Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 54. szám

974 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 54. szám. — az általa kezdeményezett padlástérbeépítéssel vagy emeletráépítéssel lakást alakít ki, s e lakás megfelel a szolgálati lakásokra vonatkozó általános jogszabályi rendelkezések követelményeinek, a lakás szolgálati jellegét — a szerv kérelmére — el kell ismerni. Adott esetben a lakást ugyan nem közvetlenül a szerv építette, hanem csupán annak költségeit utalta át a tanácsnak, a költségek fedezése azonban egyértelmű a lakás építésével. Ennek megfelelően olyan lakás, amelynek építési költségeit az állami, társadalmi vagy szövetkezeti szerv a tanácsnak teljes egészében átutalta, s a lakás egyébként megfelel a szolgálati lakásra vonatkozó általános jogszabályi rendelkezések követelményeinek (a munkahely területén, vagy annak közelében épült, továbbá szolgálati lakásra jogosult dolgozó részére alakították ki azt), úgy az ilyen lakás szolgálati jellegét — a szerv kérelmére — el kell ismerni. Tény az, hogy az állami erőből épülő új lakások elosztásának rendjéről szóló 1074/1957. (VIII. 29.) Korm. számú határozat 1. pontja kimondja, hogy az állami erőforrásokból a tanácsok beruházásában épülő összes új lakások a tanácsi lakásalap növelésére szolgálnak és ezekből szolgálati jelleggel lakás nem utalható ki. Ez a tiltó rendelkezés azonban csak a célcsoportos lakásberuházási keretből épült lakásokra vonatkoztatható, s nem vonatkozik a vállalatok és egyéb költségvetési szervek által átutalt pénzügyi forrásokból épült lakásokra. Megjegyzendő, hogy a tanácsok számára nem kötelező, hogy a vállalatok és egyéb költségvetési szervek szóban levő ajánlatát elfogadják és azokkal e tárgyban megállapodást kössenek. Amennyiben a vállalatok és egyéb szervek által felajánlott anyagi eszközöket a tanács — kapacitás hiánya, vagy más ok miatt — többletlakás felépítésére nem tudja felhasználni, vagy a vállalatok, illetőleg egyéb szervek ez irányú ajánlatát elháríthatja. 44. Mely lakáskeretből kell az 1.074/1957. (VIII. 29.) Korm. számú határozat 5. pontjában említett 10%-os részesedést a tanács részére leadni. Az állami erőből épülő új lakások elosztásának rendjéről szóló 1.074/1957. (VIII. 29.) Korm. számú határozat 5. pontja kimondja, hogy a különböző minisztériumok által a saját beruházásukban épített új lakáskeretből — figyelemmel arra, hogy a tanácsi szerveknek ki kell elégíteniük olyan igényeket is, amelyek a tárcák hatáskörét meghaladják —• a minisztériumnak az új lakások 10%-át — amennyiben a részesedés legalább két lakást jelent — a tanács rendelkezésére kell bocsátania. A részesedésből eredő lakásokat a tanácsnak orvosok^ pedagógusok, rendőrök stb. elhelyezésére kell felhasználnia. Később — abból a célból, hogy az összefüggő területeken folyó lakásépítkezések, továbbá az új lakások használatához nélkülözhetetlen alapközművek, valamint járulékos és kapcsolódó létesítmények tervezése megfelelően egybehangolható legyen — a Gazdasági Bizottság az 5/1960. (XII. 8.) G. B. számú határozatával a beruházói feladatoknak — bizonyos szűkebb körű kivételektől (Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium építkezései stb.) eltekintve — általánosságban a tanácsok hatáskörébe való utalását rendelte el. A szakminisztériumok igényeinek kielégítését célzó lakásépítkezéseknek a tanácsok végrehajtó bizottságai beruházási szerveinek hatáskörébe történt utalása a kormányhatározat alkalmazása szempontjából bizonytalanságot okozott. Ez okból az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Lakás- és Kommunálisügyi Főosztálya a Tanácsok Közlönye 1964. évi 14. számában közzétett 34; számú elvi állásfoglalásában oly értelmű irányító rendelkezést adott ki, miszerint az olyan új lakásokat, amelyek bár a tanács beruházásában, de a szakminisztérium által átadott beruházási keretből épültek, a kormányhatározatban foglalt elosztási szabályok alkalmazása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha azokat a beruházási keretet átadó szakminisztérium a saját beruházásában építette volna. Ez más szóval azt jelenti, hogy a ta-