Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1967 / 39. szám

576 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 39, szám. Munkaidő és pihenőidő Mt. 37. §. (1) A munkaidő heti negyvennégy— negyvennyolc óra. A Minisztertanács rövidebb munkaidőt is engedélyezhet, illetőleg kivételesen heti negyvennyolc óránál hosszabb munkaidőt is megállapíthat. Mt. V. 43. §. (1) A munkaidő az ipar és az építőipar területén heti negyvennégy, a népgazdaság egyéb területein pedig heti negyvennyolc óra. (2) A munkaidő heti negyven—negyvennégy óra a folyamatosan, illetőleg a naponta három vagy több műszakban termelő ipari és építőipari vállalatoknál. (3) A munkaidő heti harminchat—negyvenkettő óra a miniszter által a munkaügyi miniszterrel és az egészségügyi miniszterrel egyetértésben meghatározott egészségre ártalmas munkakörökben. (4) A közlekedés, továbbá a mezőgazdasági termelés és feldolgozás körében, valamint idényjellegű tevékenység vagy őrzési szolgálat ellátása esetén a miniszter heti negyvennyolc óránál hosszabb munkaidőt állapíthat megMt. 37. §. (2) A munkaidő — a heti munkaidő tartamának alapulvételével — több heti, havi vagy évi keretben is meghatározható. (3) Rendkívüli esetben a dolgozó munkaidőn felül is köteles munkát végezni, illetőleg meghatározott ideig és helyen munka végzésére készen állni. Mt. 38. §. (1) A munkaidőt úgy kell beosztani és túlmunkát csak olyan mértékben szabad elrendelni, hogy a dolgozó egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, illetőleg személyi és családi körülményeire tekintettel aránytalan terhet ne jelentsen. (2) A dolgozó részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább egybefüggő nyolc óra pihenőidőt kell biztosítani. (3) A dolgozó nőt terhessége negyedik hónapjának kezdetétől gyermeke hathónapos koráig egyáltalán nem, ezen túl gyermekének egyéves koráig pedig csak beleegyezésével szabad túlmunkára és készenlétre igénybe venni. Éjszakai munkára gyermekének egyéves koráig nem kötelezhető. (4) Fiatalkorút éjszakai munkára, a tizenhat éven aluli fiatalkorút pedig túlmunkára és készenlétre nem szabad igénybe venni. Az éjszakai munka tilalma alól a tizenhat éven felüli fiatalkorúakra vonatkozóan jogszabály kivételt tehet. Mt. V. 44. §. (1) A munkaidőbeosztást a dolgozóval két héttel előbb és legalább kétheti időtartamra kell közölni- E szabály alól a kollektív szerződés kivételt tehet, de ilyen esetben a dolgozó következő heti munkaidőbeosztását lehetőleg három nappal előbb közölni kell. (2) Több műszakos üzemekben a dolgozók műszakbeosztását lehetőleg meghatározott időszakonként változtatni kell. A dolgozó kérésére ettől el lehet térni. (3) A nőket terhességük negyedik hónapjának kezdetétől gyermekük egy éves koráig lehetőleg délelőtti műszakba kell beosztani. Mt. V. 45. §. Éjszakai munka az este huszonkét órától reggel hat óráig, mezőgazdaság körében pedig este huszonegy órától reggel öt óráig terjedő időszak. Naponta három nyolcórás műszak esetén a harmadik műszakban végzett munka minősül éjszakai munkának. Mt. V. 46. §. (1) Túlmunka a dolgozó napi mun* kaidejét meghaladó munka. Ha pedig a napi munkaidő előzetesen munkanapokra beosztva nincsen,' a heti, havi vagy évi munkaidőkereten felül végzett munka minősül túlmunkának. (2) A hat évesnél fiatalabb gyermekét gondozó anyának, valamint az egészségre ártalmas munkakörülmények között dolgozónak csak kivételesen rendelhető el túlmunka. Az utóbbi esetben jogszabály a túlmunka végzést korlátozhatja és el is tilthatja. (3) Nem esik korlátozás alá a túlmunka, ha arra baleset vagy elemi csapás megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében kerül sor. Ilyen esetben sem kötelezhetők azonban túlmunka végzésére azok, akik teljes túlmunkavégzési tilalom alatt állnak. Mt. 39. §. (1) A munkaidőkereten belül a munkaidő beosztásának, valamint a túlmunka és készenlét elrendelésének feltételeit, korlátait és módját a kollektív szerződés szabályozza. (2) A túlmunkáért és a készenlétért a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint jár díjazás vagy szabadidő. Mt. 40. §. A dolgozónak — a munkaidő megszakításával — lehetőséget kell biztosítani az étkezésre (munkaközi szünet), kivéve, ha ezt a munkaidőbeosztásra vagy a munka természetére tekintettel a kollektív szerződés munkaidőn belül biztosítja. Mt. V. 47. §. (1) A munkaidő megszakításával kiadott munkaközi szünet, ha a kollektív szerződés másként nem rendelkezik, napi félóra. (2) Ha a kollektív szerződés az étkezés lehetőségét a munkaidőn belül biztosítja, az e célra szolgáló szünet napi félóránál hosszabb nem lehetÉtkezés céljából nem lehet munkaközi szünetet biztosítani a munkaidőn belül azokon a napokon, amelyeken a munkaidő a négy órát nem haladja meg. (3) A dolgozónak minden egybefüggő három és fél óra túlmunka után is biztosítani kell az étkezés lehetőségét. Mt. 41. §. (1) A dolgozónak hetenként egy pihenőnap jár. A pihenőnapnak — ha a kollektív szerződés másként nem rendelkezik — vasárnapra kell esnie. Ha a munkakör jellegére tekintettel a dolgozó rendszeresen vasárnap is dolgozik, havonta