Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 53. szám

9-atii TAJMACSuK £épes, illetőleg cselekvőképtelen személy helyett Kiás is előterjeszthet-e magánindítványt. ; A Tv-nek ez a szakasza nem értelmezhető akként, hogy a korlátoltan cselekvőképes, vagy pedig ^cselekvőképtelen sértett helyett a törvényes képjyiselő ne terjeszthetne elő magánindítványt. | Az ellenkező álláspont ugyanis arra a nyilvánvalóan elfogadhatatlan eredményre vezetne, hogy cselekvőképtelen (korlátoltan cselekvőképes) szejmély sérelmére elkövetett szabálysértés esetén az elkövető nem lenne felelősségre vonható. [A Tv 36. §-ához: 1. A kisipari szövetkezetek tagjai vagy alkalmazottai által elkövetett, korábban a munkavédelmi szervek hatáskörébe tartozó szabálysértések elbírálása a tariács vb igazgatási osztálya (továbbá: a nagyközségi szakigazgatási szerv) hatáskörébe tartczik A kisipari, valamint az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetekkel, továbbá ezek szöyetségeivel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 1030/1969. (VIII. 17.) Korm. számú határozat VII. Záró rendelkezések c) fejezete 2. pontjának 28. bekezdése értelmében a R 16. §-a (2) bekezdésének és 77. §-a (2) bekezdésének a kisipari szövetkezeti munkavédelmi felügyelet hatáskörére vonatkozó rendelkezése hatályát vesztette. Ennek következtében a kisipari szövetkezeti munkavédelmi felügyelet szabálysértési hatósági jogköre gyakorlatilag megszűnt. Miután a Tv 29. §-ában foglaltak alapján a tanács vb igazgatási osztálya általános hatáskörű szab iysértési hatóság, ezért a kisipari szövetkezetek tagjai vagy alkalmazottai által elkövetett mr. .: a védelmi szabálysértések elbírálása is az igazgatási osztály hatáskörébe, illetőleg a 27/1969. (VIII. 14.) Korm. számú rendelet 1. §-a alapján a nagyközségi tanács vb szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozik. A Tv 87. §-ához 1. A tanácsi szabálysértési hatóságok a kettős hatáskörbe tartozó szabálysértések miatt hozzájuk tett feljelentéseket kötelesek elbírálni A tanácsi szabálysértési hatóságok a kettős hatáskörbe — pl. a kereskedelmi felügyelőségekhez is — tartozó szabálysértés miatt hozzájuk tett feljele" rtéseket a hatáskörrel bíró másik hatósághoz nem tehetik át azon a címen, hogy a cselekmény elbírálása annak a hatáskörébe is tartozik. A hivatkozott szakasz (4) bekezdése értelmében azonban a hatóság — ha az adott cselekmény elbírálása nem tartozik kizárólagos hatáskörébe — az ügyet a tanácsi szabálysértési hatósághoz teheti át, ha ,«zt az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja. KÖZLÖNYE 53. szám. A Tv 105. §-ához: 4. Bűnszövetség az is, ha az elkövetők bűntetti értékhatárt el nem érő, szándékos, tulajdon elleni cselekményeket szervezetten követnek el, illetve erre nézve előzetesen megállapodnak Jelen szakasz (3) bekezdésének a) 2. pontja szerint „nem szabálysértés a cselekmény, ha a lopást, sikkasztást, csalást, a szándékos rongálást vagy a hűtlen kezelést bűnszövetségben (Btk. 114. §) követték el". Nyilvánvaló, hogy a törvény szövegének a bűnszövetségre utaló kifejezett rendelkezését csak úgy lehet értelmezni, hogy bűnszövetségben elkövetettnek kell minősíteni a tulajdon elleni cselekményt akkor is, ha az a bűntetti értékhatárt nem éri el. Tehát ily módon történő elkövetés esetén a cselekmény nem szabálysértés, hanem bűntett. A R 120. és 131. §-ához: 1. Vásárlók megkárosítása és élelmiszer minősé' gének megrontása szabálysértések elhoAárolása A R 120. §-ában meghatározott tényállás szerint szabálysértést követ el, aki a kiskereskedelem, vendéglátóipar körében — többek között — az áru minőségének megrontásával, a vásárlót megkárosítja. A R 131. §-ában meghatározott szabálysértést, az élelmiszer minőségének megrontását pedig az valósítja meg, aki az előírtnál rosszabb minőségű élelmiszeripari terméket, jó minőségű termékként való forgalombahozatal céljából előállít, vagy forgalomba hoz. A gyakorlatban bizonytalanság tapasztalható annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy mikor kell az egyik és mikor a másik szabálysértést megállapítani. A két szabálysértés elhatárolásánál abból kell kiindulni, hogy a minőségrontás mikor következett be. Ha már az élelmiszeripari termék előállításakor — tehát pl. a szódavíz gyártásához kevesebb szénsavat használtak, a péksüteménybe kevesebb zsiradékot tettek —, akkor az ilyen termék forgalombahozatala a R 131. §-a szerint minősül szabálysértésnek. Ha azonban a minőségrontás utólag történt, tehát az eredetileg jó minőségben elkészített élelmiszeripari terméket később teszik csökkent értékűvé, akkor a minőség megrontása a R 120. §-ában meghatározott vásárlók megkárosítása szabálysértését valósítja meg. Pl., ha a borhoz az üzletben vizet öntenek, vagy ha az égetett szeszesitalt más, gyengébb minőségű itallal keverve árusítanak jó minőségűnek megfelelő elnevezéssel és áron. Dr. Kovács Tibor s. k., a Mintóztertanács Tanácsszervek Osztályának helyettes vezetője