Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 53. szám

946 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 53. szám. 5. §. Ha az üzem szennyezett vizet használ fel, kérelmére a vízkivétel helyén is vízmintát kell yenni. 6. §. (1) Az üzem jogosult arra, hogy a vett vízmintából ellenőrző vizsgálat céljára megfelelő mennyiséget igényeljen. (2) A minták vételére, valamint azok elemzésére a mindenkor érvényes műszaki előírások és szabványok az irányadók. (3) A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni. (4) A vízminták vizsgálatát a hatályos jogszabályokban foglalt elhatárolás szerint a vízügyi igazgatóság, illetőleg az egészségügyi szervek laboratóriuma végzi. 7- §• (1) Ha a vízminták vizsgálata szerint az üzem által kibocsátott szennyvíz szennyezőanyag tartalma a határértéket meghaladja, a szakágazat az ellenőrzés során tett megállapításairól szakvéleményt készít, és azt a vizsgálat befejezése után 15 napon belül az üzemnek megküldi. (2) Az üzem a szakvéleményre 8 napon belül észrevételt tehet. Ha az észrevétel megalapozott és az ügy érdemi elbírálása szempontjából lényeges, a vitás kérdést 30 napon belül — szükség esetén újabb helyszíni ellenőrzéssel — tisztázni kell. 8- §• (1) Ha a helyszíni ellenőrzést követően az üzem által kibocsátott szennyvíz mennyisége vagy minősége hátrányosan változik, az ellenőrzést újból le kell folytatni. (2) Ha az üzem a helyszíni ellenőrzést követően a befogadó káros szennyezését megszüntette vagy a szennyezés mértékét lényegesen csökkentette — a költségeknek a vízügyi igazgatóságnál történő egyidejű letétbe helyezése mellett — újabb ellenőrzés megtartását kérheti. Ha az újabb ellenőrzés eredménye szerint a kérelem megalapozott, a letétbe helyezett összeget az üzemnek vissra kell utalni. (3) Az újabb ellenőrzésre a 4., 6. és 7. §-ban foglaltak az irányadók. (4) Ha a szakágazat újabb helyszíni ellenőrzést Dem tartott, illetőleg az üzem ennek megtartását nem kérte, a szennyezés mértékének vagy minőségének az ellenőrzést követő változása a Szennyvízbírság kiszabására irányuló hatósági eljárás során nem vehető figyelembe. 9. [ (1) A szakágazat fertőzés vagy káros szennyezés esetében az ügyben keletkezett összes iratokat a szennyvízbírság kiszabására irányuló javaslattal folyamatosan, de legkésőbb a helyszíni ellenőrzést követő év január 31. napjáig a vízügyi igazgatóság hatósági szervének adja át. (2) Ha a szakágazat a helyszíni ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a 32/1964. (XII. 13.) Korm. számú rendelet 63. § b) pontjában meghatározott valamely intézkedés megtétele szükséges, az eljárás lefolytatására a vízügyi igazgatóság hatósági szervének haladéktalanul javaslatot tesz. 10. §. (1) A szennyvízbírságot egy évre, az ellenőrző vizsgálatot követő évben, idényüzemnél az idény tartamára, az idény befejezésének évében kell kiszabni. A szennyvízbírságot kiszabó első fokú határozatot április 30. napjáig, idényüzemnél az idény befejezését követő három hónap alatt ki kell adni. (2) A szennyvízbírság egy évi (idényre szóló) összege a) a befogadóba egy nap alatt bebocsátott szennyező anyag — határértéket meghaladó — kilogrammban kifejezett mennyiségének, b) a tárgyévi, illetőleg idény alatti tényleges üzemnapok számának, c) a szennyezőanyagra megállapított bírságtételnek és d) a rendelkezés mellékletében meghatározott módosító tényezők számszerű értékének a szorzata. 11. §• Ha a kibocsátott szennyvízben levő többféle szennyezőanyag külön-külön meghaladja a határértéket, a bírságot minden egyes szennyezés után külön ki kell számítani. A bírság évi öszszege az így kiszámított bírságok együttes összege. 12. §. A szennyvízbírságot kiszabó határozatban meg kell jelölni a Vízügyi Alapnak azt a számláját, amelyre a bírságot be kell fizetni, és utalni kell a fellebbezés illetékkötelezettségére. 13. §. Az egyedi határérték megállapítására irányuló kérelmet a területileg illetékes vízügyi igazgatóságnál kell benyújtani.