Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1967 / 17. szám

17. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 245 viszonyban állt és munkakörére megállapított teljes munkaidővel dolgozott, feltéve, hogy — a gyermek gondozása céljából a 11/1964. (OÉ. 40.) OV számú határozat 7. §-ának (1) bekezdése alapján fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. A gyermekgondozási segélyre jogosultság elbírálásánál a kisipari szövetkezeti tagsági viszony folyamatosságát a 13/1966. (OÉ. 21—22.) OV számú határozat rendelkezései szerint kell megállapítani. A másfél éven belüli 12 havi kisipari szövetkezeti tagsági viszony időtartamába a) a munkakönyvben igazolt munkaviszonyban töltött időt és b) a mezőgazdasági termelőszövetkezet által igazolt, segélyre jogosultság szempontjából figyelembevehető mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsági időt [R. 2. § (2) bek.] is be kell számítani. Nem lehet a munkakörére megállapított teljes munkaidővel dolgozónak tekinteni a bedolgozót. Magyarázat: Az R. alkalmazása szempontjából dolgozó alatt a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyban álló dolgozót kell érteni, továbbá a közös műhelyben dolgozó kisipari szövetkezet nő tagját. Az R. a jogosultság egyik feltételeként előírja, hogy — az egyéb feltételek fennállása esetén — az a dolgozó nő jogosult gyermekgondozási segélyre, aki a szülést közvetlenül megelőzően 12 hónapig (365 napig) folyamatosan, vagy 18 hónapon belül 12 hónapig (365 napig) nem folyamatosan munkaviszonyban állt. A folyamatos munkaviszonyt ebben a vonatkozásban az Mt. V. 30. §-ában, valamint a 9/1964. (XII. 24.) MüM számú rendelet (a továbbiakban: MüMR. megtalálható a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelete című kiadványban Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1965.) 2—4. §-aiban foglalt rendelkezései figyelembevételével kell megállapítani. Az ipari) (kereskedelmi, mezőgazdasági) tanviszonyt, mint jogszerző időt nem lehet figyelembe venni, tehát nem lehet a 12 hónapi munkaviszony időtartamába beszámítani. Ha azonban a tanulót a 109/1966. (Mü. M. K. 4.) MüM sz. utasítás alapján a kiképzési idő utolsó félévében, vagy az utolsó negyedévében a vállalat állományi létszámába vette, az állományi létszámban eltöltött tanulóidőt mind a folyamatos munkaviszony, mind a jogszerző idő számításánál figyelembe kell venni. A 18 hónapon belüli 12 hónapi munkaviszony számítására abban az esetben kerül sor, ha a dolgozónak nincs 12 hónapi folyamatos munkaviszonya, például azért, mert egyes munkaviszonyai között 30 napnál hosszabb a megszakítás, vagy munkaviszonya fegyelmi elbocsátás következtében, vagy bírói ítélet alapján szűnt meg. Az R. a jogosultság másik feltételeként előírja azt, hogy a dolgozó nőnek munkakörére megállapított teljes munkaidővel kellett dolgoznia az előírt 12 hónapban. Teljes munkaidő alatt a Munka Törvénykönyvében vagy más jogszabályban az illető iparágra vagy munkakörre megállapított törvényes munkaidőt kell érteni. Például napi 7 óra a törvényes munkaideje a nyomdaiparban benzollal dolgozó mélynyomónak, vagy a Posta Helyközlő Távbeszélő Központjában távbeszélő kapcsoló szolgálatot ellátó dolgozónak. Napi 6 óra a törvényes munkaideje annak, aki munkáját naponként 3 óránál hosszabb ideig röntgensugárzásnak kitett munkahelyen végzi. Ezekben az esetekben a napi 7, illetőleg a 6 órai munkaidő a teljes napi munkaidő. Rámutatunk arra, hogy a gyermekgondozási segély nem társadalombiztosítási szolgáltatás és ezért az arra vonatkozó jogosultság megállapítása nincs biztosítási jogviszonyhoz kötve. Ezért például jogosult gyermekgondozási segélyre az a biztosítási kötelezettség alá nem eső takarítónő, aki munkaviszonyaiban eléri a törvényes munkaidőt (napi 8 órát) és az R-ben előírt egyéb feltételeket is igazolja. Az R. szerint a jogosultság harmadik feltétele az Mt. 98. § (4) bekezdése szerint járó fizetés nélküli szabadság igénybevétele. A kisipari szövetkezeti nő- tagokra ugyanolyan rendelkezések vonatkoznak, mint a munkaviszonyban álló dolgozó nőkre a gyermekgondozási szabadság igénybevétele tekintetében is. A mezőgazdasági termelőszövetkezet nő tagjainak nem jár gyermekgondozási szabadság, ezért náluk a jogosultság feltételei eltérőek. Az Mt. hatálya alá tartozó dolgozóknál is figyelembe kell venni a 12 havi munkaviszony számításánál a kisipari szövetkezeti tagsági időt, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezet által igazolt és segélyre jogosultság szempontjából figyelembe vehető tagsági időt. A mezőgazdasági termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló dolgozó nő gyermekgondozási segélyre jogosultságának megállapításánál a dolgozó nőkre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy ezek a személyek is a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartoznak, akár ipari, akár mezőgazdasági biztosítottak. A gyermekgondozási segély passzív jogon nem jár, és folyósítását meg kell szüntetni, ha a dolgozó nő munkaviszonya, a kisipari szövetkezet vagy a mezőgazdasági termelőszövetkezet nő tagjának tagsági viszonya megszűnik. Ut. 1. Nem jogosult gyermekgondozási segélyre a bedolgozó, az otthon dolgozó. A bejáró háztartási alkalmazott, valamint a bentlakó háztartási alkalmazott nem tekinthető otthon dolgozónak és amennyiben napi nyolcórás lekötöttséggel munkaviszonyban áll, gyermekgondozási segélyt kaphat. R. 1. § (3) A gyermekgondozási segély a dolgozó nőt örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke után is megilleti. OKISZ ut. 2. Annak a szövetkezeti nőtagnak, aki örökbefogadott, mostoha, vagy nevelt gyermekének gondozására kér fizetés nélküli szabadságot,azt a 11/1964. (OÉ. 40.) OV számú határozat 7A §-ának (1) bekezdése alapján kell részére engedélyezni és gyermekgondozási segélyre jogosultságát az 1. pontban foglaltak szerint kell elbírálni. Magyarázat: Nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket, akit a dolgozó nő (a szövetkezet nő tagja) háztartásában, illetőleg házastársával (élettársával) közös háztartásban tart el. R. 2. § (2) A mezőgazdasági termelőszövetkezet nő tagja gyermekgondozási segélyre abban az esetbent jogosult, ha a szülést megelőző naptári évben vagy a szülést megelőző tizenkét hónapban termelőszövetkezeti tagként legalább százhúsz napon át részt vett a közös munkában. FM. R. 1. § (1) A gyermekgondozási segélyre való jogosultság [R. 2. § (2) bekezdés] szempontjából a közös munkában eltöltöttnek kell tekinteni azokat a napokat is, amelyeken a termelőszövetkezet nő tagja aj kártalanítási segélyben, kórházi ápolásban részesült, illetőleg betegségi segélyre jogosult volt, b) szülési szabadságon volt, c) a vezetőség hozzájárulásával munkaviszonyban állt, d) a közgyűlés hozzájárulásával közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatának