Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1967 / 5. szám

96 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 5. szám: Miniszteri rendeletek és utasítások A belügyminiszter 1/1967. (I. 29.) B M számú rendelete a kitiltásról és a rendőrhatósági felügyelet alá helyezésről szóló 1/1957. (III. 19.) B M számú rendelet* módosításáról 1- §• A kitiltásról és a rendőrhatósági felügyelet alá helyezésről szóló 1/1957. (III. 19.) BM számú rendelet 2. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) Az 1. §.-ban felsorolt kényszerintézkedéseket nem lehet elrendelni azzal szemben a) akinek legalább két 10 éven aluli gyermeke, vagy b) két keresőképtelen hozzátartozója van, akinek eltartásáról ő gondoskodik és a kényszerintézkedés a hozzátartozóinak eltartását károsan befolyásolná." 2- §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Benkei András s. k., belügyminiszter * Megjelent a Tanácsok KözlönjTe 1957.~ évi 17. számában. Az építésügyi miniszter 1/1967. (I. 31.) ÉM számú rendelete a műemlékvédelemről Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény (a továbbiakban: Ét.) végrehajtásáról kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. számú rendelet* (a továbbiakban: Vhr.) 12. §-a és 27. §-ának (1) bekezdése alapján »— a műemlékek és a műemléki jelentőségű területek tekintetében a művelődésügyi miniszterrel együttesen, a telekkönyvi eljárás vonatkozásában pedig az igazságügyminiszterrel egyetértésben — az alábbiakat rendelemAltalános rendelkezések 1. S. (1) A műemlékvédelem az építésügyi igazgatás körébe tartozó tevékenység [Ét. 2. § h) pontja]. * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1964. évi 64. számában. A műemlékekkel kapcsolatos kultúrpolitikai fel-» adatok ellátása a művelődésügyi igazgatás körébe tartozik. [1045/1957. (IV. 25.) Korm. sz. hat. 1. b) pontja] (2) A műemlékeket, tartozékaikat és a velük kapcsolatos képző- és iparművészeti alkotásokat a törvényben szabályozott hatósági védelemben kell részesíteni. (Ét. 20. §.) (3) Az Ét.-nek a műemlékekre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a műemléki jelentőségű területek, a műemlékek környezete, a műemlék jellegű, továbbá a városkép szempontjából jelentős — gazdaságosan fenntartható és a rendezési tervekbe nem ütköző — építmények tekintetében is. (Vhr. 11. §.1 Fogalommeghatározások 2. i (1) Műemlék a hazánk történeti múltjának jellegzetes, pótolhatatlan olyan emléke (építmény és egyéb alkotás, annak tartozékai, továbbá a vele kapcsolatos képző- és iparművészeti alkotások), amely az ország gazdasági-társadalmi és kulturális fejlődésének tárgyi bizonyítékául szolgál, s építészeti, történeti, régészeti, képzőművészeti* iparművészeti vagy néprajzi szempontból kiemel* kedő jelentőségű. (2) Műemlék jellegű az építészeti, történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti vagy nép-* rajzi szempontból jelentős építmény és egyéb alkotás, annak tartozékai, továbbá a vele kapcsolatos képző- vagy iparművészeti alkotások. (3) Városképi jelentőségű — városban és községben egyaránt — az olyan építmény és annak külsőleg látható tartozékai, amely történeti vagy művészeti értékére tekintettel nem minősíthető műemléknek vagy műemlék jellegűnek, de külső megjelenésénél (hely, tömeg, építési mód, homlokzat) fogva az adott jellegzetes városkép kiala-t kításában lényeges szerepe van. (4) Műemléki jelentőségű terület a település olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet (terek, utcák vonalvezetése és beépí-« tettsége) történelmi kialakulását, fejlődését bizo-» nyitja, továbbá az olyan városrész, tér, utca, utcaszakasz, ahol a nagy számban előforduló műemlékek, műemlék jellegű és városképi jelentőségű építmények együttest, illetőleg jellegzetes városképet alkotnak. (5) Műemléki környezet a műemlék megjelenését, zavartalan érvényesülését biztosító építészeti és tájképi környezet.