Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)

1968 / 61. szám

1440 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 61. szám. A jelenlegi hitelezési szabályok szerint a termelőszövetkezetek a mezőgazdasági jellegű beruházásokra hosszú lejáratú hitelt 4—20 évre (legfeljebb 25 évre) 3% kamatláb mellett, középlejáratú beruházási hitelt 48 hónapra ugyancsak 3°/0 kamatláb mellett, rövidlejáratú forgóeszköz hitelt pedig 1 évre 5%-os kamatláb mellett kaphatnak. Az előbbiekhez képest a nem mezőgazdasági (ipari, kereskedelmi stb.) beruházáshoz — amilyenek a kiegészítő tevékenységgel kapcsolatos beruházások (állandó árusítóhely, vendéglátóipari üzem stb.) jórésze is — az adott népgazdasági ágra meghatározott általános feltételekkel kaphatnak hitelt. (Visszatérítési idő maximum 6 év, kamatláb a beruházás üzembehelyezéséig évi 5%, üzembehelyezést követően pedig 7%.) Az ipari, kereskedelmi stb. beruházások közül egyesekre a bank az általános feltételektől eltérő kedvezményeket (preferenciákat) nyújthat. Ilyen kedvezményezett, 8 évi visszatérítési időre, C%-os kamatláb mellett megvalósítható beruházás jelenleg pl. — a sütőipar fejlesztése, — a lakossági szolgáltatás fejlesztése, — az ellátatlan területekre tervezett kereskedelmi létesítmények (élelmiszerüzletek stb.) megvalósítása, — kő-, kavicskitermelés. II. Az üzemi tevékenység folytatásának engedélyezése 1. Az engedélyezés köre A termelőszövetkezet üzemi tevékenységét általában működési engedélye alapján — az alapszabályban foglaltaknak megfelelően — folytatja [R. 59. § (1) bek.]. Általános meghatározás szerint külön engedély csak akkor szükséges, ha a termelőszövetkezet (társulás) üzemi tevékenységét kizárólag vagy túlnyomólag külső megrendelők szükségletének kielégítésére végzi. A jogszabály azonban néhány engedélyhez kötött tevékenységet nevesítve külön is kiemel. Ilyenek: állandó jellegű elárusítóhely, vendéglátóipari üzem, termelői borkimérés, szeszfőzde létesítése és a személyfuvarozás. Egyes más — ugyancsak nevesített — tevékenységekhez viszont akkor sem kell külön engedély, ha azt kizárólag vagy túlnyomólag külső megrendelők részére végzik. Ezek: a mezőgazdasági termékek válogatása, osztályozása, csomagolása, tárolása, szőlőfeldolgozás, takarmánykeverés, szerződés alapján történő élelmiszerfeídolgozás és alkalmi bérmunka. A termelőszövetkezetek a Tv hatályba lépése előtt kapott engedélyen alapuló szolgáltató, feldolgozó, vagy egyéb tevékenységet tovább folytathatják. Ha korábban engedély nem volt szükséges, viszont az új szabályok engedélyhez kötik a tevékenységet, az engedély iránti kérelmet 30 napon belül kellett benyújtaniuk. Közelebbi megvilágítást igényel a „túlnyomólag" külső megrendelők részére végzett munka, az „alkalmilag" végzett bérmunka és a munkaerő átengedése. a) A tevékenység akkor irányul túlnyomólag külső megrendelők szükségletének kielégítésére, ha a termelési érték nagyobb hányadát rendszeresen, állandó jelleggel a külső megrendelők részére végzett munka adja. Esetenkénti arányeltolódás még nem vonhatja maga után a külön engedély szükségességét. A rendszeresség elbírálása szempontjából legalább egyéves időszak termelési értékének vizsgálata szükséges. b) Az „alkalmi jelleg" mindig a bérmunkát végző termelőszövetkezet és nem a megrendelő szempontjából követelmény. Lehetséges ugyanis, hogy a termelőszövetkezet rendszeres jelleggel vállal „alkalmi munkát", ami természetesen engedélyezés alá esik. Nem alkalmi munka tehát, ha a termelőszövetkezet arra az időre vállal munkát, amikor a saját üzemben nem tud tagjai részére biztosítani (pl. a téli időszakban). c) A R. 91. §-a lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezet tagjait munka végzésére meghatározott időre és feltételek mellett szocialista szervezetek (állami vállalatok, állami gazdaságok, erdőgazdaságok, szövetkezetek stb.) részére átengedje, s az ily módon foglalkoztatott tagok munkába a közös gazdaságban végzett munkának minősül. Átengedésre csak akkor kerülhet sor, amikor a termelőszövetkezet a tagok rendszeres foglalkoztatását nem tudja biztosítani. Átengedés céljából alkalmazott nem vehető fel. (A termelőszövetkezetek nevében munkaerő toborzása a vállalatok részére jogszabályba ütközik!) Az átengedésért járó térítés összegét a termelőszövetkezet és a szocialista szervezet megegyezéssel állapítja meg [a 2/1968. (III. 17.) Mü. M.—MÉM számú rendelet szerint]. A munkaerő átengedését el kell határolni a bérmunkának az I. fejezet 2. pontjában meghatározott fogalmától. Míg ugyanis a bérmunka végzésihez főszabályként a járási végrehajtó bizottság engedélye szükséges és kivételesen csak akkor nem szükséges a külön engedély, ha a bérmunkát nem állandó jelleggel, alkalmilag végzik, a munkaerő átengedéséhez engedély nem kell. Viszont a munkaerő-kooperáció említett szabályait a bérmunka vállalására is alkalmazni kell, ha a bérmunkát a termelőszövetkezet a megrendelő telephelyén vagy a megrendelő által megjelölt más helyen végzi. 2. Az engedélyezési eljárás a) A külön engedély kiadására a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes járási tanács végrehajtó bizottsága jogosult. Az engedélyezés iránti kérelmet a járási vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályához kell benyújtani, amely beszerzi az illetékes szakigazgatási (kereskedelmi, énítésközlekedési, ioari stb.) szervek állá^foalalás^t és azzal együtt terjeszti javaslatát a végrehaitó bizottság elé. Ha előzetes miniszteri hozzájárulás,