Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)

1968 / 60. szám

60. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1407 gyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben — a'következőket rendelem. 1. §• A 13/1967. (XI. 24.) P M számú rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4. §. A tartalékalapot rendeltetésszerű felhasználásáig a vállalatoknak elkülönített bankszámlán kell elhelyezniük a számlavezető pénzintézetnél. A pénzintézet az így kezelt összeg után a mindenkori hitelpolitikai irányelvek szerint érvényes betéti kamatot téríti." 2. §• Ez a rendelet 1969. január 1. napján lép hatályba. Madárasi Attila s. k., pénzügyminiszterhelyettes A pénzügyminiszter 33/1988. (XII. 15.) P M számú rendelete az eszközlekötési járulékról szóló 14/1987. (XI. 24.) PM számú rendelet* módosításáról Az eszközlekötési járulékról szóló 14/1967. (XI. 24.) PM számú rendeletet (a továbbiakban: R.) — az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben — az alábbiak szerint módosítom: 1. §• (1) A R. 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az állami vállalatok és trösztök, a közös vállalatok, az egyesülések, a vállalati gazdálkodási rend szerint működő egyéb szervek, a kisipari és háziipari termelőszövetkezetek, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok (a továbbiakban együtt: vállalatok) a termelésben (forgalomban stb.) lekötött álló, forgó és deviza eszközeik után eszközlekötési járulékot kötelesek fizetni." (2) A R. 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek zöldség-gyümölcs felvásárlással és forgalmazással kapcsolatos tevékenysége mentes az eszközlekötési járulék fizetése alól. Ennek érde* Megjelent a Tanácsok Közlönye 1967. évi 46. számában. kében meg kell állapítani, hogy a teljes árbevételen belül milyen hányadot tesz ki a zöldséggyümölcs felvásárlással és forgalmazással kapcsolatos árbevétel, s a kiszámított eszközlekötési járulékból csak az egyéb tevékenység árbevételével arányos részt kell befizetni." 2. §• A R. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A járulékalap megállapításánál az (1) bekezdésben felsorolt állóeszközcsoportok negyedév eleji (könyvviteli zárlat adatain nyugvó) nyitó állományának bruttó értékéből kell kiindulni és azokból kell — a negyedév eleji állományokat figyelembe véve — a (2) bekezdés szerint mentesített állóeszközök bruttó értékét levonni. A különbözet az áilóeszközlekötési járulék számítási alapja." 3- §• (1) A R. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A vállalatok a forgóeszközlekötési járulékot a besorolásuknak megfelelő népgazdasági ágra érvényes számlakeret előírásai szerint a 21—27< Készletek — ideértve ezek anyagárkülönbözetét, készletérték különbözetét, illetve árrését, az aktivált külön felszámított szállítási (fuvar) és rakodási költségeket —, számlacsoportban (év közben a 7. számlaosztályban) nyilvántartandó forgóeszközök együttes összegének tárgynegyedévi nyitó és záróállománya számtani átlagából számított értékének alapulvételével kötelesek kiszámítani: A pénzügyminiszter az ágazatilag illetékes miniszterrel egyetértésben a járulékalap számítását havi adatok alapján is elrendelheti. (2) A R. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a kö-] vetkező új (3)—(5) bekezdések lépnek: „(3) Mentesek a forgóeszközlekötési járulék; fizetési kötelezettsége alól az 5%-os kamatozású forgóalap pótló hitellel finanszírozott forgóeszközök, a hitel tárgynegyedévi nyitó és záró állománya számtani átlagának megfelelő összeg mértékéig. (4) Az építőipari népgazdasági ágba sorolt ál-» lami vállalatoknál az 5 százalékos kamatozású forgóalappótló hitel 70 százalékának megfelelő öszszeggel lehet a forgóeszközlekötési járulék alapját mentesíteni. (5) A járulékalap megállapításánál az (1) bekezdésben felsorolt forgóeszközök negyedévi nyitóés záróállományaiból le kell vonni — a negyedévi nyitó- és záróállományt figyelembe véve —• a (2) bekezdés szerint mentesített forgóeszközök, értékét és a (3)—(4) bekezdések szerint számított forgóalappótló hitelek összegét. A forgóeszköz-