Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 4. szám

4. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 75 kirendeltségeinek, az ingatlankezelő szervek házkezelőségeinek, a könyvtáraknak és fiókkönyvtáraknak a munkája. (4) Ka a közületi elhelyezés ügyében első fokon a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának igazgatási szakigazgatási szerve járt el, a másodfokú elhelyező hatósági jogkört az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium gyakorolja. A közületi szervek elhelyezésének módja R. 3. §. (1) Az elhelyező hatóság — a 20. és a 21. § (1) bekezdésében említett esetek kivételével — közületi elhelyezés céljára az e rendelet hatálya alá tartozó bármely helyiséget (telket) igénybe vehet és kiutalhat. (2) Ha a közületi szerv a helyiséget (telket) a saját szükségleteinek kielégítésére és a saját költségén — áhami szerv esetében 1938. január 1. napja uíán — maga létesítette, illetőleg szerezte meg kisajátítás vagy vásárlás útján, igénybevételnek csak a közületi szerv beleegyezésével van helye. Ha azonban a helyiség (telek) igénybevételére város-(község-)rendezés, telekalakítás, lakásépítés, közlekedés, honvédelem, illetőleg műemlékvédelem érdekében kerül sor, a közületi szerv beleegyezésére nincs szükség. (3) Közületi szerv — a (4) bekezdésben, a 4. § (1) és (2) bekezdésében, továbbá a 20. és a 21. § (1) bekezdésében említett esetek kivételével — helyiséget (telket) csak az elhelyező hatóság jogerős kiutaló határozata alapján vehet használatba, és részére helyiséget (telket) csak az elhelyező hatóság jogerős kiutaló határozata alapján szabad használatra átengedni, illetőleg bérbe (albérletbe) adni. (4) Nem szükséges az elhelyező hatóság kiutaló határozata: a) a közületi szerv által a saját szükségleteinek kielégítésére és a saját költségén létesített helyiség rendeltetésszerű célra első alkalommal történő használatbavételéhez; b) a kisajátíítási eljárás során történt birtokbavételhez ; c) ingatlan vásárlása és cseréje esetében akkor, ha a szerző közületi szerv a helyiséget (telket) az eddigi, illetőleg — területfelhasználási engedélyhez kötött beruházás elhelyezésére történő vásárlás esetében — az engedélyezett rendeltetésnek megfelelő célra (tevékenység folytatására) kívánja használni; d) a bányászatról szóló jogszabályok alapján a szolgalom alapítására vagy kezelői jog átadására vonatkozó megállapodás szerint történő használatbavételhez; e) sportlétesítménynek testnevelés és sportolás céljára való használatbavételéhez. (5) A (4) bekezdés a)—c) pontjában említett esetekben a használatbavétel tényét —a használatbavételtől számított harminc napon belül — be kell jelenteni az elhelyező hatósághoz. A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek (a továbbiakban együtt: fegyveres erők) feladatainak ellátására létesített helyiség rendeltetésszerű célra történő használatbavételét nem kell az elhelyező hatósághoz bejelenteni. Vhr. 3. §. (1) Az elhelyező hatóság közületi elhelyezés céljára — a R. 3. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is figyelemmel —• a) elsősorban az üresen álló, továbbá a használó indokolt szükségletét meghaladó, valamint a rendeltetéstől eltérő célra használt helyiséget (helyiségrészt), illetőleg telket (telekrészt) használhatja fel, ilyen lehetőség hiányában b) bármely más helyiséget (helyiségrészt), 'i\letőleg telket (telekrészt) igénybe vehet, s ennek során azok cseréjét vagy más használóval közös használatát is elrendelheti.' (2) A közületi elhelyezés során a tulajdonos' (kezelő) közületi szervnek a helyiséggel (telekkel) kapcsolatos indokolt elhelyezési igényét más igénylő közületi szervvel szemben előnyben kell részesíteni. (3) Az elhelyező hatóság a helyiséget (telket) eredeti rendeltetésétől eltérő célra csak akkor utalhatja ki, ha azt népgazdasági vagy honvédelmi szempontból fontos közületi elhelyezési igény kielégítése teszi szükségessé, és az a város- (község-) rendezés, illetőleg a műemlékvédelem érdekeit nem sérti. (4) Kisiparos vagy magánkereskedő által használt olyan helyiség, amelyet a használó a saját költségén 1968. január 1. napja után tett alkalmassá a tevékenységének folytatására, — város(község-) rendezés, telekalakítás, lakásépítés, közlekedés, honvédelem, illetőleg műemlékvédelem érdekében szükséges igénybevétel esetének kivételével — az építési munka elvégzésétől számított öt éven belül nem, ezt követően pedig csak akkor vehető igénybe, ha az igénylő közületi szerv elhelyezése másutt nem, vagy nem gazdaságosan oldható meg. R. 4. §. (1) A jogszerűen használó közületi szerv részére felesleges (az indokolt szükségletét meghaladó) helységet (telket) vagy annak egy részét a közületi elhelyezési eljárás megindulása előtt az elhe* lyező hatóságnak felajánlhatja, illetőleg megállapodás alapján más közületi szervnek határidd nélküli használatra átengedheti, vagy meghatá-* rozott (általában öt évnél nem hosszabb) időrej