Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 5. szám

104 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 5. szám. (3) Fő- és alvállalkozás esetében a fővállalkozó mellett külön az alvállalkozót is adóztatni kell. Az alvállalkozó részére kifizetett összeggel azon­ban a fővállalkozó bevételét csökkenteni nem le­het, hanem az alvállalkozó részére teljesített ki­fizetést üzleti kiadásként kell elszámolni. (4) - A csendestárs jövedelmét az adóköteles te­vékenységet folytató személy jövedelmével együtt kell adó alá vonni. A különböző forrásból származó jövedelmek összevonása 5. §. (1) Az adó fizetésére kötelezett személy külön­böző tevékenységéből (foglalkozásából), illetőleg jövedelemforrásából származó adóköteles jövedel­mét az adóalap megállapításánál össze kell vonni. (2) Nem vonhatók össze az adólevonás, vagy közösségi adózás (6., 7. és 14. §) útján adóztatott jövedelmek egymással, illetőleg az adókivetés (8—13. §) útján adóztatott jövedelmekkel. Nem vonhatók össze továbbá adókivetésen belül az adó­bevallásadási kötelezettség; alá eső jövedelmek az adóátaíány, állandó adókulcs (adótétel) útján adóz­tatott jövedelmekkel. 11. ÖNALLÖ SZELLEMI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELMEK ADÓZTATÁSA a) Az adó megállapítása a kifizető szerv adólevonása útján 6. §. (1) Az állami, szövetkezeti szervek, továbbá a társadalmi szervezetek, valamint a pénzügyminisz­ter által kijelölt egyéb jogi személyek önálló szel­lemi és az 1. § (1) bekezdésének c) pontja aíá eső egyéb tevékenységért (jövedelemforrás uíán) tel­jesített kifizetéseiknél az adót kötelesek a (4) be­kezdésben meghatározott adókulcsok alkalmazásá­val megállapítani, levonni és befizetni. Az adó le­vonásáért és befizetéséért a kii ize tő szerv egye­temlegesen felelős. Vhr. 23. § (1) Az állami, szövetkezeti szervek és társadalmi szervezetek: a hatóságok, a hivata­lok, az intézmények, az intézetek, a társadalom­biztosítási szervek, a tömegszervezetek, az állami vállalatok (trösztök, egyesülések, irodák, közös vállalatok), az állami gazdaságok, a szövetkezetek (szövetkezeti vállalatok, kisipari szövetkezetek, ál­talános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, mezőgazdasági és "halászati termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti társulások, egyszerűbb me­zőgazdasági szövetkezetek, szövetkezeti közös vál-» laíkozások) stb.; az egyéb jogi személyek: a rész­vénytársaságok, a korlátolt felelősségű társaságok^' az egyházi szervek és intézmények, a lakás-szövet* kezetek stb. (a továbbialiban: kifizető szerv). (2) Az adólevonás útján adózók a tevékenységi körükben foglalkoztatott alkalmazottak után az adót adóbevailásadási kötelezettség mellett fizet tik. (2) A pénzügyminiszter — az érdekelt minisz­tőrrel egyetéríésben — egyes jövedelmeknek köz­ponti kifizető helyre történő átutalását rendelheti el. Ez esetben a központi kifizető hely köteles ai adót megállapítani, levonni és befizetni. Vhr. 24. § A képző- és iparművészeti alkotáso­kért járó tiszteletdíjat [25/1955. (IV. 10.) MT sz. rend. 1. §] a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjához, ha a kedvezményezett alkotóközösség, az alkotóközösséghez, a szerzőket megillető szer­zői jogdíjat [24/1954. (IV. 4.) MT sz. rend. 4. és 5. §-a, 1/1958. (I. 31.) MM sz. rend.] pedig a Szer­zői Jogvédő Hivatalhoz kell — az adó levonása nélkül — átutalni. Az adó megállapítása, levonása és befizetése iránt a központi kifizetőhelyek intéz­kednek. (3) Az adó alapját és az adólevonás szabályait — az érdekelt miniszterrel egyetéríésben — a pénzügyminiszter állapítja meg. Vhr. 25. § (1) Az adó alapja az adóévben (a naptári évben) elért adóköteles tisztajövedelem. (2) Az adóalap megállapításánál a bruttó jöve­delemből (kifizetésből) kell kiindulni és abból la kell vonni a jövedelem megszerzésére fordított alábbi költségeket: a) a szerzői (írói), műfordítói, átdol­gozói, újságrajzolói, zeneszerzői, koreografusi, hangszerelési és fotóművészi tevéken}rségnél [Vhr. 1. § (2), (3) és (4) bek.], valamint a rendező, továbbá a Magyar Új­ságírók Országos Szövetségének tagjaként működő fotoriporter te­kenységénél a díj 100.000 forintig terjedő részének 50%-át, 100.001—200.000 forintig terjedő részének 30%-át* 200.000 forinton felüli részének 10%-át| b) a szobrász-, festő-, népművészeti és iparművészeti alkotásoknál [Vhr. 1. § (4) bek.] a díj 60%-átf illetőleg amennyiben a tényleg fel­merült költség ennél nagyobb, az adózó által igazolt és a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja által jóváhagyott költséget;

Next

/
Thumbnails
Contents