Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 5. szám

104 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 5. szám. (3) Fő- és alvállalkozás esetében a fővállalkozó mellett külön az alvállalkozót is adóztatni kell. Az alvállalkozó részére kifizetett összeggel azonban a fővállalkozó bevételét csökkenteni nem lehet, hanem az alvállalkozó részére teljesített kifizetést üzleti kiadásként kell elszámolni. (4) - A csendestárs jövedelmét az adóköteles tevékenységet folytató személy jövedelmével együtt kell adó alá vonni. A különböző forrásból származó jövedelmek összevonása 5. §. (1) Az adó fizetésére kötelezett személy különböző tevékenységéből (foglalkozásából), illetőleg jövedelemforrásából származó adóköteles jövedelmét az adóalap megállapításánál össze kell vonni. (2) Nem vonhatók össze az adólevonás, vagy közösségi adózás (6., 7. és 14. §) útján adóztatott jövedelmek egymással, illetőleg az adókivetés (8—13. §) útján adóztatott jövedelmekkel. Nem vonhatók össze továbbá adókivetésen belül az adóbevallásadási kötelezettség; alá eső jövedelmek az adóátaíány, állandó adókulcs (adótétel) útján adóztatott jövedelmekkel. 11. ÖNALLÖ SZELLEMI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELMEK ADÓZTATÁSA a) Az adó megállapítása a kifizető szerv adólevonása útján 6. §. (1) Az állami, szövetkezeti szervek, továbbá a társadalmi szervezetek, valamint a pénzügyminiszter által kijelölt egyéb jogi személyek önálló szellemi és az 1. § (1) bekezdésének c) pontja aíá eső egyéb tevékenységért (jövedelemforrás uíán) teljesített kifizetéseiknél az adót kötelesek a (4) bekezdésben meghatározott adókulcsok alkalmazásával megállapítani, levonni és befizetni. Az adó levonásáért és befizetéséért a kii ize tő szerv egyetemlegesen felelős. Vhr. 23. § (1) Az állami, szövetkezeti szervek és társadalmi szervezetek: a hatóságok, a hivatalok, az intézmények, az intézetek, a társadalombiztosítási szervek, a tömegszervezetek, az állami vállalatok (trösztök, egyesülések, irodák, közös vállalatok), az állami gazdaságok, a szövetkezetek (szövetkezeti vállalatok, kisipari szövetkezetek, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, mezőgazdasági és "halászati termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti társulások, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek, szövetkezeti közös vál-» laíkozások) stb.; az egyéb jogi személyek: a részvénytársaságok, a korlátolt felelősségű társaságok^' az egyházi szervek és intézmények, a lakás-szövet* kezetek stb. (a továbbialiban: kifizető szerv). (2) Az adólevonás útján adózók a tevékenységi körükben foglalkoztatott alkalmazottak után az adót adóbevailásadási kötelezettség mellett fizet tik. (2) A pénzügyminiszter — az érdekelt minisztőrrel egyetéríésben — egyes jövedelmeknek központi kifizető helyre történő átutalását rendelheti el. Ez esetben a központi kifizető hely köteles ai adót megállapítani, levonni és befizetni. Vhr. 24. § A képző- és iparművészeti alkotásokért járó tiszteletdíjat [25/1955. (IV. 10.) MT sz. rend. 1. §] a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjához, ha a kedvezményezett alkotóközösség, az alkotóközösséghez, a szerzőket megillető szerzői jogdíjat [24/1954. (IV. 4.) MT sz. rend. 4. és 5. §-a, 1/1958. (I. 31.) MM sz. rend.] pedig a Szerzői Jogvédő Hivatalhoz kell — az adó levonása nélkül — átutalni. Az adó megállapítása, levonása és befizetése iránt a központi kifizetőhelyek intézkednek. (3) Az adó alapját és az adólevonás szabályait — az érdekelt miniszterrel egyetéríésben — a pénzügyminiszter állapítja meg. Vhr. 25. § (1) Az adó alapja az adóévben (a naptári évben) elért adóköteles tisztajövedelem. (2) Az adóalap megállapításánál a bruttó jövedelemből (kifizetésből) kell kiindulni és abból la kell vonni a jövedelem megszerzésére fordított alábbi költségeket: a) a szerzői (írói), műfordítói, átdolgozói, újságrajzolói, zeneszerzői, koreografusi, hangszerelési és fotóművészi tevéken}rségnél [Vhr. 1. § (2), (3) és (4) bek.], valamint a rendező, továbbá a Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagjaként működő fotoriporter tekenységénél a díj 100.000 forintig terjedő részének 50%-át, 100.001—200.000 forintig terjedő részének 30%-át* 200.000 forinton felüli részének 10%-át| b) a szobrász-, festő-, népművészeti és iparművészeti alkotásoknál [Vhr. 1. § (4) bek.] a díj 60%-átf illetőleg amennyiben a tényleg felmerült költség ennél nagyobb, az adózó által igazolt és a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja által jóváhagyott költséget;