Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)

1968 / 27. szám

676 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 27. szám.' (2) Az I. fokú hatóság indokolt esetben a) megengedheti, hogy a kereskedő a kereskedést legfeljebb 90 napon át szüneteltesse, b) a kereskedés szünetelésére engedélyezett határidőt legfeljebb 90 nappal meghosszabbíthatja. (3) Az L fokú hatóság a kereskedés gyakorlásának megkezdésére vagy szünetelésére megállapított határidőt az üzlethelyiség (árusítóhely) hatósági engedélyezésével kapcsolatos eljárás, illetőleg az építés befejezéséig hosszabbíthatja meg még akkor is, ha ez a határidő a 90 napot meghaladja. (4) Az idényjellegű kereskedést csak az idényben kell folytatni; az idényen kívül a tevékenység engedély nélkül szüneteltethető. A kereskedő kérelmére az I. fokú hatóság igazolja, hogy a kereskedő idényjellegű kereskedését a holt idényben nem gyakorolja. (5) Ha az I. fokú hatóság a) a kereskedés gyakorlásának megkezdésére megállapított határidőt meghosszabbítja, b) a kereskedés szünetelését engedélyezi, illetőleg c) a kereskedés szünetelésére engedélyezett határidőt meghosszabbítja, az erről szóló határozatát mindazoknak meg kell küldenie, akiknek az iparigazolvány kiadásáról szóló határozatát megküldötte. (6) Ha a kereskedő a kereskedés gyakorlását katonai szolgálat teljesítése, vagy szülés miatt szünetelteti ennek időtartama a szünetelésre engedélyezett 90 napba nem számítható be. (Tvr. 4. §-hoz) 8. §. A kereskedő a kereskedést önként bármikor megszüntetheti; ennek időpontját az I. fokú hatóságnak — a megszűnéstől számított 15. napig az iparigazolvány egyidejű visszaszolgáltatásával — be kell jelentenie. 9- §• (1) Ha az I. fokú hatóság hiteltérdemlően tudomást szerez arról, hogy az iparigazolvány érvénye a Tvr. 4. § (1) bekezdése a)—c) pontjában foglaltak alapján megszűnt, továbbá, ha az I. fokú hatóság az iparigazolványt megvonja [Tvr. 4. § (2) bek.], erről határozatot kell hozni és azt mindazoknak meg kell küldeni, akiknek az iparigazolvány kiadásáról szóló határozatát megküldötte. (2) A megsemmisült, elveszett iparigazolvány helyett az I. fokú hatóságnak másodlatot kell kiállítania az államigazgatási ejárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései szerint. Az iparigazolványról másolat nem adható ki. (Tvr. 5. §-hoz) 10. §. (1) A kereskedő halála után a házastársnak vagy a gyámnak a kereskedés folytatását a kereskedő halálától számított 30 napig az I. fokú hatóságnál be kell jelentenie. (2) Az I. fokú hatóság az iparigazolványt megvonja, ha az életben maradt házastárs vagy a gyám a megkívánt, az 1. § (3) és (4) bekezdésében előírt feltétellel nem rendelkezik és a kereskedő halálától számított 30. napig e feltétellel rendelkező alkalmazottat nem vesz fel. (3) Az özvegyi jog az igazolt élettársat is megilleti. Az életben maradt házastársat (igazolt élettársat) az özvegyi jog haláláig megilleti még akkor is, ha újabb házasságot köt; az özvegyi jogon folytatott kereskedést azonban az új házastárs az özvegy halála után özvegyi jogon nem folytathatja.' (4) Ha a kereskedő halála után a kereskedést özvegyi jogon gyakorolják, az életbenmaradt házastársnak, illetőleg a gyámnak erről szóló bejelentését az I. fokú hatóságnak határozatban kell tudomásul vennie és a határozatot mindazoknak meg kell küldenie, akiknek az iparigazolvány kiadásáról szóló határozatát megküldötte. (Tvr. 7. §-hoz) 11. §• (1) Az iparigazolványban a kereskedő telephez lyét fel kell tüntetni. (2) A kereskedő telephelye a) üzlethelyiség vagy telek, b) közterület vagy közforgalom számára átenged dett terület (a továbbiakban: közterület) meghatá-rozott helye, c) vásárcsarnok vagy piac területe, illetőleg d) kivételesen a kereskedő állandó bejelentett lakása lehet. (3) Az üzlethelyiségek jobb kihasználása érdekében az iparigazolványon telephelyként feltüntetendő az az üzlethelyiség vagy telek is, amelynek a kereckedő csak egy részét használja (társbérlet^ albérlet stb.). (4) A dohányárus kivételével nem szabad telep-: helyként az iparigazolványon feltüntetni azt az üzlethelyiséget vagy telket, amelyben a kereskedő szakmájával azonos vagy rokonszakmabeli kereskedő, vagy ilyen kisiparos működik. (5) Ha a kereskedő telephelye vásárcsarnok vagy piac területén van, az iparigazolványon csak a vásárcsarnokot vagy piacot kell telephelyként feltüntetni; ennek területén belül a helyfoglalásra a piacigazgatási szabályok az irányadók. (6) Az iparigazolványon telephelyként a kereskedő kérelmére állandó bejelentett lakását szabad feltüntetni, a) ha a kereskedő kizárólag vásározó tevékeny-* séget folytat, b) gyűjtőkereskedőnél,