Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1967 / 15. szám

228 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám. A hivatkozott kollégiumi állásfoglalás szerint ugyanis, ha a termelőszövetkezet tagja birtokháborítást követ el, azzal, hogy olyan földterületet vesz birtokba, amelyet részére háztáji földként nem jelöltek ki, a birtokháborítással felmerült vita szoros kapcsolatban van a tagsági viszonnyal, következésképpen a bíróság nem járhat el a termelőszövetkezet és tagja között a közös vagyonhoz tartozó föld birtoklásának háborítása miatt támadt vitás vagyoni ügyben. A vitát az állásfoglalásban említett „vitás vagyoni ügy" fogalmának eltérő értelmezése váltotta ki, nevezetesen az, hogy ebbe a fogalomba beletartozik-e a jogtalan földhasználattal (amely rendszerint birtokháborítást is megvalósít) okozott kár megtérítése kötelezésből keletkezett jogvita is. , A helyes álláspont a következő. A 895. számú polgári kollégiumi állásfoglalás szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezet és tagjai között a termelőszövetkezet közös vagyonához tartozó föld használatával (birtoklásával) kapcsolatban felmerülő viták eldöntése nem tartozik a bíróság hatáskörébe. Az állásfoglalás indokolása kifejti, hogy a termelőszövetkezetekre vonatkozó rendelkezések meghatározzák mind a termelőszövetkezetnek, mind a tagjának a termelőszövetkezet közös vagyonához tartozó tartozó föld használatával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, amelyek szorosan tapadnak a termelőszövetkezeti tagsági viszonyhoz. Ha tehát a termelőszövetkezet vagy a tagja egymással szemben birtokháborítást követ el, a birtokháborítással felmerült vita szoros kapcsolatban van a tagsági viszonnyal, s a bíróság az ilyen — a közös vagyonhoz tartozó föld birtoklásának háborítása miatt támadt — vitás vagyoni ügyben nem járhat el. Ez az állásfoglalás tehát — az említett tartalmából következően — nem érintette az 1960. évi 8. és 18. számú tvr-rel módosított és kiegészített 1959. évi 7. számú tvr. 14. és 15. §-ában foglalt, a tag kártérítési felelősségére vonatkozó rendelkezéseket, így a 15. §-ának (4) bekezdésében foglalt azt a rendelkezést sem, amely szerint a közgyűlés első fokon hozott határozata ellen a bíróság előtt keresetet lehet indítani. Mindebből következik, hogy h a a jogtalan földhasználathoz többlet-tényállásként kártérítési felelősséget megalapozó magatartás is járul, s a közgyűlés elsőfokú határozata a tagot a kár megtérítésére kötelezi, ez a határozat az említett tvr. 15. §-ának (4) bekezdése alapján a bíróság előtt keresettel megtámadható. Az ilyen perekben a bíróság a földhasználat jogosságát nem vizsgálhatja (e tekintetben a döntés nem tartozik bírósági hatáskörbe), ellenben vizsgálnia kell mindazt, ami a vonatkozó szabályok szerint egyébként a kártérítési felelősség megállapításának előfeltétele (pl. a tag vétkessége). Mindez a kártérítési felelősség szabályaira alapított igényre vonatkozik. Ha ilyen igényről nincs szó, a jogtalan földhasználattal elvont termények sorsát a vonatkozó speciális szabályok [pl. az említett tvr. 35. §-ának (2) bekezdése, illetőleg a 19/1959. (VI. 12.) FM. számú rendelet 77. §-ának (1) bekezdése] alkalmazásával kell rendezni, amikor is a bíróság előtt keresetindításnak nincs helye. Ezt az álláspontot követi a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata is. (Az állásfoglalásokat az Ügyészségi Közlöny 1967. évi 4. száma közli.) Szerkesztik Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága Szerkesztésért felelős: dr. Kormos Géza Kiadja: Lapkiadó Vállalat Budapest, VII., Lenin körút 9—11. Telefon: 221—285 Felelős kiadó: Sala Sándor Szerkesztőség: Budapest. V., Bajesy-Zs. út 78, IV. em. Telefon: 121—592, 118—007 (7, 58-as mellék) Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1.) * Előfizetési díj: 1/4 évre 21,— Ft Csekkszámlaszám: egyéni 61.028 közületi 61.066, vagy átutalás a MNB 8. sz. fiókjánál vezetett folyószámlára Index: 25.801 6701590 12 — Zrínyi Nyomda, Budapest. — F. v.: Bolgár Imre.