Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 2. szám

2. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 43 Nem jogosultak 3. §. (1) Nem jogosultak az igazolvány használatára: a) azok a közalkalmazottak, akik most léptek elsőízben munkaviszonyba és az egy évi munkaidejüket még nem töltötték be, b) a legeltetési bizottságok alkalmazottai, továbbá a mezőőrök, mert nem tekinthetők közszolgálati bérezésben részesülő alkalmazottaknak; c) a párt- és szakszervezet alkalmazottai: d) különböző társadalmi és egyéb szervek, egyesületek függetlenített titkárai, dolgozói; e) nyugdíjban, vagy egyéb ellátásban részesülők; f) színházak dolgozói; g) folyószámlás szervek dolgozói, ha Illetményeiket nem az 1. sz. mellékletben felsorolt költségvetési bérutasítások szerint kapják (pl. malmok, szeszfőzdék, darálók, stb.) h) termelőszövetkezeteknél foglalkoztatottak; i) vállalati jóléti intézmények dolgozói; j) az alkalmazottal közös háztartásban együtt élő nős, vagy férjezett gyermekek még abban az esetben sem, ha igazolják, hogy tovább tanulnak és eltartásukról szülőik gondoskodnak; k) az egyetemi előkészítő tanfolyamra felvett, vagy egyetemi előfelvételt nyert gyermekek; 1. a diploma megszerzése előtti kötelező szakmai gyakorlatukat töltő egyetemi és főiskolai hallgatók (orvosok, jogászok, tanárok stb.) ha gyakornoki fizetésük a havi 500 Ft-ot meghaladja; m) a nevelésbe vett gyermekek; n) a szakszervezeti kezelésben levő művelődési otthonok és közművelődési könyvtárak dolgozói; o) a SZOT Munkavédelmi Intézetének dolgozói; p) azok a közalkalmazottak, akiket határozott időtartamra, vagy meghatározott munkára, vagy napi nem teljes munkaidővel munkaszerződéssel alkalmaztak. Igény jogosultság szüneteltetése 4. §. (1) A három hónapnál hosszabb időre illetmény nélkül szabadságolt, az állásából fegyelmi úton felfüggesztett, a letartóztatott, illetőleg a szabadságvesztésre ítélt dolgozónak és igényjogosult családtagjainak az igazolványra való jogosultsága szünetel. Katonai szolgálatra bevonultak jogosultsága. t. §. (1) Az első tényleges katonai szolgálatra bevonult közalkalmazott nem jogosult az igazolvány használatára. Az ilyen személy birtokában levő tárgyévre érvényesített igazolványt köteles munkáltatójának megőrzés végett beszolgáltatni. (2) Az első tényleges katonai szolgálatra bevonult közalkalmazott felesége az igazolvány használatára csak akkor jogosult, ha a dolgozó bevonulásának időpontjában is vele közös háztartásban együtt élt, önálló keresete nincs és ellátatlan gyermeke van. A kedvezményre jogosultság elbírálásánál valamennyi feltételt igazolni kell. (3) A három hónapos katonai továbbképzésre bevonult közalkalmazottak és családtagjai az igazolvány használatára jogosultak maradnak. II. Nyugellátásra igényt szerzettek jogosultsága 6. §. (1) A nyugellátásra igényt szerzett közalkalmazottak és Igényjogosult családtagjaik a tárgyévre érvényesített igazolvány használatára annak érvénytartamáig jogosultak. (2) A tárgyévben nyugdíjazottak 18. életévüket betöltött gyermekei az igazolvány használatára csak az 1. § (2) valamint (5)—(12) bekezdésben előírtak szerint jogosultak legtovább azonban a birtokukban levő igazolvány érvénytartamáig. (3) Az év közben elhalt dolgozók és nyugdíjasok özvegyeinek, illetőleg gyermekeinek (árváinali) az igazolvány használatára való jogosultsága azonos a nyugellátásra igényt szerzett közalkalmazottak és igényjogosult családtagjainak jogosultságával. III. Eljárás vitás esetekben 7. §. (1) Az igazolványra való igényjogosulteág kérdésében, ha vita merül fel, a Pénzügyminisztérium véleménye aa irányadó. IV. Térítési díj 8. §. (1) Az igazolvány térítési díja Igazolványonként és évenként 60 Ft, amelyből a Pénzügyminisztérium a Magyar Államvasutak részére az állami költségvetés terhére évenként és igazolványonként 40 forintot megtérít. (2) Az 1. §. (1) bekezdésének a)—f) pontjai alapján jogosult dolgozót igazolványonként és évenként 20—20 Ft térítés terheli. A háromnál több gyermekes igényjogosult részére a negyedik és a többi gyermek igazolványát térítés nélkül kell kiadni, ha már három gyermeke igazolj ványát a tárgyévre kiállította, illetve érvényesítette. Az ilyen igazolványok után a Pénzügyminisztérium a Magyar Államvasutak részére térítést nem ad. Kiállítási és késedelmi díj 9. §. (1) A Magyar Államvasutak a 8. § (1)—(2) bekezdésében meghatározott térítési díjon felül az igazolvány kiállításáért 5 Ft kiállítási díjat, érvényesítéséért 3 Ft érvényesítési díjat — a kiállítás, vagy az érvényesítés késedelmes igénylése esetén 5 Ft késedelmi díjat számít fel. Ezek a költségek az igazolványra jogosultakat terhelik, éj így az állami költségvetés terhére nem számolhatók el.' (2) A késedelmi díj csak az igényjogosurtság kezdetét követő két hónap eltelte után számítható fel. Nem kell azonban a késedelmi díjat felszámítani akkor, ha az igazolvány kiállítását, illetve érvényesítését a jogosult jar nuár 1. és március 31. közötti időszakban kéri. (3) A jogosultnak már kiszolgáltatott igazolványokért befizetett térítési és kiállítási díj vissza nem téríthető. (4) A negyedik és a többi gyermekek részére kiállított igazolványokért kiállítási díj nem számítható fel. (5) Az (1) bekezdésben foglalt késedelmi díjat a negyedik és többi gyermek igazolványa késedelmes igénylése esetében is fel kell számítani. (6) Nem számítható fel a késedelmi díj, ha az érvé-' nyesítési díj befizetése a postai befizetési lap „Elismervény" szelvényéből megállapíthatóan az igazolványok ér» vényesítésére előírt időben történt meg. V. Az igazolványok igénylése 10. §. (1) Az igényjogosult az igazolvány kiállítását és érvéJ nyesítését munkáltatója útján igényelheti. (2) Az igényjogosultságot az iletékes llletményszámJ. fejtő hely és a munkáltató szerv vezetője együttesen kötelesek igazolni. Ahol a munkabéreket központi illetmény hivatalok számfejtik, az igényjogosultságot a munkáltat* szerv vezetője igazolja.