Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 3. szám

3. szám. TANÁCSOK ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Tvr. 1. § (1) Kisiparos az, aki iparjogosítvány (iparigazolvány vagy kisipari működési engedély), továbbá háziipari értesítés és vándoripari engedély alapján saját nevében, rendszeresen és kereseíszerüen ipari tevékenységet folytat. Vhr. 1. §. (1) Kisiparos csak természetes személy lehet. (2) Ipari tevékenység termékek előállítása vagy javítása, szolgáltatások nyújtása, ide nem értve a szellemi vagy oktatási jellegű szolgáltatásokat. (!) Ipari tevékenységnek nem tekinthető foglalkozás gyakorlására iparjogosítvány nem adható ki. Ilyenek például: fordítás házjsságközvetítés idegenvezetés iparművészeti dekoráció készítés képzőművészet könyvelés magánnyomozás oktatás (nyelv-, gép- és gyorsírás-, tánc-, sport- stb.) tervezés, (építési, elektrotechnikai, gép stb.) Tvr. 1. §. (2) A könnyűipari miniszter rendelettel állapítja meg, hogy a jelen törvényerejű rendelet szabályait mennyiben kell a háziiparosokra és a vándoriparosokra alkalmazni. Vhr. 2. §.1 A háziiparosokra a 48'1930. (X. 25.) Korm. számú rendelettel módosított 34/1933. (VII. 7.) MT számú és a 49/1954. (VIII. 1.) M T számú rendeletek, valamint a 2279 1^53. (HTK 21.) Kip. M számú utasítás, a vándoriparosokra az 1/1961. (II. 5.) Kip M számú rendelettel módosított 1/1956. (III. 14.) Kip M számú rendelet rendelkezései irányadóké A tvr., illetve a jelen rendelet hatálya a háziiparosokra és vándoriparosokra csak abban az esetben terjed ki, ha ezt a jelen rendelet kifejezetten kimondja, a vándoriparosokra ezen kívül azokban az esetekben is, amelyeket a vándoripari rendelet 8. §-a felsorol. Tvr. 2. §. (1) Ipari.igazolvány alapján lehet gyakorolni a képesítéshez kötött iparokat, valamint a szabad (képesítéshez nem kötött) iparokat. (2) 3 Az 5000-et meg nem haladó lélekszámú községekben és külterületi településeken egyes képesítéshez kötött iparokat kisipari működési engedély alapján is lehet gyakorolni. Az illetékes másodfokú iparhatóság — a KIOSZ meghallgatásával — indokolt esetben engedélyt adhat kisipari működési engedély kiadására 5030 lélekszámon felüli helység külterületére is. (3) A könnyűipari miniszter felhatalmazást kap arra, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben és a Kisiparosok OrszágGS Szervezetének (a továbbiakban: KIOSZ) meghallgatása után a) a képesítéshez kötött, valamint a kisipari működési engedély alapján gyakorolható iparok körét rendeleti úton állapítsa meg; b) egyes szabad iparokban az iparigazolvány kiadását szakmai gyakorlattól és vizsga letételétől tegye függővé. (1) A képesítéshez kötött iparok körén belül az építőipari kisiparokat az építésügyi miniszter a könnyűipari miniszterrel egyetértésben a KIOSZ meghallgatása uián állapítja meg. 1 A Vhr. 2. §-ának szövegét megállapította az 1/1964. (Vin. 23.) Kip. M. számú rendelet 1. §-a. 1 A háziiparosokra és a vándoriparosokra vonatkozó szabályok szövege megtalálható a kiadvány második részében. A 2279/1953, (HTK 21.) Kip. M. száma utasítás hatályát vesztette a 6/1968. (Kip. É. 6.) Kip. M. számú utasítás 2. pontja alapján. 3 A Tvr. 2. § (2) bekezdésének szövegét megállapította az 1964. évi 22. számú törvényerejű rendelet 1. §-a. KÖZLÖNYE 51 1 Vhr. 3. §'* (1) Képesítéshez kötött iparok azok az iparok, amelyek kézműves jellegüknél vagy a munka természeténél fogva csak megfelelő szakképzés és hosszabb gyakorlat útján sajátíthatók el és amelyeket jogszabály kifejezetten annak minősít. (2) A (3) bekezdés a) pontjában ugyanazon folyószára alatt felsorolt és csupán vesszővel elválasztott iparoki rokon iparok. Aki a tvr-ben megállapított szakképzettséget azonos folyószám alatt megjelölt rokoniparck valamelyikére igazolta, annak — kérelmére — ugyanazon folyószára alatt feltüntetett másik rokoniparra is ki lehet adni aa iparjogosítványt anélkül, hogy az utóbbira vonatkozó képesítést igazolná. (3) a) Iparigazolvány alapján gyakorolható képesí-j téshez kötött iparok az alábbiak: 1. aranyozó 2. asztalos, bognár, kádár 3. ács 4. bádogos 5. bőröndös, bőr- (műanyag) díszműves, szíjgyártó 6. cipész, csizmadia, papucskészítő 7. cukrász, mézeskalácsos 8. cserépkályhakészítő 9. csónaképítő 10. ernyőkészítő 11. ezüsttórgyjavító, fémdíszműkészítő, fémverő, ötvőí 12. épületburkoló 13. fa esztergályos, fametsző, faszobrász 14. fehérneműkészítő 15. fém- (vas-, réz-, stb.) öntő 16. fémnyomó 17. fényképész 18. férfiszabó és fiúruhakészítő 19. fésűs (szaruműves) 20. fodrász (férfi és női) 21. fogtechnikus 22. fűzőkészítő, ortopédkötszerész 23. galvanizáló, galvanoplasztikus, vas- és fémcsíszolá 24. gázvezetékszerelő 25. gépihurkoló 26. gépjárműszervíz 27. gépjárműjavító és szerelő 28. gumiárujavító 29. hangszerkészítő 30. kalapos (férfi és női), sapkakészítő 31. kárpitos 32. kefekötő és ecsetkészítő 33. kelme- és fonalfestő, vegytisztító 34. kesztyűkészítő 35. késes és köszörűs 36. kovács 37. kozmetikus 33. kőfaragó, beton- és műkőárukés-zítő 39. kőműves 40. könyvkötő doboz- (díszmű és tok) készítő 41. köteles, hálókészitő 42. központifűtés szerelő 43. kútásó 44. lakatos 45. látszerész 46. mérlegkészítő 47. műszerész 48. nőiszabó és leánykaruhakészítő 49. órás 50. ortopédműszerész 51. orvosi műszerész 52. paplankészítő , 53. rézműves, és ónozó, bronzműves és csillárkészítő ! 54. sütő (a házikenyér bérsütési tevékenysége kivételé^ vei) 55. szappankészítő 56. szobafestő, címfestő, mázoló, fényező 57. szűcs és szőrmesapkakészítő 1 A Vhr. 3. §-ának szövegét megállapította az 1/1964. (VIII. Kip. M. számú rendelet 2. §-a.