Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1967 / 39. szám

598 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 39. szám. Ezére biztosított felmondás eseteivel összhangban a dolgozó részére is biztosítja a felmondást (28. §). A javaslat 25. § (2) és (3) bekezdése, a 30., a 31. és a 32. §-a lényegében a jelenlegihez hasonló szabályozást tartalmaz. Munkavégzés (33-36. §.) A munkavégzésről szóló rész beiktatása a törvénybe az eddigi szabályok jelentős tartalmi hézagját és rendszerbeli hibáját javítja ki. Megelőzően sem a vállalatoknak a munkavégzéssel kapcsolatos feladatai átfogó szabályozására, de különösen a dolgozó munkavégzési kötelezettségének számos, gyakorlatilag nagyon fontos kérdésének jogszabályi rendezésére nem került sor. Emellett az új szabályok részben a gyakorlatban már kialakult helyzetet rögzítik. Két kérdéshez azonban szükséges magyarázatot fűzni: a) Eddig szabályaink csak az állami és szolgálati titokról rendelkeztek, az ezeken túlmenő titoktartás jogi kötelezettséggé minősítésére nem került sor. A javaslat azon a megfontoláson alapul, hogy a gazdálkodás során számos olyan adat, tény juthat a dolgozók tudomására az állami és szolgálati titkon túlmenően, amelynek illetéktelen személyek vagy szélesebb körű nyilvánosság által való megismerése a vállalatok gazdálkodási rendjét ugyancsak megzavarhatja. A vállalatoknál lehet majd pontosan meghatározni azoknak az adatoknak stb. körét, amelyek üzemi titokká nyilvánítása a vállalatok zavartalan gazdálkodását biztosítja. b) A munkaviszonyok gazdasági szerepe, a vállalatok előtt álló feladatokban bekövetkező változások, a termelés korszerűsítésének követelménye megkívánja, hogy a vállalat a szükséghez képest megfelelő átcsoportosítást, a munkaerő minél észszerűbb felhasználását biztosító belső mozgatásokat hajtson végre, hosszabb vagy akár rövidebb időn belül is. A vállalati gazdálkodással természetszerűleg velejáró ezzel az igénnyel minden munkaviszonyba lépő dolgozónak számolnia kell. Már a 24. §-nál tárgyalt ckok miatt is ez a körülmény azonban nem vezethet a dolgozó érdekei jelentős .sérelméhez. Ezek figyelembevételével mondja ki a szabályozás, hogy a vállalat a dolgozót azonos telephelyen és munkakörön belül változatlan személyi alapbérrel oszthatja be. Olyan esetekben pedig, amikor a vállalati tevékenység jellege szerint a munkát rendszerint változó munkahelyen kell végezni, és a dolgozó alkalmazására is ezek figyelembevételével kerül sor, nyilvánvalóan módja van a vállalatnak a munkaszerződésben a dolgozó változó munkahelyű foglalkoztatását kikötni. Munkaidő és pihenőidő (37—43. §.) 1. A javaslat a munkaidőt a jelenlegi szabályok* nak megfelelően rendezi. Ennek keretében figye* lembe veszi azt, hogy a Magyar Szocialista Mun«; káspárt IX. Kongresszusa határozatának megfele-, lően az iparban és építőiparban közeli időpontban megvalósul a heti 44 órás munkahétre történő áttérés. Lehetővé teszi a javaslat a heti 44 óránál rövidebb munkaidő bevezetését, különösen az egészségre ártalmas munkakörökben, valamint a fokozott igénybevételre tekintettel a három- és négyműszakos üzemekben. Módot ad azonban arra is,' hogy ahol a termelés jellege, a szervezési, technikai feltételek stb. nem teszik lehetővé a heti negyvennyolc órás munkaidő megvalósítását, ennél hosszabb munkaidőt lehessen továbbra is alkalmazni. 2. A javaslat 37. §-ának (2)—(3) bekezdése, valamint a 39. §-a lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy — a törvényes munkaidő keretein belül — a termelés és a technológia követelményeihez igazodó munkaidőbeosztást alakítsanak ki. Módot nyújt a javaslat arra is, hogy a vállalatok a sajátosságaikhoz és körülményeikhez igazodóan rendezzék a túlmunka és a készenlét elrendelésének, korlátozásának, valamint — a végrehajtási szabályok keretei között — ezek díjazásának és szabad idővel történő kiegyenlítésének szabályait. A javaslat e rendelkezései a mai szabályozás túlzott kötöttségeit feloldják. 3. A munkaidőbeosztás és a túlmunkakorlátozás vállalati hatáskörbe történő adása nem jelentheti a dolgozók védelmének és érdekeinek elhanyagolását. Ezt biztosítják a javaslat 38. §-ának (1) bekezdésében meghatározott elvi korlátozások. Ezek az elvi előírások vállalati viszonylatban már konkrét korlátozást jelentenek, mert az egyes munkaköröknek, munkaidőbeosztásoknak megvannak a tapasztalatokon és a fáradékonysági, valamint egyéb (munkaegészségügyi, baleseti stb.) vizsgálatokon alapuló keretei, amelyek a dolgozó egészségének és testi épségének veszélyeztetése nélkül nem léphetők túl. A javaslat kibővíti a terhes és kisgyermekes anyák munkaidőbeosztásának és túlmunkavégzésének korlátait oly módon, hogy a kisgyermekes anya gyermekének hathónapos és egyéves kora között csak beleegyezésével végezhet éjszakai munkát, túlmunkát, illetőleg csak jgy osztható be készenléti szolgálatra. A fiatalkorú dolgozók munkaidőbeosztásának és túlmunkavégzésének korlátait a javaslat oly módon bővíti ki, hogy a tizenhat-tizennyolc éves életkor közötti éjszakai munkát is megtiltja. Számol azonban azzal, hogy ennek feltételei még nem mindé., iparágban (népgazdasági ágban) vannak meg. Ezért megadja a lehetőséget a kivételre is;