Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)

1968 / 61. szám

1442 TANÁCSOK KÖZLÖNYE gyes vállalkozásokat, illetőleg vállalatokat alapíthatnak, egyrészt szélesebb körben, mint eddig, másrészt pedig kevesebb adminisztratív kötöttséggel. 1. A társulások formái A szövetkezeti társulások tevékenységük körében ugyanazokat a feladatokat láthatják el, mint a termelőszövetkezetek. Különbség rendszerint annyiban jelentkezik, hogy a társulások nagyobb működési területen, de kevesebb feladatra szakosítva folytatják tevékenységüket. A szövetkezeti társulásoknak a Tv-ben nevesített formái: a) egyszerűbb gazdasági együttműködés, b) közös vállalkozás, c) szövetkezeti közös vállalat. Az egyszerűbb gazdasági együttműködés üzemi tevékenységére minden tekintetben a termelőszövetkezetekre megállapított feltételek az irányadók (R. 70. §), ezért a következőkben csak a közös vállalkozásra és a szövetkezeti közös vállalatra vonatkozó eltérő szabályokat ismertetjük. Szövetkezeti társulás más szocialista szervezettel közösen is alapítható, illetőleg a létrejött társuláshoz utóbb más szocialista szervezet is csatlakozhat, s ez esetben „vegyes szövetkezeti társulásról" beszélünk. Ha termelőszövetkezet és más szocialista szervezet közösen alapít társulást, úgy a társulásra az állami vállalatról szóló 11/1967. (V. 13.) Korm. számú rendelet szabályai az irányadók. Az együttesen alapított vegyes társulás létrehozásához a társulás fő tevékenysége szerint illetékes ágazati miniszter véleménye és a pénzügyminiszter hozzájárulása is szükséges (idézett rendelet 34—38. §). Ugyancsak az idézett kormányrendelet az irányadó abban az esetben is, ha a termelőszövetkezet csatlakozik állami vállalatok által létrehozott társuláshoz. A termelőszövetkezetek — vegyes társulási formaként — részt vehetnek egyesülésben, továbbá kereskedelmi társaság formájában alakuló közös vállalatban, amely lehet részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság. (Az egyesülésre és a közös vállalatra vonatkozó rendelkezések értelmezésit a 318/1967. PM számú közlemény tartalmazza; megjelent a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 1967. szeptember 6-i, 35. számában is.) A hatályban levő rendelkezés [35/1968. (IX. 27.) MÉM számú rendelet 1. § (2) bek.] szerint az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, valamint a kisipari szövetkezetek egymással és más szocialista szervezetekkel — tehát a termelőszövetkezetekkel is — szarvasmarha és sertés hizlalásra, továbbá szarvasmarha, sertés és borjú húsipari feldolgozása céljából csak a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előzetes engedélye alapján társulhatnak. Ha más szocialista gazdálkodó szervezet csatlakozik termelőszövetkezetek által alapított társuláshoz, akkor ez nem változtatja meg annak termelőszövetkezeti jellegét, tehát a társulásra változatlanul a Tv-ben és végrehajtási rendeleteiben foglalt szabályokat kell alkalmazni. A szövetkezeti társuláshoz való csatlakozás kérdésében az igazgató dönt. [11/1967. (V. 13.) Korm. számú rendelet 8. §•] 2. A társulások alapítása Mind a közös vállalkozás, mind a közös vállalat a nyilvántartásbavétel napján jön létre, s e társulások létesítéséhez, a működési szabályzat, illetőleg alapító okirat érvényességéhez hatósági jóváhagyásra nincs szükség. A törvény [Tv. 55. § (2) bek., 56. § (2) bek.] végrehajtási rendelkezései ugyanis egyfelől csak a működési szabályzat elkészítésével kapcsolatban utalnak a termelőszövetkezeti alapszabály elkészítésére vonatkozó rendelkezésekre, másfelől csak arra kötelezik az igazgatótanácsot, hogy az általa megállapított működési szabályzatot a vállalkozás nyívántartásba vétele végett a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályhoz benyújtsa. A nyilvántartásba vétel előtti eljárás mindkét társulási forma tekintetében lényegében azonos. A járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály a hozzá benyújtott működési szabályzatot (alapítási okiratot) — az állami felügyeleti jogkörében —* törvényességi szempontból megvizsgálja. Bizonytalanság és eltérő gyakorlat tapasztalható a társulás jogszerű létrejöttével kapcsolatban a Vhr. 99. § (5) bekezdésének és a Vhr. 112. §-ának az alkalmazásánál. Ennek oka, hogy a hivatkozott rendelethelyek a bejegyzésről rendelkeznek és nem szólnak a társulás létesítésének engedélyezéséről, csupán utalnak a R. 59. §-ára, amely pedig a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos külön engedélyre vonatkozik. Az itt foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazása érdekében abből kell kiindulni, hogy a közös vállalkozás működési szabályzat, a szövetkezeti közös vállalat pedig az alapító okirat alapján végzi tevékenységét. A működési szabályzatnak, illetőleg az alapító okiratnak kell tehát tartalmaznia a tevékenységi kört, s a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálynak azt kell vizsgálnia, hogy a folytatni kívánt tevékenység jogszerű-e. A bejegyzést megelőző vizsgálat során, amennyiben a tevékenység folytatása a R. 59. §-a alapján külön engedélyhez van kötve, ennek az engedélynek a meglétét is ellenőrizni kell. A külön engedély beszerzésére — a termelőszövetkezetekre vonatkozó szabályok szerint — a vállalkozásnál az igazgatótanács, a közös vállalatnál pedig a Vhr. 111. § (1) bekezdése szerint kijelölt személyek teszik meg a szükséges intézkedést. E társulások tekintetében tehát a járási végrehajtó bizottság a társulás létre] ötte (vagyis a nyilvántartásba vétel) előtt adja ki a külön engedélyt.