Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)

1968 / 27. szám

690 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 27. szám. b) az előző bekezdésben nem említett, az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium felügye­lete alá tartozó ipari vállalatokra, valamint az Or­szágos Műemléki Felügyelőségre; c) a kommunális szolgáltató vállalatok közül az Ingatlankezelő, zöldterületgazdálkodási, köztiszta­sági, kéményseprő, temetkezési, takarító főtevé­kenységet folytató vállalatokra, illetve költségve­tési üzemekre a (továbbiakban együtt: vállalat) terjed ki. A térítésre jogosultak köre 2. §• (1) Saját szerszám használatáért költségtérítés­ben (a továbbiakban: szerszámhasználatí díj) kell részesíteni azokat a dolgozókat, akik a vállalat — kollektív szerződésben rögzített — rendelkezése alapján a munkakörükbe tartozó feladatok (mun­kák) elvégzéséhez saját tulajdonukban levő kézi szerszámot, segédeszközt stb. (a továbbiakban: szerszámot) használnak. (2) A szerszámhasználati díjra jogosultak körét a munkák ellátásához ténylegesen szükséges szer­számok alapján kell meghatározni. A térítés mértékének megállapítása 3. §. (1) A szerszámhasználati díj mértékét abszolút összegben vagy a törzsbér százalékában, a szer­szám mindenkori tényleges beszerzési ára, karban­tartási költsége és az elhasználódási idő alapján a vállalatnak (költségvetési üzem esetében az ala­pító tanács végrehajtó bizottságának engedélyével) kell megállapítania. (2) A szerszámhasználati díjat — az előző be­kezdésben előírt szempontok alapján — átalány­ban is meg lehet állapítani azoknak a dolgozóknak, akik adott szakmán belül több feladatot látnak el (pl. kőműves rendszeresen egyaránt végez falazó, vakoló és szerelő-kőműves munkát). (3) A szerszámhasználati díj mértéke — havi átlagban — abszolút vagy százalékos érték eseté­ben a vállalatnál ilyen térítésben részesülők kere­setének 3%-át, átalány esetében pedig dolgozón­ként a havi 100 Ft-ot nem haladhatja meg. A dolgozók szerszám-ellátása 4. §. (1) A vállalat meglevő készletéből, illetőleg köz­ponti beszerzés útján dolgozóit munkájuk végzé­séhez szükséges szerszámokkal csak a tényleges beszerzési költségek térítése ellenében láthatja el. Használt szerszám árát a használhatósági százalék figyelembevételével kell megállapítani. (2) A készletből, illetőleg központi beszerzés út­ján juttatott szerszámok árának megtérítésére a vállalat a dolgozóknak részletfizetést is engedé­lyezhet. Szerszámhasználati díj költségeinek elszámolása 5. §. (1) A dolgozóknak kifizetett szerszámhasználati díjat üzemi általános költségként, illetőleg az épí­tőipari vállalatoknál az építésvezetőség általános költségei között kell elszámolni, a költségnem számadásban pedig a bérjellegű egyéb költségek között kell kimutatni. (2) A szerszámhasználati díj elszámolásával kap­csolatos könyvelések, valamint a térítés ellenében átadott szerszámok részletekben történő törlesz­tése miatt keletkezett munkavállalói tartozások nyilvántartási módjára az érvényes ágazati szám­lakeretben foglalt előírások az irányadók. (3) Költségvetési üzemeknél ennek az utasítás­nak alkalmazása a költségvetési előirányzat módo­sítását nem eredményezheti. Egyéb rendelkezések (1) A saját szerszám használatának és a szer­számhasználati díj fizetésének rendjét, valamint az érintett munkakörök (szakmák) és szerszámok jegyzékét a vállalati kollektív szerződésben kell szabályozni, (2) Ez az utasítás kihirdetése napján lép hatály­ba; ezzel egyidejűleg a 74/1958. (Ép. Ért. 51.) ÉM számú utasítás és a 42/1965. (Ép. Ért. 27.) ÉM szá­mú utasítás hatályát veszti. Bondor József s. k.; építésügyi és városfejlesztési miniszter

Next

/
Thumbnails
Contents