Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1967 / 39. szám

570 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 39. szám. pesítést nyújtó tanfolyami (pl. villamosvezetői, gépkönyvelői) képzésben résztvevő személlyel köthető. (2) A tanulmányi szerződés alapján a vállalatnál munkaviszonyban kötelezően altöltendő idő tartamát a támogatás mértékétől és idejétől függően kell meghatározni. Ez az idő a két évet nem haladhatja meg, kivéve ha a támogatásban részesülő közép- vagy felsőfokú oktatásban vesz részt, de a munkaviszonyban eltöltendő idő tartamát ilyenkor a támogatás időtartamánál hosszabb időben nem lehet megállapítani. (3) Ha a vállalat a támogatást nem biztosítja vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a másik fél mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól és a szerződésszegésből eredő esetleges igényeit is érvényesítheti. Ha pedig a támogatásban részesülő személy tanulmányait kielégítő eredménnyel nem folytatja, nem lép a szerződés szerinti időben a vállalatnál munkába, illetőleg a meghatározott időtartamot nem tölti le vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, vele szemben a vállalat követelheti az addig nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését. Ha a támogatásban részesült személy a meghatározott időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ehhez aránylik. (4) A tanulmányi szerződésre vonatkozó részletes szabályokat a nappali tagozatos iskolai rendszerű képzésben résztvevők tekintetében a művelődésügyi miniszter a munkaügyi miniszterrel és az iskola felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben, az egyéb esetekre vonatkozóan pedig a munkaügyi miniszter állapítja meg. Mt. 22. §. (1) A munkaviszony a vállalat és a dolgozó megállapodása — a munkaszerződés — alapján jön létre. Munkaszerződés a kinevezés vagy választás és annak elfogadása is. (2) A munkaszerződésben meg kell határozni a dolgozó munkakörét és személyi alapbérét. A munkaszerződésben a felek más kérdésekben is megállapodhatnak. Mt. V. 16. §. (1) Azokban az esetekben, amikor a munkaviszony létesítése kinevezéssel vagy választással történik, a kinevezési okmányban, illetőleg megválasztás esetén az erre vonatkozó értesítésben kell meghatározni a dolgozó munkakörét és személyi alapbérét. (2) Ha a munkaszerződés írásbafoglalása egyébként nem kötelező, annak megkötésekor a dolgozó figyelmét fel kell hívni arra, hogy kérheti a munkaszerződés írásbafoglalását. Ha a dolgozó ezt kéri, mindaddig nem köteles munkába állni, amíg az írásbafoglalás nem történik meg. Ha a munkát már megkezdte, amennyiben a vállalat a munkaszerződést felhívása ellenére három napon belül nem foglalja írásba, azonnali hatállyal is kiléphet. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a munkábalépéstől számítva harminc nap már eltelt. (3) Jogszabály meghatározott munkakörökben a munkaszerződés érvényességéhez a felügyeleti vagy más szerv hozzájárulását kívánhatja meg. Ilyen esetben a munkaszerződést írásba kell foglalni, s abban a jóváhagyás szükségességére utalni kell. Ha a munkaszerződés szerint a dolgozó a jóváhagyás előtt munkába lép, munkaviszonya a jóváhagyás megtagadásának közlésével megszűnik. Ha a dolgozóval a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül a felügyeleti szerv jóváhagyásának megtagadását nem közlik, a munkaszerződés érvényessé, válik. Mt. V. 17. §. (1) Ha a határozatlan időtartamra szóló munkaszerződést nem foglalták írásba, a vállalat köteles a dolgozót személyi alapbéréről a munkábalépéstől számított három napon belül írásban értesíteni. (2) A munkaszerződést írásba kell foglalni, ha azt harminc napot meghaladó tartamú határozott időre kötötték. Ennek elmulasztása esetén a munkaviszony határozatlan időre létesül. (3) A munkaszerződésben meg lehet állapodni abban, hogy a vállalat a dolgozót a munkakörére megállapított teljes munkaidőnek csak egy részére alkalmazza. A munkaszerződésnek ezt a rendelkezését írásba kell foglalni. Ilyen esetben a munkabért a meghatározott részmunkaidő alapulvételével kell megállapítani. Mt. V. 18. §. (1) Ha a dolgozót változó munkahelyre alkalmazzák, ezt írásba kell foglalni még akkor is, ha a munkaszerződés megkötése egyébként szóban történt. Ennek elmulasztása esetén a szerződésnek a változó munkahelyre vonatkozó kikötése érvénytelen. (2) A dolgozó alkalmazása írásbafoglalás nélkül is változó munkahelyre szól azokon a területeken, illetőleg munkakörökben, amelyekben a dolgozókat rendszerint változó munkahelyen foglalkoztatják (pl. az építőipar, a közlekedés és posta egyes munkaköreiben). Ezeket, a kollektív szerződés határozza meg. A dolgozót a munkaszerződés megkötésekor erre a körülményre figyelmeztetni -kell. Mt. V. 19. §. A munkaviszony kezdete a munkábalépés napja, kivéve ha jogszabály eltérően rendelkezik. Ha a felek másképp nem állapodtak meg, a dolgozónak a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell munkába lépnie. Mt. 22. §. (3) Érvénytelen az a munkaszerződés, amelynek megkötése munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha pedig a munkaszerződésnek csak valamely rendelkezése ellenkezik a munkaviszonyra vonatkozó szabállyal, csak ez a rendelkezés érvénytelen és a munkaszerződés tartalma a szabálynak megfelelően alakul. Mt. V. 20. §. (1) Ha a munkaszerződés érvénytelenségét a felek vagy a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül nem lehet orvosolni, a munkaviszonyt azonnali hatállyal meg kell szüntetni.