Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1967 / 5. szám

5. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 103 (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás szempontjá­ból nem tekinthető közületi beszerzésnek, illetve közü­leti értékesítésnek: a) a közületeknek ipari készletező, felvásárló és kül­kereskedelmi vállalatoktól történő beszerzése; b) a hatóságok, ipari és ipari elosztó vállalatok meg­bízásából történő nagykereskedelmi értékesítés (pl. a Földművelésügyi Minisztérium által a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek részére beruházás céljára biztosított, valamint az egyéb közületek részére a TÜZÉP vállalatok és" a földművesszövetkezetek telepei által megbízásból, továbbá a kisipari termelőszövetkezetek ellátására for­galomba hozott építőanyagok); c) a nagy- és kiskereskedelmi vállalatoknak az ipari vállalatok és a kisipari szövetkezetek részére kereske­delmi visszavásárlás céljából feldolgozásra történő áru értékesítése; d) élelmiszeripari vállalatok feldolgozásra történő ér­tékesítése; e) a belkereskedelmi vállalatok áruértékesítése a kül­kereskedelmi vállalatok részére; f) a belkereskedelmi vállalatok egymásközötti for­galma, ha a vásárlás viszonteladás céljából történik. (3) A nyilvántartás szempontjából a közületek vásár­lásai attól függetlenül minősülnek közületi beszerzésnek, hegy azok fedezetésre (készletek, állóeszközök, jóléti esz­közök beszerzésére stb.) milyen pénzügyi forrás szolgál. (4) A közületnek kiskereskedelemtől 200,— forintot meghaladó vásárlásairól könyvelési bizonylatként csak közületi blokk, vagy ilyen jelzéssel ellátott számla fogad­ható el. (5) A közületek könyvviteli nyilvántartásukban a „Szál­lítók"' számlacsoport keretében a közületi beszerzéseket külön számlán kötelesek nyilvántartani és azon nemcsak a számla ellenében (elszámolási utalvány, átutalási for­galom, inkasszómegbízás stb.) beszerzett tételeket, hanem értékhatár nélkül a készpénzfizetés ellenében történt vá­sárlásokat is keresztül kell vezetni. A külön számlán nyilvántartott közületi beszerzések értékét az éves mér­legbeszámolóban közölni kell. (6) Az (5) bekezdésben foglalt rendelkezések alól kivé­telt képeznek a fegyveres testületek, továbbá a tanácsok felügyelete alá tartozó, kettős könyvelés vezetésére nem kötelezett költségvetési szervek. Ezeknél a nyilvántartást az érdekeltek részére közvetlenül kiadott előírás szerint kell megszervezni. (7) E szakasz (4), (5), (6) bekezdéseiben foglaltak sze­rinti forgalomról az érintett szervek a mérleg-, illetve költségvetési beszámolójukban jelentést kötelesek adni. (8) A közületi boltok a közületi forgalmukat az áru­forgalmi jelentésen külön kötelesek feltüntetni, külön­választva a készpénzes és a hiteleladásokat. A vállalati központ az érintett boltok áruforgalmi számláján (bolt­könyvelésben) a közületi forgalmat — készpénzes és hitel­eladás bontásban — külön köteles nyilvántartani. A bolt­könyvelés feladása alapján a főkönyvi könyvelés a közü­leti eladásból eredő árbevételt a 911. Rendes eladási for­galom számla keretében külön kell kimutatni. A földmű­vesszövetkezeti szervek áruforgalmára vonatkozóan a SZÖVOSZ elnöke külön rendelkezik. ^ 6. §. (1) A közületek — a földművesszövetkezeti vendéglátó­ipari üzemek kivételével — bútort csak a Bútorértékesítő Vállalattól szerezhetnek be. (2) Bútorértékesítő Vállalat a közületek megrendeléseit saját keretszáma terhére — igazolás és teljesítést céljából bú torértékesítésre kijelölt közületi boltnak átadhatja. (3) Az utasítás rendelkezéseinek alkalmazása szempont­jából bútor alatt az Országos Árhivatal 1959. évi január hó 1. napján kiadott 70. számú bútoripari árjegyzékben 695—1-től 695—7 termékszámig, továbbá a 23. szám alatt kiadott kötetben 29tf—4 termékszám alatt felsorolt, vala­mint az egyedileg tervezett és kivitelezett összes iroda­és lakásbútort kell érteni. Nem tartoznak az utasítás ha­tálya alá a jelen utasítás mellékletében felsorolt bútorok. 7. g. Közület tüzelőszert és építőanyagot a gazdálkodási ren­delkezéseknek megfelelően szerezhet be az állami és szö­vetkezeti tüzelőszer és építőanyag telepeken. 8. §. (1) A kereskedelmi vállalatok a közületek részére ter­vezett bútor, illetve építőanyag kereten felül — a lakos­ság bútor, illetve építőanyag ellátásának terhére — közü­leteket nem szolgálhatnak ki. (2) Ha a készletek a lakosság szükségleteinek mérté­két meghaladják, az (1) bekezdés korlátozó rendelkezései alól a Belkereskedelmi Minisztérium kivételt engedé­lyezhet; 9. |. (1) A közületek a belkereskedelmi miniszter által ese­tenként közzétett tilalmi listában szereplő cikkeket az állami és szövetkezeti kiskereskedelemben 200,— forint értékhatár felett nem szerezhetik be. (2) A tilalmi listában közzétett cikkek beszerzési ti­lalma nem vonatkozik: a) a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre (csopor­tokra) ; b) a kórházakra, az állami gyermek- és nevelőottho­nokra, a bölcsődékre, az óvodákra, valamint a szociális otthonokra; c) a művelődési otthonokra és a Jelmezkölcsönző Vál­lalatra ; d) a szakszervezetekre. 10. §. x Az állami nagy- és kiskereskedelmi vállalatoktól és a szövetkezetektől történő beszerzés esetén a, fizetés mód­jára; a pénzforgalomra vonatkozó jogszabályok és az ezek alapján a -Magyar Nemzeti Bank által kiadott rendelke­zések az irányadók. 11. §. A hatóságok, ipari és ipari elosztó vállalatok megbízá­sából történő kereskedelmi közületi értékesítésre a jelen utasítás korlátozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Az ilyen közületi eladásokra is azonban alkalmazni kell a közületi eladások elkülönített nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket. 12. §. (1) A takarékosság követelményének előmozdítása ér­dekében a közületek 1000,— forint — a Képcsarnok Vál-

Next

/
Thumbnails
Contents