Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1967 / 15. szám

15. szám. TANÁC10K KÖZLÖNYE 223 ban és a Vhr. 36. §-ában foglalt eljárást kell alkalmazni. (3) Előzetes terepszemle és a tervbevett nyomvonal bejárása a vezetékek beruházója, illetve megbízásából a tervező vállalat írásbeli igazolása alapján végezhető. A vezetékjog tartalma 10. §. (1) A vezetékjog alapján elhelyezhető egy-egy tartószerkezet által elfoglalt terület nagyságát — figyelemmel a Vhr. 31. §-ára — a vezetékjogi engedély határozza meg. (2) Amennyiben a betonalap, vagy az oszloplábak (rögzítési pontok) között fekvő és kézi erővel sem művelhető terület meghaladja a Vhr. 31. §-ának (1) bekezdésében engedélyezett mértéket, a tartószerkezet elhelyezéséhez szükséges területet nem állami tulajdonban álló ingatlan esetén a tulajdonossal való megegyezés hiányában kisajátítás útján lehet megszerezni. Állami és szövetkezeti tulajdonban levő ingatlan esetén a Vhr. 31. §-ának (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. (3) Vezetékkel beltelki ingatlant vagy vasútállomást csak más gazdaságos megoldás hiányában szabad keresztezni. Ha a vezetéknek beltelki ingatlan fölött való átvezetése az ingatlan rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozná, a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) Az áramszolgáltató vállalat jogosult a vezetékjog alapján az engedélyezett vezetékről leágazó 35 m-nél nem hosszabb csatlakozó vezetékeket is létesíteni. (5) A vezeték létesítésénél különös figyelemmel kell lenni az érintett ingatlanok rendeltetésszerű használatával kapcsolatos élet- és vagyonbiztonsági követelményekre. (6) Már meglevő vezeték által keresztezett ingatlan tulajdonosa — ha ingatlanának használatát utóbb olymódon kívánja megváltoztatni, hogy a tervezett használatot a vezeték lényegesen akadályozza —, a vezeték üzembentartójától a vezeték eltávolítását, illetve áthelyezését kérheti. Az eltávolítás, illetve áthelyezés költsége a (7) bekezdés szerinti esetet kivéve — az ingatlan tulajdonosát terheli. A költség biztosítása esetén az üzembentartó a vezeték áthelyezéséről gondoskodni köteles. (7) Személyi tulajdonban levő beltelki ingatlanon új építmény létesítésével, építmény felújításával, átalakításával, vagy lebontásával összefüggésben szükségessé váló kisfeszültségű vezetékáthelyezésről indokolt mértékben az üzembentartó saját költségén gondoskodik. (8) Részleges város- (község) rendezési tervet jóváhagyni, vagy módosítani, amennyiben az villamosvezetéket is érint, csak a villamosmű üzemeltetőjével egyeztetve szabad. Az egyetértés nyilvánítására a területileg illetékes áramszolgáltató vállalat, a főváros és megyei jogú városok esetében a Magyar Villamosművek jogosult. 11. §(1) A vezeték üzembentartója, illetőleg megbízottjai a vezeték ellenőrzése, karbantartása, javítása céljából jogosultak azokon az ingatlanokon, amelyeket a vezeték keresztez — a fegyveres testületek kezelésében levő ingatlanok és veszélyes üzemek területének kivételével — az ingatlan tulajdonosának külön engedélye nélkül átjárni; zárt terület esetén — üzemzf.vart kivéve — az átjárási szándékot előzetesen be kell jelenteni és az ingatlantulajdonos (használó) az átjárást köteles biztosítani. (2) A vezetékjog megszűnését követő egy éven belül a volt üzembentartó köteles a vezetéket — beleértve a tartószarkezetek betonalapjait is — az ingatlanról eltávolítani és azt rendezett állapotban az ingatlan tulajdonosának rendelkezésére bocsátani. 12. §. (1) Vezeték létesítése, bővítése előtt az üzembentartó, illetve megbízásából a kivitelező a helyileg szokásos módon köteles felhívni az ingatlan tulajdonosát, hogy a létesítés során akadályt képező fákat, bokrokat, ágakat, gallyakat, gyökereket 15 nap alatt távolítsa el. (2) Amennyiben a tulajdonos a felhívásnak 15 nap alatt nem tenne eleget, a vezeték üzembentartója (kivitelezője) az akadályt képező fákat, bokrokat, gallyakat, gyökereket további értesítés nélkül eltávolíthatja. (3) A vezetékjog alapján elrendelt fakivágást az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) a hatóságnak nem köteles bejelenteni. 13. §. (1) Gallyazási munkák szükségessége esetén a fák, gallyak, gyökerek eltávolítását a vezeték üzembentartója általában a saját szakközegeivel végezteti. Ha a munkák elvégzésével a vezeték üzembentartója kertészeti szakközeget bíz meg, vagy azt az ingatlan tulajdonosa végzi el, a munka csak a vezeték üzembentartója áltál meghatározott időben és ellenőrzése mellett történhet. (2) E munkálatokról a vezeték üzembentartója a tulajdonost — a közutak, vasutak mentén levő fák, vagy fasorok tekintetében az illetékes kezelőszervet — legalább 15 nappal előbb a 12. § (1) bekezdésben írt módon értesíteni köteles. (3) Sürgős szükség esetén, vagy üzemzavar elhárítása céljából végzendő gallyazási munkákat a vezeték üzembentarója a tulajdonos előzetes értesítése nélkül is jogosult elvégezni, de ilyen esetben köteles a tulajdonost a munkák elvégzéséről utólag, a munkák, megkezdésétől számított 3 napon belül értesíteni.