Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)
1969 / 54. szám
54. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 959 A szabványosítás célja, tárgyai 1. §• (1) A szabványosítás célja rendszeresen ismétlődő műszaki-gazdasági feladatokra az érdekeltekkel egyeztetett egységes megoldási módok meghatározása és ezek következetes alkalmazása. Az állami szabványokban olyan megoldási módokat kell meghatározni, amelyek egységes alkalmazása legeredményebben szolgálja a népgazdaság érdekeit. (2) A szabványosítással elő kell segíteni — a műszaki fejlesztési feladatok és koncepciók megvalósítását, — a termelés gazdaságosságát, — a gazdasági kapcsolatok műszaki megalapozottságát és koordinációját, — a minőség fejlesztését, — a fogyasztók érdekeinek védelmét, i— az élet, az egészség és a vagyon védelmét, — a nemzetközi munkamegosztás és együttműködés érdekében elfogadott nemzetközi egységesítési ajánlások és határozatok hazai érvényesítését. (3) A szabványosítás tárgyai: a) termékekre, létesítményekre vonatkozó műszaki (minőségi, csatlakozási, cserélhetőségi) követelmények, vizsgálati módszerek, minősítési feltételek, megnevezés, megjelölés, a kezelés és a megóvás (csomagolás, szállítás, tárolás) módja, b) termékek választéka, c) a munkavédelem, az élet-, egészség- és vagyonvédelem érdekében támasztott — termékekre, létesítményekre, munkálatokra vonatkozó •— műszaki követelmények, d) műszaki és gazdasági tevékenység körében használt kifejezések és fogalmak, ezek jelölése, jelképe, ábrázolás- és írásmódok, műszaki mérési és számítási módok, e) dokumentációs és más rendszerező módszerek, ügyviteli eszközök Állami szabványok 2. § (1) Állami szabványt a Magyar Szabványügyi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnöke, valamint a gazdasági és az államigazgatási ágazatokat vezető miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői (a továbbiakban: ágazati miniszter) bocsáthatnak ki. (2) A Hivatal elnöke Magyar Népköztársasági Országos Szabványt (a továbbiakban: országos szabványt), az ágazati miniszter ágazati szabványt bocsát ki. (3) Azokat a megoldási módokat, amelyek az egész népgazdaság vagy több gazdasági ágazat szempontjából alapvető fontosságúak vagy jelentős fogyasztói érdekeket érintenek, országos szabványban kell meghatározni. (4) Állami szabványt, ha miniszter vagy országos hatáskörű szerv vezetője hatósági jogkörét érinti, vele egyetértésben kell kibocsátani. (5) Ágazati szabvány nem tartalmazhat országos szabvánnyal ellenkező előírást. (6) Az állami szabványt a kibocsátó hatóság utasítással lépteti hatályba, módosítja és helyezi hatályon kívül. Az utasítást közzé kell tenni a Hivatal hivatalos lapjában. Vhu. 1. §. (1) Ez az utasítás a nehézipari ágazati — ezen belül a bányászati, ide értve a földtani kutatást is, a villamosenergiaipari, az atomenergetikai, az energiagazdálkodási, a távbeszélőszolgáltatási, az alumíniumipari, a kőolaj- és gázipari, a vegyipari — tevékenység körében végzett ágazati szabványosítást szabályozza. Az e körben kibocsátott ágazati szabványok jelzése: NIMSZ, az iparág jelzőszáma és a szabvány sorszáma. (2) A földtani kutatási szabványosításról a Központi Földtani Hivatal gondoskodik. Az állami szabványok hatálya 3. §• (1) Az állami szabványok hatálya az állami szervekre, valamint az állami, szövetkezeti és társadalmi gazdálkodó szervezetekre terjed ki. (2) A kibocsátó hatóság az állami szabvány hatályát kiterjesztheti a magánkisiparra és a magánkereskedelemre is. Erről az érdekelt kisiparosokat és magánkereskedőket érdekképviseleti szervük útján értesíteni kell. Vhu. 2. §. Ha az ágazati szabvány hatálya kiterjed a magánkisiparra, a magánkereskedelemre, vagy mindkettőre, ezt a szabványban is közölni kell. 4. §• (1) Az állami szabvány a népgazdaságban általában mértékadó megoldási módot tartalmazza. A szerződéseket az állami szabvány hatálybalépése után a szabvány szerint kell teljesíteni, feltéve, hogy a szerződő felek eltérően nem állapodtak meg (diszpozitív hatály). Ez a rendelkezés a szabvány közzététele előtt kötött szerződésekre nem vonatkozik. Az állami szabványtól az érdekeltek — a kötelező hatályú szabványra vonatkozó rendelkezések, valamint a jelen szakasz (2) bekezdésének korlátai között — eltérhetnek.