Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)
1969 / 3. szám
54 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3. szám? ? c) valamely képesítéshez kötött ipar gyakorlására jogosító iparigazolvánnyal már rendelkezik és iparát egyéb képesítéshez kötött iparra is ki kívánja terjeszteni vagy arra át kíván térni, d) az elhalt kisiparos házastársát. (3) A (2) bekezdés b) pontja esetében az építésügyi miniszter egyes építőipari szakmákban egyéves szakmai gyakorlatot állapíthat meg. Vhr. 10. § A tvr. 4. § (2) bek. a) pont szerinti kivételes mestervizsgához szükséges nyolc évi szakmai gyakorlatot hitelérdemlően (munkakönyvvel, munkáltatói bizonyítvánnyal, tanácsi, SZTK igazolással) kell igazolni. A szakmai gyakorlatnak munkakönyvvel való igazolása esetében az 1922. evi XII. törvény 111. § (3) bekezdése alapján kiállított munkakönyvbe bejegyzett szakmai gyakorlatot figyelembe kell venni. (2) Érettségivel egyenértékű ipariskolai végzettségnek kell tekinteni a mester vizsgára-bocsátás szempontjából: a) az ipari középiskolák végbizonyítványát, b) az ipari technikumok érettségi bizonyítványát. Az egy, illetve az építőiparban két évi szákmai gyakorlatot az előző bekezdésben megjelölt módon kell igazolni. (3) Nem kell mestervizsgát tenni annak, akinek felső Ipariskolai végbizonyítványából kitűnik, hogy az a gyakorolni kívánt iparban iparigazolvány váltására jogosít. (4) A tvr. 4. § (2) bekezdés c) pontjában említett esetekben az új képesítéshez kötött ipar gyakorlásához mestervizsga szükséges, amely kivételes feltételek mellett tehető le. Az ilyen mestervizsgára-bocsátás tekintetében a másodfokú iparhatóság dönt, és ebben: a) a tvr. 4. § (1) bekezdésében megállapítottnál rövidebb tartamú szakmai gyakorlat igazolását írhatja elő vagy b) az előírt szakmai gyakorlat igazolását elengedheti. Tvr. 4. §. (4) A mestervizsgát a KIOSZ által szervezett mestervizsgabizottság előtt kell letenni. A bizottság szervezetét, működését, a vizsga anyagát, menetét, a mesterlevél kiállításának módját, valamint a fizetendő díjakat a könnyűipari miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben és a KIOSZ meghallgatása után rendelettel állapítja meg.12 (5) Akik a mestervizsgát sikerrel letették, a „mester" címet használhatják, akik mesterlevelet nem szereztek, t,kisiparos" megjelölés használatára jogosultak. Vhr. 11. §. (1) A tvr. 4. § (4) bekezdésében előírt mestervizsgát külön rendelet szabályozza. (2) A mester címet az a kisiparos használhatja, aki a) az 1922. évi XII. törvény hatálybalépése előtt valamely képesítéshez kötött ipart űzött; b) az 1936. évi VII. törvény hatálybalépése előtt olyan ipar gyakorolt, amely a jelen rendelet alapján képesítéshez kötött; c) az 193G. évi VII. törvény és a tvr. alapján sikeres mestervizsga letétele után mesterlevelet kapott. Más iparjogosítvánnyal rendelkező személyek a „kisiparos" megjelölést használhatják. AZ IPARJOGOSÍTVANY KIADÁSA, AZ IPARGYAKORLÁS MEGSZŰNÉSE Tvr. 5. §. (1) Az iparjogosítványt ki lehet adni mindazoknak, akik a jelen törvényerejű rendeletben megjelölt feltételek fennforgását igazolják. A könnyűipari miniszter felhatalmazást kap, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben közérdekből a KIOSZ meghallgatása után egyes iparokban és területeken további iparjogosítványok kiadását rendelettel korlátozza. " *1 A Vhr. 19. S (l) bekezdésének szövegét megállapította ac 1/1964. (vm. 28.) Klp. M. számú rendelet S. J-a. ű A kisipari mestervizsgákról a 4/1958. CV. 1.) Klp. M. számú rendelet Intézkedik. A rendelet szövege a kiadvány második részében található. A kőműves és az ács kisiparosok mestervizsgájáról a 2/1959. C. 170 ÉM számú rendelet Intézkedik. 1. §• i3„Nem adható ki ipar jogosítvány az alábbi iparok gya* korlására: Képesítéshez kötött iparok: •fémnyomó gépihurkoló orvosi műszerész rézöntő, harangöntő szappanos és gyertyamártó takács tímár. Képesítéshez nem kötött (szabad) iparok: •fényképszínező filmnyomó fonalorsózó, cérnázó kendöfestő és készítő kézihurkoló •műanyagkészítő és feldolgozó ostyakészítő (töltött és töltetlen) papírfeldolgozó töltötollkészítő vegyicikk készítő. 2. §. A megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács vég* rehajtó bizottsága ipari osztályának előzetes engedélye alapján adható csak ki iparjogosítvány az alábbi ipa-, rok gyakorlására: Képesítéshez kötött iparok: ács kőfaragó kőműves sütő tetőfedő. Képesítéshez nem kötött (szabad) ipar: szikvízkészítő." Vhr. 12. §.14 (1) Az iparjogosítványt a szocialista ipar kiegészítéséül, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítése, elsősorban a javító és szolgáltató munkák elvégzése érdekében lehet kiadni. Az iparjogósítványok kiadásánál a folyamodók közül azokat kell előnyben részesíteni, akiknek az iparjogosítvány kiadását szociális helyzetük indokolja. ih„A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány szükségesnek tartja, hogy a magánkisipar az eddiginél nagyobb mértékben járuljon hozzá a lakosság javítószolgáltató igényeinek kielégítéséhez és megfelelő mértékben vegye ki részét az egyedi, kis sorozatú és exportálható termékek előállításában is. Ennek megvalósítása érdekében az alábbi határozatot hozza: 1. A tanácsok végrehajtó bizottságai gondoskodjanak arról, hogy azokon a területeken és szakmákban, ahol á lakosság ellátása érdekében szükséges — különösen a javító-szolgáltató igények kielégítésére — a kérelmezők általában megkapják az iparjogosítványt, ha annak törvényes feltételei fennforognak. Az ipar jogosítványok kiadásánál figyelemmel kell lenni arra is, hogy a kisiparosok között egészséges verseny alakuljon ki." (2) Munkaviszonyban álló személy részére iparjogosítvány kiadásához a munkáltató írásbeli hozzájárulása szükséges. (3) Az elsőfokú iparhatóság — a KIOSZ megyei (budapesti) titkárságának meghallgatása után — működő kisiparos részére akkor adhat engedélyt munkaviszony létesítésére, ha azt a kérelmező szociális körülményei (eltartásra kötelezett családtagok nagy száma, egyéb méltánylást érdemlő kötelezettsége, stb.) vagy a lakosság javító-szolgáltató igényeinek jobb kielégítése " Az 1/1963. (II. 21.) Klp. M. számú rendelet szövege. " A Vhr. 12. §-ának szövegét megállapította az 1/19G4. (VIII. 28.) Kip. M. számú rendelet 6. §-a. 15 Kivonat a 2008,1908. (IV. 6.) Korm. számú határozatból.