Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 4. szám

73 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám. megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsnál 7 m2, — területi államigazgatási, illetőleg érdekképviseleti szervnél, járási (városi, városi kerületi) és községi tanácsnál, trösztnél, egyesülésnél, tervező irodánál, külkereskedelmi és 100 főnél többet foglalkoztató más vállalatnál, tudományos és kutató intézetnél 5 m2, — egyéb közületi szervnél 4,5 m2; b) ha az irodahelyiség traktusmélysége a 4 métert meghaladja: — minisztériumnál, országos hatáskörű államigazgatási, illetőleg érdekképviseleti szervnél, megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsnál 8 m2, — területi államigazgatási, illetőleg érdekképviseleti szervnél, járási (városi, városi kerületi) és községi tanácsnál, trösztnél, egyesülésnél, tervező irodánál, külkereskedelmi és 100 főnél többet foglalkoztató más vállalatnál, tudományos és kutató intézetnél 6 m2, — egyéb közületi szervnél 5,5 m2. (2) A miniszterek, államtitkárok, miniszterhelyettesek és minisztériumi főosztályvezetők, az országos hatáskörű államigazgatási, illetőleg érdekképviseleti szervek vezetői, helyettesei és főosztályvezetői, a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsok végrehajtó bizottsága elnökei, elnökhelyettesei, titkárai, továbbá a járási (városi, városi kerületi) tanácsok végrehajtó bizottsága elnökei, valamint a 100 főnél többet foglalkoztató vállalatok (egyéb szervek) vezérigazgatói, igazgatói (vezetői), végül az említett szervek párt- és szakszervezeti bizottsága függetlenített titkárai szobáinak alaperületét a helyiségnorma szerint járó irodahelyiség-terület számításánál figyelemén kívül kell hagyni. (3) A miniszterek, államtitkárok, miniszterhelyettesek és az országos hatáskörű államigazgatási, illetőleg érdekképviseleti szervek vezetőinek és helyetteseinek titkárságai, a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek főosztályvezető-helyettesei, osztályvezetői, a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsok végrehajtó bizottsága főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesei és osztályvezetői, a járási (városi, városi kerületi) tanácsok végrehajtó bizottsága elnökhelyettesei és titkárai, továbbá a községi tanácsok végrehajtó bizottsága elnökei, valamint a 100 főnél többet foglalkoztató vállalatok (egyéb szervek) igazgatóhelyettesei és főosztályvezetői, végül a 100 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalatok (egyéb szervek) igazgatói (vezetői) szobáinak csak a 25 m2-t meghaladó alapterületét kell a helyiségnormák szerint járó irodahelyiségterület számításánál figyelembe venni. (4) A helyiségnormák szerint járó irodahelyiségterület számításánál az irodahelyiségnek a 6 méter traktusmélységet meghaladó, illetőleg az ügyfelek tartózkodására szolgáló részét, továbbá az épület nem irodai célra szolgáló helyiségeit figyelmen kívül kell hagyni. A közületi szerv azonban nem irodai célra szolgáló helyiségeket csak a legszükségesebb mértékben tarthat a használatában. (5) A helyiségnormák a fegyveres erőkre, továbbá a bíróságokra, az ügyészségekre és a döntőbizottságokra nem vonatkoznak. R. 6. §. (1) Az elhelyező hatóság a rendelet hatálya alá tartozó bármely helyiségben (telken) szemlét tarthat annak megállapítása céljából, hogy az közületi elhelyezés céljára alkalmas-e, s hogy azt a rendeltetésének megfelelően, illetőleg a kiutaló határozatban (engedélyben) megjelölt célra használják-e. A fegyveres erők elhelyezésére szolgáló helyiségekben és területeken, továbbá azokon az egyéb helyeken, ahová a belépést az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) külön engedélyhez kötötte, csak a használó közületi szerv felügyeleti szervének engedélye alapján lehet szemlét tartani. (2) Az elhelyező hatóság csak az illetékes szervek állásfoglalásának figyelembevételével járhat el, ha a kiutalás (engedélyezés) a város- (község-) rendezés, vagy a fegyveres erők érdekeit érinti, illetőleg ha az állásfoglalás beszerzését jogszabály egyébként elrendeli. Ka a megkeresett szerv a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, ezt egyetértésnek kell tekinteni. Vhr. 8. §. (1) Ha a helyiség (telek) kiutalása ügyében — a R. 2. §-ának (2)—(4) bekezdésében említett esetekben —első fokon a járási, (fővárosi, megyei) tanács végrehajtó bizottságának igazgatási szakigazgatási szerve jár el, a határozat meghozatala előtt ki kell kérnie a helyiség fekvése szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága igazgatási szakigazgatási szervének a véleményét. (2) A lakosság ellátását szolgáló üzlet- vagy műhelyhelyiség igénybevétele esetén a tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi, illetőleg ipari szakigazgatási szervének a véleményét is ki kell kérni. (3) Területigénnyel járó beruházás elhelyezése céljára az elhelyező hatóság kiutaló határozatot csak jogerős területfelhasználási engedély alapján, az abban kijelölt területre adhat ki. (4) Olyan esetekben, amikor nincs szükség területfelhasználási engedélyre, de a tervezett használat az eddigi használat módjától eltér, vagy ha a kiutalás következtében építési munkák elvégzése válik szükségessé, az elhelyező hatóságnak az építésügyi, továbbá az esetleg érdekelt más (egészségügyi, tűzrendészeti stb.) hatóság hozzájárulását előzetesen meg kell szereznie.