összeg alapján kell az adóalapot megállapítani. (4) A munkaközösség köteles pénztárkönyvet, nyugtatömböt és olyan nyilvántartásokat vezetni, amelyekből bevételei és kiadásai, valamint a munkaközösségi tagok részére kifizetett jövedelem összege egyénenként megállapítható és a levont adó kiszámításának helyessége ellenőrizhető. A pénztárkönyvet és a nyugtatömböt a Vhr. G5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott módon a munkaközösség székhelye szerint illetékes adó­| hatóságnál [Vhr. 20. § (1) bek.] hitelesíttetni kelL

Next

/
Thumbnails
Contents