Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)

1968 / 27. szám

678 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 27. szám. jebb a vásárcsarnok vagy piac nyitvatartása idején érvényes. (2) A kereskedő nyitvatartási kötelezettségének «— megszakítással — napi két időszakban is eleget tehet. (3) A kereskedőnek idényjellegű üzletét csak az idényben kell nyitvatartania. (4) A kereskedő üzlethelyiségének külső részén köteles a nyitvatartás idejét szembetűnő módon úgy feltüntetni, hogy zárvatartás idején is olvasható legyen. (5) Haláleset vagy orvosi bizonyítvánnyal igazolt betegség, valamint üdülés esetén a kereskedő üzletét az I. fokú hatósághoz egyidejűleg tett bejelentés mellett zárva tarthatja. (5) Egyéb indokolt esetben (vásáron árusítás, árubeszerzéssel kapcsolatos utazás stb.) az üzlet kötelező nyitvatartása alól az I. fokú hatóság a kereskedő kérelmére akár meghatározott időre, akár egyes meghatározott napokra határozatlan időre felmentést adhat. (7) Az üdülés címén a zárvatartás évi 24 munkanapot nem haladhat meg. (Tvr. 13. §-hoz) 17. §. (1) Az iparigazolványt a miniszter által meghatározott irányelveknek megfelelően a járási (városi, városi kerületi) vagy a községi tanács végrehajtó bizottsága adja ki illetékes szakigazgatási szerve (a továbbiakban: I. fokú hatóság) útján. (2) A megyei tanács végrehajtó bizottsága az I. fokú hatósági jogkört az 1. számú mellékletben *-gal megjelölt szakmák tekintetében a községi tanács végrehajtó bizottsága hatáskörébe utalhatja; ez esetben a II. fokú hatósági jogkört a járási tanács végrehajtó bizottsága gyakorolja illetékes szakigazgatási szerve útján. (3) A fővárosi tanács végrehajtó bizottsága Budapest egész területén egy kerületi tanács végrehajtó bizottsága hatáskörébe utalhatja a) a kizárólag vásározó tevékenységet folytató budapesti állandó lakos folyamodók és b) egyéb olyan szakmában működő budapesti lakos folyamodók iparkérelmének elbírálását és az iparigazolványok kiadását, akik tevékenységüket szakmájuk jellegénél fogva (gyűjtőkereskedők 6tb.) általában vidéken folytatják. (Tvr. 14. §-hoz) 18. §. (1) Az I. fokú hatóság az iparkérelem tárgyában hozott döntéséről a folyamodót határozatban értesíti, a határozatban döntését érdemben meg kell indokolnia. (2) Ha az I. fokú hatóság a folyamodó kérelmét teljesíti, a határozatnak az egyéb törvényes kelléJkeken kívül tartalmaznia kell a) a folyamodó családi és utónevét — asszonynál leánykori nevét is —, lakcímét, születési helyét és idejét, b) az engedélyezett szakma meghatározását, c) az engedélyezett telephely pontos megjelölését (utca, házszám), illetőleg, ha a folyamodónak telephelye még nincs, rendelkezést arra nézve, hogy a határozat kézbesítésétől számított 90. napig be kell jelentenie, hogy hol rendelkezik telephelylyel; ha e határidőig a folyamodó nem igazolja, hogy telephellyel rendelkezik, a határozat — a 7. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak kivételével — hatályát veszti, d) utalást arra, hogy a kereskedés gyakorlását csak az iparigazolvány kézhezvételét követően szabad megkezdeni, e) képesítéshez kötött szakmánál annak a megállapítását, hogy a folyamodó az iparigazolvány elnyeréséhez szükséges képesítést (szakbavágó gyakorlatot), egyéb szakmánál a szakismeretet (szakmai gyakorlatot) igazolta. (3) A jelen rendelet végrehajtása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók. (Tvr. 15. §-hoz) 19. §. (1) Iparigazolványt az I. fokú hatóság a szükségletnek megfelelően a) a lakosság jobb ellátása, b) a helyi árualapok feltárása, c) az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi hálózat hiányának pótlása, valamint a verseny élénkítése, d) a magánkisiparosok anyag- és áruellátásának javítása, ej a jogosulatlan kereskedések helyzetének rendezése érdekében adhat ki. (2) Iparigazolvány — az előző bekezdésben meghatározott célok érdekében — elsősorban a következő helyeken adható: aj a városok peremterületén, b) falvakban, c) a magánerőből épült — állami és szövetkezeti kiskereskedelmi hálózattal el nem látott — új lakótelepüléseken, d) tanyavilágban, e) üdülő-, kiránduló- és nyaralóhelyeken. (3) Iparigazolvány kiadható annak az erkölcsileg megbízható személynek, aki jogerős bírói ítélettel kereskedői foglalkozásának gyakorlásától eltiltva nincs és 5 éven belül állam vagy vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélve nem volt, illetve nem esik a 6/1967. (XI. 15.) BkM számú rendelet hatálya alá, elsősorban akkor, ha a kereskedés folytatásához kellő szakismerettel (szakmai gyakorlattal) rendelkezik. (4) Azonos feltételek megléte esetén előnyben kell részesíteni a) a nemzeti gondozottat,