Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 55. szám

994 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 55. szám és összetételére vonatkozó számításai — a vállalatok, szövetkezetek terv-prognózisaival szemben — reálisnak bizonyultak. A vállalatok tevékenységük során nem eléggé vették figyelembe a minisztérium év elején kialakított kereskedelempolitika követelményeit, ez is hozzájárult egyes ellátási problémák keletkezéséhez. A lakosság kereslete és ennek megfelelően a kiskereskedelmi értékesítés különösen az I. félévben hullámzó, egyenetlen volt. Egyes hónapokban az áruértékesítés 20—30%-kal növekedett, de voltak olyan hónapok is, amikor a vállalatok többsége az előző év azonos hónapjánál kisebb összegű forgalmat bonyolított le. A kiskereskedelmi értékesítés összetétele folyó áron a tervezettől alig tért el. Az élelmiszerek értékesítése az előirányzottnál mintegy 1%-kal gyorsabb ütemben fejlődik Ezen belül a vendéglátó forgalom a tervezett 6°/0-kal szemben legalább 9%-kal haladja meg az 1968. évit. Ebben szerepe van az idegenforgalom jelentős fejlődésének. A vegyesiparcikkek értékesítése a vártnál valamivel mérsékeltebben mintegy 10—11%-kal nő, a ruházati cikkekből a kereslet a tervben számoltnál kissé élénkebb, a forgalom így mintegy 9—10%-kal emelkedik a múlt évhez képest. Továbbra is érvényesült az a tendencia, amely szerint a kereskedelmi szövetkezetek az állami kiskereskedelemnél jóval gyorsabb ütemben növelik forgalmukat. Ebben a mezőgazdasági területek fejlesztésén, a mezőgazdasági lakossági jövedelememelkedésén túlmenően szerepet játszott, hogy a szövetkezetek az elmúlt két évben korszerű, nagy üzletekkel bővítették hálózatukat. A fogyasztási szövetkezetek az idén az elmúlt évinél mintegy 12, az állami vállalatok pedig kb. 8—9%-kal nagyobb forgalmat bonyolítanak le. A lakosság áruvásárlásain kívül a közületi értékesítés több, mint 20%-os növekedése is szerepet játszott az iparcikk-forgalom fejlődésében. A kiskereskedelemben forgalomba hozott árucikkek árszínvonala a terv számításainak megfelelően mintegy 1,5%-kal emelkedik. Ebben szerepet játszottak az év első felében a zöldség-gyümölcsfélék viszonylag magas árai és az egyes árucsoportokban az eladási árak átlagosnál magasabb emelkedése. A ruházati cikkek árszínvonala például mintegy 3%-kal haladja meg az elmúlt évi szintet. Az árszínvonal emelkedésben központi hatások, termelői és kereskedelmi válalati döntések egyaránt szerepet játszottak. A piaci helyzetet kihasználva egyes ruházati termékek árát a kereskedelmi vállalatok egy része az indokoltnál is jobban emelte. Ezek az árdöntések a lakosság jogos kritikáját váltották ki, különösen azért, mert a kialakult piaci helyzethez, a nem megfelelő felkészüléssel, maguk a vállalatok is hozzájárultak. A termelő és kereskedelmi vállalatok tartós árcsökkentéseket alig alkalmaztak. A lakosság áruellátása élelmiszerekből kielégítőnek és tendenciájában fejlődőnek minősíthető. Tavasszal a tárolt zöldség, burgonya és gyümölcs készletek részben a késői kitavaszodás miatt hetekkel az új termés megjelenése előtt elfogytak. A kedvező zöldság-gyümölcs termés eredményeként a tavaszi ellátási hiányok azonban év közepétől megszűntek. Az élelmiszerek közül jelenleg főként a sertéshús és a sertéshús-készítmények elégtelen kínálata okoz ellátási problémát. Ruházati cikkekből a forgalom gyorsütemű növekedése az árukínálat fejlődését is jelzi. Ezt a nagyvolumenű és egyes hónapokban erősen hullámzó forgalmat azonban főleg a tavaszi csúcsforgalom idején a kereskedelem egyes szezoncikkekből, az előző évinél hiányosabb választékkal bonyolította le. Szerepet játszik az ellátási hiányoságokban, hogy néhány nagyipari vállalat által termelt, korszerű termék (kötöttáruk, nylon alsóneműek) termelői kínálata az export és a hazai igények kielégítésére évek óta nem elegendő. E mellett egyes szabályozók, a finanszírozás rendszere és egyes esetekben a hitelezési gyakorlat a kereskedelmi vállalatokat túlzott mértékű készletcsökkentésre ösztönözte. E tendenciát fokozta a vállalatok részéről a kellő előrelátás hiánya, valamint az anyagi érdekeltség egyoldalú értelmezése. A kereskedelmi vállalatok nagy része a reálisan várhatónál alacsonyabb forgalomra készült fel és beszerzéseit is ennek megfelelően irányozta elő. A ruházati kiskereskedelem az év nagy részében az 1988-as, a nagykereskedelem annál lényegesen, kb. 15%-kal alacsonyabb készletszinttel bonyolította a 9—10%-kal nagyobb kiskereskedelmi forgalmat. E helytelen magatartás következtében még olyan termékekben is előfordultak választéki, sőt egyes termékekben mennyiségi hiányok is, amelyekből — időben feladott rendelésekkel — több árualapot lehetett volna biztosítani. A vegyes iparcikkek közül számos termékben javult az ellátás. így háztartási és vegyi cikkekből számos új, korszerű választék jelent meg a piacon és egyes cikkek árai is csökkentek. Javult a kínálat feketefémekből, különböző kultúrcikkekből is. Már a terv készítésénél is figyelembe vett ellátási hiányok egyes építőanyagokból, személygépkocsikból, valamint egyes korábban importált tartós fogyasztási cikkekből lényegében" fennmaradtak. Nem volt megoldott az ellátás import tüzelőből, hazai, jó minőségű szenekből, sőt készletezési és szállítási-szervezési hibákból eredően, a tüzelési szezon megindulása különleges központi intézkedéseket is követelt. Néhány tartós fogyasztási cikkből, továbbá egyes építő-