Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1967 / 1. szám

3-1 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1. szám. (5) Az (1) és (4) bekezdésben említett választójogosultakat pótnévjegyzékbe kell felvenni. Vhr. 10. §. (1) A Tv. 11. §-ában meghatározott Igazolás mintáját a 3. számú melléklet tartalmazza. (2) Az Igazolás kiadását a kérelmező korábbi lakóhelyén a választók névjegyzékének „Megjegyzés" rovatában kell feltüntetni, és a választójogosult személy nevét a névjegyzékből áthúzással kell törölni. Vhr. 11. §. (1) Ha a választó jogosult személy a választók ideiglenes vagy végleges névjegyzékének összeállítása után állandó lakóhelyét megváltoztatja, az illetékes tanács végrehajtó bizottságától kérheti a választók ideiglenes, illetőleg végleges névjegyzékébe való felvételét. (2) Az (1) bekezdésben szabályozott kérelem előterjesztése alkalmával át kell adni a korábbi lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága által kiállított Igazolás-t, és be kell mutatni a személyi igazolványt. (3) A kérelmezőt a tanács végrehajtó bizottsága pótnévjegyzékbe veszi fel, és azt a kérelmező állandó lakóhelye szerint illetékes választókerület ideiglenes, illetőleg végleges névjegyzékéhez csatolja. (4) Az (1)—(3) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a választás napján állandó lakóhelyétől távollevő választójogosult személy kéri a végleges névjegyzékbe való felvételét. (5) A választás napján a kérelmezőt — a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően — kivételesen a szavazatszedő bizottság is felveheti pótnévjegyzékbe. III. FEJEZET Választókerületek 12. §. (1) Az országgyűlési választókerületek számát, területét és székhelyét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa állapítja meg. (2) Az országgyűlési választókerületek számának és területének megállapításánál az alábbiak az irányadók: a) mintegy 30 000 lakos választ egy képviselőt; b) az országgyűlési választókerület területét a főváros, a megyék és a megyei jogú városok területén belül kell kialakítani; c) az egyes fővárosi, megyei megyei jogú városi tanácsi választókerületek területének ugyanahhoz az országgyűlési választókerülethez kell tartoznia. Vhr. 12. §. Az országgyűlési választókerületek területét lehetőleg a járások és a járási jogú városok területén belül kell kialakítani. 13. §. (1) A különböző fokú tanácsok minden egyes tagjának megválasztására — az állandó lakosok számának figyelembevételével — a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi, a járási, a városi, a városi (fővárosi) kerületi és a községi tanácsok működési területén külön-külön választókerületeket kell alakítani. (2) A tanácsi választókerületek megalakítására az alábbiak az irányadók: a) a fővárosi tanács tagjainak megválasztására mintegy 10 000 lakosonként egy fővárosi választókerületet kell alakítani; b) a megyei tanácsok tagjainak megválasztására: — 300 000 vagy ennél kevesebb lakosú megyékben 70 megyei választókerületet; •— 300 000—500 000 lakosú megyékben mintegy 5000 lakosra egy, de legalább 70 és legfeljebb 90 megyei választókerületet; — 500 000 lakoson felüli megyékben mintegy 6000 lakosra egy, de legalább 90 és legfeljebb 110 megyei választókerületet kell alakítani; c) a megyei jogú városokban legalább 80 és legfeljebb 200 megyei jogú városi választókerületet kell alakítani; d) a járási tanácsok tagjainak megválasztására: — 25 000 vagy ennél kevesebb lakosú járásokban 30 járási választókerületet: — 25 000 lakoson felüli járásokban mintegy 1000 lakosra egy, de legalább 30 és legfeljebb 60 járási választókerületet kell alakítani; e) a járási jogú városi tanácsok tagjainak megválasztására: — 20 000 vagy ennél kevesebb lakosú városokban 60 városi választókerületet; — 20 000—30 000 lakosú városokban mintegy 350 lakosra egy, de legalább 60 és legfeljebb 80 városi választókerületet; — 30 000—50 000 lakosú városokban mintegy 500 lakosra egy, de legalább 80 és legfeljebb 100 városi választókerületet; — 50 000—100 000 lakosú városokban mintegy 700 lakosra egy, de legalább 100 városi választókerületet; — 100 000 lakoson felüli városokban 200 városi választókerületet kell alakítani; f) a kerületi tanácsok tagjainak megválasztására: — a fővárosi kerületekben a lakosság számához képest legalább 80 és legfeljebb 200 fővárosi kerületi választókerületet; — a városi kerületekben pedig a kerület lakosságának számához képest legalább 50 és legfeljebb 120 városi kerületi választókerületet kell alakítani; g) a községi tanácsok tagjainak megválasztására: — 1000 vagy ennél kevesebb lakosú községekben mintegy 50 lakosra egy, de legalább 11 és legfeljebb 20 községi választókerületet; 1000—5000 lakosú községekben mintegy 75 lakosra egy, de legalább 20 és legfeljebb 50 községi választókerületet; — 5000—10 000 lakosú községekben mintegy 150 lakosra egy, de legalább 50 és legfeljebb 60 községi választókerületet;